Kiadó: Frontiers Music Srl.
Megjelenés dátuma: 2020.05.22.
Produkció: FM
Az album hossza: 59.46 perc
Műfaj: AOR / Melodic Rock
Értékelés: 10 / 10
„Életben maradt AOR-rajongók, ide hozzám!” Hihetetlen. Az újraegyesüléshez mindössze egyetlen meghívás kellett egy magányos fellépésre 2009-ben. A teltházas Firefest fesztiválon, főzenekarként. Már a következő évben új stúdióalbumot adtak ki, és azóta nemcsak rendszeresen színpadra lépnek, hanem szüntelenül jönnek az újabb lemezek. Egyik a másik után. Mind kivételesen jó, ezért nehéz megmondani, melyik az erősebb és melyik a gyengébb. Ez egy rendkívül következetes és stabil banda. A felállás stabilitását illetően is. A legendás FM-ről beszélünk, az AOR-hangzás zászlóvivőiről (avatatlanoknak: a „rádióbarát rockról”), amely a nyolcvanas évek közepén a Brit-szigeteken gyökerezett, megvannak a maga „szeszélyei”, és a rokoni szálak ellenére érdemes megkülönböztetni az Atlanti-óceán túloldali „west coast” vonaltól, amely a nyolcvanas években szintén alaposan felkavarta a korabeli slágerlisták éllovasait.
Manapság persze a hozzájuk hasonló bandákat leginkább csak azok a rajongók követik, akik a tinédzserkorukat a nyolcvanas évek közepén élték, meg egy maroknyi „felvilágosult” (fiatalabb) melodikus rockkedvelő. Vagyis az AOR ma az úgynevezett archaikus rockműfajok közé tartozik, amelyek vagy múzeumi értékűek, vagy a revitalizmus formáiban élnek, főleg a rock undergroundjában (a milliomos Def Leppard, Journey és Foreigner kivételével).
Az 1984-ben alakult FM az első hat albumra egészen 24 évet szánt, a következő ötre viszont csak tízet. A banda 2009-es újraindulása után tehát az új lemezek kétévenként érkeztek. 2015-ben a Frontiers Rock Festival második hivatalos kiadásán, Milánó közelében láttam őket élőben. Az FM-et hihetetlen karizma, azonnal átragadó, magával ragadó aura jellemzi, a produkciójuk pedig kivételesen összeszokott és hangzásában tökéletes.
A banda ezúttal is zseniális produkciót tett le az asztalra. Ez az album, amelyet hangosan kell hallgatni, és akkor a hangzásvilága azonnal feláll az ember hátán a szőr! A bombasztikus megszólalás fejlődése egészen kivételes! A zenekar az érett években – a susogó szintetizátorfüggönyök helyett – az organikus hangpasztellekre fordít figyelmet, ami a modern produkciós fogásokban és a hálás, eleven hangzásban köszön vissza. A gitárjáték már jó ideje nagyon csiszolt és tömör, ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy Jim Kirkpatrick, aki korban érezhetően fiatalabb a többi FM-tagnál, kivételes szólógitáros bűvész. Az új albumon remek szólók sorát hozza, igazi csemegék, amelyek a számok természetével való hihetetlen összhangjukkal csak erősítik a lemez pompázatos, harapós karakterét. A mid-eight részek – Overland már-már közmondásos, kiváló énekteljesítménye mellett – kiváló kontrasztgenerátorok a számokon belül, éppen Kirkpatrick lendületes és szellemes szólóbetéteinek köszönhetően. A gitárjátékot ezúttal is ravaszul támogatják a billentyűk, amelyek gyakran nyúlnak „Hammond-csendéletekhez”, de semmiképp sem nyomják el a gitárfrázisokat. Mindeközben a banda megtartotta a nyolcvanas évek AOR-jának lényegi védjegyeit, és hihetetlenül jól összeházasította őket a mostani zenei filozófiájával. Ilyenek természetesen a szintetizátorfüggönyök, amelyeket úgy illeszt be a zenekar, hogy remekül ingerelik a nosztalgiázókat, ahogy ezt már a nyitó Synchronized is bizonyítja. A második fontos elem Steve Overland kivételesen jó hangi kondíciója, aki a számokba ismét soulos színezetet lehel, ezzel még szilárdabban megerősítve helyét a rockuniverzum páratlan énekeseként. Overland az „Indescreet” megjelenése óta eltelt 34 év után úgy szól, mintha az említett lemez vokáljait tegnap énekelte volna fel. A harmadik fontos elem, amelyhez a zenekar ezúttal is mesterien nyúl, és amely szintén elengedhetetlen a nyolcvanas évekbe visszarepítő retro-nosztalgikus érzésekhez, a többszólamú vokális harmóniák hangszerelése, amellyel az FM már réges-rég kivívta a zseniális szakemberek hírnevét.
