Heartland: Into the Future
Kiadó: Escape Music
Megjelenés dátuma: 2021. 10. 15.
Produkció: Steve Mann
Az album hossza: 60.11 perc
Műfaj: Hard Rock
Értékelés: 9.0/10
A Heartland brit melodikus hard rockerek csapata, akik már 1990-ben feltűntek a színtéren, a brit szigetek élénk AOR-életének egyenes következményeként. Ez az irány akkoriban olyan zenekarok szárnyán szárnyalt, mint például az FM, a Shy, a Shogun, a Dare vagy a Strangeways, bár, ha őszinték akarunk lenni, az amerikai bandák a west-coast/AOR műfaji elvén belül a felsoroltakhoz képest akkoriban milliókat és milliókat kaszáltak – olyasmit, amiről ezek a zenekarok kiváló zenei karakterük ellenére még ma is csak álmodozhatnak.
Nos, a Heartland is azok közé tartozik, akiknek soha nem sikerült komolyabban betörniük a piacra. A zenei cégek pénzbefektetéseinek átrendeződése tette a dolgát: más műfajú bandákba fektettek – hiszen a kilencvenes évek elejéről beszélünk –, így a Heartland a kiváló albumok sora ellenére az évek során inkább csak tengődött, mint élt. Az utolsó Heartland-album, a „Mind Your Head” 2007-ben jelent meg, ezután a zenekar főnöke és énekese, Chris Ousey a két egykori Whitesnake-taggal, Neil Murrayvel és Micky Moodyval állt össze a SnakeCharmerben. Tizennégy év után, amikor már úgy tűnt, hogy a Heartlandet eltemették, Ousey újjáélesztette a bandát, és idén kiadta az új Heartland-albumot. A felállásban azonban már nincs ott hű társa és gitárosa, Steve Morris. Mindezek ellenére az új album, az „Into the Future” mindenképpen igazi (melodikus rock) hard rock lemez, az 1980-as évek AOR-jának hatásával, amely ezúttal ugyan jobban el van rejtve, mint valaha, a zenekar rajongói mégis nyugodtan „ehetnek a kezéből”. A műfaj rajongói, persze.
Ousey teljesen új tagokkal élesztette újra a Heartlandet. Gitárosnak megnyerte a több éve az Egyesült Államokban élő brit zenei mestert, Mike Slamert. Akik főleg a Frontiers Music Srl. lemezmegjelenéseit követitek, azoknak a Slamer név biztosan nagyon ismerős. Nemcsak briliáns gitáros, aki a nyolcvanas évek óta aktív, hanem rendkívül ügyes hangszerelő és producer is. Azok az albumok, amelyeken ő is szerepel, függetlenül attól, melyik előadóé (City Boy, Streets, Seventh Key, Steelhouse Lane, szólóanyagok), soha nem okoztak csalódást. Az „Into the Future” kapcsán elmondhatjuk, hogy a Heartland vele együtt a víz felett tudta tartani a fejét. Ez volt a lényeg. Sőt, több annál: megőrizték minden nagyszerűségüket, amelyet a korábbi albumok megalapoztak, még ha az új lemez hangzásában kissé más is. Főleg változatosabb. Old school hangzású, és helyenként a hetvenes évek rockját is példának tekinti, amihez hozzájárul az aranyos Hammond-orgonák hangja is, amelyeket a hangszerelésekbe építettek be. Ugyanakkor a hangszerelések felpezsdítő pontokat is hoznak (mid-eight szakaszok és néhány átvezetés), ahol az új album még a progresszív rock felé is kacsint. Mindent összevetve azonban ez igazi old school hard rock album, nagyon élő, dinamikus és szerves produkcióval, teljes hangzásbeli kihasználtsággal, ahol Ousey fényűző, erős, enyhén érdes és szenvedélyes hangja újra teljes intenzitással szikrázik. A fickó nem veszít a vokális kifejezés szívből jövő tüzéből, és éppen ezért, különösen briliáns énekteljesítménye miatt, az „Into the Future” vonzó mágnesességgel telített. Csak éppen hangulatában, hangszereléseiben és előadásában 2021-ben közelebb áll a Whitesnake-hez vagy/és a Freehez, mint a nyolcvanas évek AOR-lüktetéséhez, amely a Heartland megszületésének alapja volt.
Bár zeneileg az album legalább tizenöt perccel hosszabb a kelleténél, a teljes játékidő mégsem zavaró, mert szerencsére nincsenek rajta gyenge pillanatok, amelyek ellopnák a hallgató idejét. Ousey ezúttal is mindenre gondolt. Slamer mellett ugyanis a csapatban más igazán tapasztalt, edzett zenészek is helyet kaptak, mégpedig: Ged Rylands (Ten, Rage Of Angels, Tyketto), a német légiós Barish Kepic (Heaven’s Trail, ex-Jaded Heart), Wayne Banks basszusgitáros (Robin Gibb) és David Anthony dobos (Dennis De Young). Ezek a srácok a tapasztalatukkal és tehetségükkel remekül otthonosan mozognak a hard rock cipőjében, az album pedig kiváló minőségű, és minden tekintetben méltó folytatása a zenekar életművének, amely az új időkben legfeljebb érettebbé, szélesebbé, gazdagabbá vált. Magasabb kifejezési szintre emelkedett.
Az „Into the Future” mindenképpen felismerhetően Heartlandes hangzású album, de jelentősen megfrissítve. Az első tényező Mike Slamer gitáros és az ő jellegzetes hozzáállása, a második Ousey SnakeCharmeres időszaka, az old school irányultságú bandánál, ahonnan új víziót hozott az új Heartland-albumra, amely szintén a klasszikusabb brit hard rockot szólítja meg. Reméljük tehát, hogy az energiavonalak és a csillagállás végre a helyén van, és az új Heartland-albumra kevesebb mint tíz évet kell majd várnunk. Sőt, kevesebb mint kilencet, nyolcat vagy hetet is.
Szerző: Aleš Podbrežnik
Számlista:
1. A Foreign Land (5:22)
2. Caught Up (4:15)
3. A Living Thing (5:09)
4. Giving It All Away (4:40)
5. A Dangerous Game (4:44)
6. Climbing Your Wall (4:01)
7. Mouth To Mouth (3:49)
8. Not Guilty (5:27)
9. Bolt From The Blue (4:20)
10. White Lies (4:40)
11. Working For The Man (4:46)
12. When The Band Plays (4:16)
13. Sleeping With Lights On (4:37)
Felállás:
Chris Ousey – ének
Mike Slamer – gitár, billentyűs hangszerek
Barish Kepic – gitár, billentyűs hangszerek
Ged Rylands – billentyűs hangszerek
Wayne Banks – basszusgitár
David Anthony – dob
