Helyszín: Freiluftarena B / Grác / Ausztria
A koncert dátuma: 2011. 07. 30.
Látogatók száma: 4000
Jegyár: 55 €
A Quid Pro Quo turné keretében a szomszédba is ellovagoltak a megállíthatatlan boogie rockerek, a Status Quo. A több mint 40 éves pályafutásuk alatt az öreg motorosok irigylésre méltó örökzöld slágerhalmot gyűjtöttek össze, amelyet egy kellemes júliusi estén a közeli Grácban mutattak be nekünk.
Igaz, hogy Francis Rossi egy jó éve elveszítette a már-már védjegynek számító copfját, de Sámson-szindrómáról szó sem volt. Épp ellenkezőleg. A fickó teljes gőzzel nyomja, szórakoztatja a közönséget, a harmadik szám után pedig, amikor a biztonságiak kitessékelték a fotósokat a színpad alól, még „rá is kapcsolt” a mi derék fotósunkra az „I love photographers” bókkal.
A srácok nem filozofálnak túl sokat a zenéjükkel. A közönségnek jó 90 percnyi szórakoztató rockmulatságot kínálnak, amelyen ezúttal még balladáknak sem jutott hely. Az egyetlen, ami legalább egy kicsit lassabb ritmusokat lehelt, az In the Army Now volt. Rossi megállíthatatlan mókamester, a számok között bőven szórja a vicces beszólásokat, amelyek mindenkit sorra vesznek. Még a helyi legyet is, amely kissé megzavarta a viccelődésben. Az ételekről is sokat mesél, amelyeket állítása szerint imád.
Rick Parfitt gitározását nézve az ember nem tud szabadulni a vadnyugati revolverhősökkel való párhuzamtól. Rick gitárjából a riffek ugyanis valóban revolveresen repkednek. A másik három zenésztől is megkapja a teljes támogatást, hiszen ők is megállíthatatlanok. Általában nem vagyok nagy rajongója a dobszólóknak, de Matt Letley ezúttal alig három perc alatt az egyik legérdekesebb dobbetétet mutatta be, amit élőben valaha sikerült látnom. A dobosok a szóló alatt általában csak püfölnek, és az erejüket bizonygatják, a technikájukat kevésbé, Matt esetében viszont éppen fordítva van. Rhino basszusgitáros a színpadi száguldozása közben szintén intenzíven kommunikál a közönséggel, Andy Bown (billentyűk, gitár, szájharmonika és ének) pedig megérdemelne legalább dupla, ha nem négyszeres nyugdíjat.
Végül nem tudom elkerülni az összehasonlítást a 2008 júliusában Ljubljanában tartott koncerttel. Ezzel kapcsolatban biztosíthatlak, hogy valójában szóba sem jöhet az összehasonlítás. Bár a koncert a Hala Tivoliban nagyon jó volt, a mostani grázi simán „elvitte”. A srácok ezúttal sokkal lazábbak és jobb kedvűek voltak. Főleg Rossi kommunikált összehasonlíthatatlanul többet a közönséggel. A mostani színpadi és nézőtéri önfeledtség mellett a 2008-as ljubljanai emlék elég gyorsan elhalványult.
Az öregek újra és újra bebizonyítják, hogy megállíthatatlanok, és sok jóval fiatalabb álrocker a bokájáig sem ér fel, nemhogy a térdéig. Mikor vonulnak nyugdíjba a fiúk? Valószínűleg soha. És ez így van jól.
Setlista
01.Caroline
02.Somethin’ ‘Bout You Baby I Like
03.Rain
04.Rock’N’Roll And You
05.Medley: Mean Girl/Softer Ride/Beginning Of The End
06.2 Way Traffic
07. Medley: What You’re Proposin’/Down The Dustpipe/Little Lady/Red Skies/Dear John/Big Fat Mama
08.The Oriental
09.Let’s Rock
10.Creeping Up On You
11.In The Army Now
12.Drum solo / The Killer
13.Roll Over Lay Down
14.Down Down
15.Whatever You Want
16.Rockin’ All Over The World
————————————-
Ráadás:
17.Rock’N’Roll Music / Bye Bye Johnny
Képgaléria
