Szerző: Urban Bolta
Fotók: Jernej Vene
Helyszín: Cividale del Friuli / Olaszország
A koncert dátuma: 2017. 07. 25.
Látogatók száma: 7000
Az utóbbi években a nyári koncertszezonok igencsak megterhelőek. Ha nem is a hazai pályán, de a szomszédságban egész sor találkozót kínálnak a világ pop- és rockszínpadának nagyjaival. Ebből a szempontból az egyik legaktívabb régió Friuli-Venezia Giulia, ahol ezen a nyáron fellépett többek között Gordon Matthew Thomas Sumner is, akit a művésznevén, Stingként ismer a világ.
Sting a brit és a világzene egyik óriása. A The Police-szal a hetvenes és nyolcvanas évek fordulóján megízlelte a stadionnagyság minden édességét, a zenekar szétesése után, a nyolcvanas évek közepén pedig a szólókarrierjére koncentrált. Kilépett az újhullámos keretek közül, és műfaji előítéletektől mentesen egyre szélesebb hallgatóság felé kezdett fordulni, ami idővel a legnagyobb brit zenészek közé emelte. Sting tavaly adta ki tizenkettedik stúdióalbumát, a »57th & 9th« címűt (a kritikát itt olvashatod), az idei évet pedig teljes egészében az album koncertes népszerűsítésének szentelte.
Sting turnéjára még óriásplakátok is felhívták a figyelmet Szlovénia középső részén, amelyek a pulai amfiteátrumba csábítottak, az északi Primorska lakóinak és a Rockline csapatának viszont jobban megfelelt a cividale-i (Cividale del Friuli) időpont. Ahogy azon a keddi estén közeledtünk Cividale felé, úgy sötétedett az ég, a fenyegető kinézetű felhők pedig csak vészjóslóan vártak arra, mikor mossák el az esti eseményt. Szerencsére az idő kitartott, így a koncerthely felázott gyepén süllyedő székeket leszámítva az időjárás nem befolyásolta a színpadi történéseket.
A gyülekező, több mint ötezer fős tömböt eleinte a brit énekes-dalszerző, Sting fia, Joe Sumner melegítette, de a bejáratnál tapasztalt tolongás és a számozott ülőhelyeink keresgélése miatt Jernejjel szinte teljesen lekéstük a fellépését. A főszereplőre sokáig kellett várni, Sting a kísérőcsapatával csak úgy fél tíz körül lépett színpadra, amikor már rászállt az éjszaka a tájra.
A koncertet Sting a The Police-os slágerrel, a Synchronicity II-vel nyitotta. Egyszerű ruhában, basszusgitárral a kezében, a színpad közepén álló mikrofonállvány mögött Sting egyszerűnek – oldschoolnak – hatott. Semmi nagyzolás a fellépésben, semmi felesleges színpadi produkció, vetítés vagy hasonló. Csak ő, a kis létszámú kísérőzenekar és a muzsika – két szóval: régi iskola!
Már a nyitány is slágerek sorával szolgált, amelyek tárháza Stingnél szó szerint kimeríthetetlen. Az If I Ever Lose My Faith in You, a Spirits in the Material World és az Englishman in New York egymás után következett, a remek slágersorozatot csupán a szélrohamok rontották, amelyek elvitték a hangképet, és ezt a színpadtól legtávolabb állók szenvedték meg a legjobban.
Sting az elmúlt évek legrockosabb turnéját ígérte, ami végső soron logikus lépés a »57th & 9th« megjelenése után, amelyen megszabadult a klasszikus és reneszánsz fogásoktól, amelyekkel az elmúlt évtizedben kacérkodott. Ezt meg is kaptuk, a The Police-feldolgozások szökellős tempója és a későbbi dalok rockos váza mellett viszont a zenész DNS-éhez a világzenével való flörtölés is hozzátartozik, amiről a harmonika és az ütőhangszerek hangja gondoskodott a She’s Too Good For Me és a Mad About You című dalokban. Az akusztikus, élményszerűen rendkívül intenzív Fields of Gold és Shape of My Heart után a Petrol Head és a One Fine Day következett, eljött az ideje az utolsó stúdióalkotás bemutatásának is.
Annak ellenére, hogy a brit zenész már a tiszteletre méltó 65. életévét tapossa, a színpadi jelenléte kiváló! Az atletikusan kidolgozott test jó fizikai kondícióról árulkodik, a kissé lejjebb csúszott énekregiszteréért pedig nem lehet rá haragudni. Az egyedi énekhang ugyanis az énekesi identitásának az a felismerhető jellegzetessége, amit az átlagos zenerajongó sem téveszthet el. A refrénekben Stingnek Joe Sumner és az együttese, a The Last Bandoleros adott énekes támogatást, és ők is elvesztek a körülbelül 7000 jelenlévő torka által elnyomva az olyan slágereknél, mint a Message in a Bottle és a Walking on the Moon. Sting a számok között barátságosan kommunikált a közönséggel, szinte mindig olaszul. Egész este olajat öntött a tűzre, ami a The Police-os Roxanne alatt, az első lemezükről, általános rohamot eredményezett az ülőhelyekről egyenesen a színpad alá, az események közepébe. A kísérőzenekar – Dominic Miller gitáros, Josh Freese dobos és Dominic fia, szintén gitáros, Rufus – a Roxanne-t egy tematikus kitérővel fűszerezte meg az még régebbi örökzöld, az Ain’t No Sunshine felé (az eredeti Bill Withers műve), mielőtt jó másfél óra után a zenészek először elköszöntek a színpadtól.
A visszatérésükkor az (egy amúgy hűvös nyári estéhez képest) felhevült hangulatot tovább szította az újhullámos sláger, a Next to You, majd az új album meghatározó kislemezének, az I Can’t Stop Thinking About You-nak az élő bemutatója következett, amely ritmikai felépítésével szemérmesen idézi a The Police aranykorát. Az együttlétet Sting karrierjének legnagyobb rádiós slágere, a The Police-klasszikus Every Breath You Take zárta, így a levegőből természetesen nem hiányozhatott több ezer mobiltelefon, tablet és mindenféle méretű és fajtájú kijelző, ami az utóbbi években a koncerteken igazán zavaró tényező. Közelgő búcsú! Amikor a közönség egy része már az kijáratnál tülekedett, Sting ezúttal a kísérőzenekar nélkül tért vissza a színpadra egy akusztikus gitárral, és eljátszotta a megható balladát, a Fragile-t. Varázslatos!
Sting jelenléte 2017-ben is elég erős ahhoz, hogy a nézőt jó másfél órára magával ragadja, és elvigye egy utazásra az elmúlt négy évtized slágerei között. Az évek szinte nem látszanak rajta, és a látottak alapján nehéz elhinni, hogy az úr már a hetedik életévtizede közepén jár. Az ég is a kezünkre játszott, mert a fenyegető felhők ellenére kitartott zuhé nélkül, így Cividale del Friuliból mindannyian a saját otthonunk felé indultunk egy újabb erőteljes koncertélménnyel.
Setlista
1. Synchronicity II
2. If I Ever Lose My Faith in You
3. Spirits in the Material World
4. Englishman in New York
5. Every Little Thing She Does Is Magic
6. She’s Too Good for Me
7. Mad About You
8. Fields of Gold
9. Shape of My Heart
10. Petrol Head
11. One Fine Day
12. Message in a Bottle
13. Ashes to Ashes
14. 50,000
15. Walking on the Moon
16. So Lonely
17. Desert Rose
18. Roxanne
————
19. Next to You
20. I Can’t Stop Thinking About You
21. Every Breath You Take
————
22. Fragile
Képgaléria