A réginek és az újnak a tökéletes szimbiózisát egy helyen kiváló, mondhatni elsőrangú módon foglalja össze a Broken. Ehhez könnyedén kapcsolódik a Ready For Me, amely rendkívül nosztalgikusan zárja le az albumot, és az ilyen nyolcvanas évekbeli AOR-t kedvelőknek az egyik csúcspontot nyújtja majd. A lemez rögtön magasba emelkedik a potens bombasztika szárnyán, amikor egymás után szól a két remek nyitó katalizátor, a Synchronized és a Superstar. Őket a Best Of Times követi, ahol a banda újra akusztikus elemekhez is nyúl, hiszen egy igazi AOR-album nem lenne az igazi legalább egy szívszaggató ballada nélkül. Nos, nyugodtabb pillanatból ezúttal több van, egészen négy, közülük pedig főleg a Walk Through Fire, a drámák drámája emelkedik ki, amelyet szorosan követ az End Of Days. Az albumot amúgy a kiegyensúlyozottság jellemzi a lendületes számok, ahol az FM a csibészesen pezsgő optimizmusból és a kacér rosszcsontságból is megmutat egy adagot, és a nyugodtabb természetűek között. A békés Angels Cried érezhetően több blues-retorikát kapott, de ezzel a srácok már nem lepnek meg, hiszen az elmúlt évtizedben a korábbi lemezeiken is így mutatkoztak be.
Van-e egyáltalán baj az új albummal? Semmi. Ismét egy számsor, amely kivételesen kiérlelt dalszerzői stílussal büszkélkedhet, és amelyből egyértelmű, hogy az FM a szerzői doktrínáját tökélyre vitte. Mesterei a szakmájuknak, és nehéz őket kihívni. A zenekar érett évei ellenére is. A hangulatok végig áradnak és magas szinten vibrálnak, a hangulati csúcsok pedig természetesen az ultrafertőző refrénekben érik el a legjobbat. Azért van valami… Két szám híján a lemez semmit sem veszítene, hiszen még így is több mint 50 percet tenne ki.
A Synchronized e régi motoros brit AOR-formáció újabb kiváló fejezete. A műfaj brit vonalának kedvelői el lesznek ragadtatva, a revitalisták (a melodikus rockbandák fiatalabb garnitúrája) közül kikerülő követőknek pedig megint remek tankönyv lesz az AOR-leckékből.
Hihetetlen ugyanis a felismerés, hogy 2020-ban is egy új FM-album hallgatása közben gyakran eljutsz a végső gondolatig: ennél jobb már nem lehet. A „Synchronized” ezt az érzést újra aktuálissá tette.
szerző: Aleš Podbrežnik
Számlista:
1. Synchronized
2. Superstar
3. Best Of Times
4. Ghost Of You And I
5. Broken
6. Change For The Better
7. End Of Days
8. Pray
9. Walk Through The Fire
10. Hell Or High Water
11. Angels Cried
12. Ready For Me
Felállás:
Steve Overland – ének, gitár, vokál
Jim Kirkpatrick – gitár, vokál
Jem Davis – billentyűs hangszerek, vokál
Merv Goldsworthy – basszusgitár, vokál
Pete Jupp – dob, vokál
