Kiadó: Saját kiadás
Produkció: Dejan Berden
Az album hossza: 58:15
Pontszám: 10 / 10
Vedd meg az albumot
A „Sintur” a muraszombati džeZZva harmadik lemeze, és egyben a második igazi stúdióalbuma. Csendben telnek az évek, és már majdnem négy telt el az igen merész debütalbum, a „džeZZva” (2014) megjelenése óta, amellyel a derék Muravidékiek szigorúan és világosan meghatározták zenei portréjukat, és zenei nagyszerűségükkel meggyőzték a hazai és a külföldi közönséget is arról, hogy rendkívül jó zenekarról van szó, amelynek kreatív különcségből nincs hiány. Ha Tolminnak ott van a Feedback, Idrijának a Divje Jezero, Ljubljanának a Moonlight Sky, akkor Murska Sobotának ott van a džeZZva. Négy zenei világ, bravúros zenei kísérletek, és négy teljesen különböző zenei történet, amelyekben a zenei gurmék gyorsan megtalálják a közös nevezőket, és a zenéjüket is hamar magukénak érzik.
A džeZZva kvartettje rendkívül tapasztalt. Dejan Berden, a zenekar ötletgazdája pályafutása során színes műfaji palettán alkotott zeneszerzőként. Egy tucat albumot adott ki, saját neveken és a hazai zenei élet számos neves szereplőjével közösen is. Rendkívül termékeny zeneszerzőről és sokoldalú zenészről van szó, aki a mai napig a szlovén zenei élet egyik legféltettebb titka maradt. Berdent részletesebben bemutattuk a „Fluid” című stúdióalbumáról írt kritikánkban. A „Sintur” Berden szabadelvű zenei „kalandorságát” követi, és olyan album, amelyen a džeZZva néhány eddig ki nem próbált zenei húzással rukkolt elő. Nehogy félreértés legyen: a hagyományosság eszméje az új lemezen is hangsúlyos a džeZZvánál, ezt az érzést ismét Dejan Berden bőséges zongorajátéka, Mojmir Wolf archaikusan zengő nagybőgője adja, és a motívumok közé gyakran becsempésznek valamit a muravidéki síkság népi dallamvilágából is. Nem erőltetik, egyszerűen odavonzza őket, ami nem csoda, hiszen a muravidéki rögön nőttek fel.
A džeZZva ambiciózusan és teljes lelkesedéssel veti bele magát a „Sintur” anyagába. Ütősen nyitnak a bevezető Sintur határozott motívumával, az albumot azonban a továbbiakban a Sedem című mini-szvit lazítja fel teljesen fúziós irányba. Több mint tizenkét perces, ambiciózusan megkomponált darabról van szó, amely tele van motivikus fordulatokkal, váratlan eseményekkel és hangulatváltásokkal. A džeZZva először éppen ebben a számban idézi meg bővebben azt a misztikus fátylat, különösen azokban a részekben, ahol Iztok Rodež finoman, gitáros „soundscape”-kollázsokkal „színezi” Berden zongoramutatványait a háttérben. A džeZZva nagy élvezettel játszik, és ez az új album lényegének minden pillanatában érződik. Nagyon szívből jövő és hihetetlenül őszinte lemez.
Az album első fele a Svobodno čez obzorje című számban „bonyolódik” be igazán. A kedélyes improvizációk párbeszédét az albumon végig főleg Iztok és Dejan viszi, és éppen ebben a számban éri el ez a párbeszéd a csúcspontját. A zenekar kiváló jamjéről van szó, amely nem hagyja levegőhöz jutni a hallgatót. A Balldar és az azt követő Zimske misli ügyesen került a „Sintur” középső részébe, és tehermentesíti az első négy szám jazzrockos fúziós kalandozását. A két szám tömörebben van megaranyozva, kifejezésmódja artrockos jellegű, a progresszív rock körvonalaival, a zenekar pedig rendkívüli érzékenységet mutat a zenészek egymásra hangolódásában, és a kivitelezés is nagyon finoman kidolgozott. A džeZZva a Zimske misli című számban fokozza a finomságot. Szelíd és törékeny szám ez, amelynek kegyelme jól kapcsolódhat a debütalbum Spring című számának „ébredő” karakteréhez. A „Sintur” albumon a džeZZva egy újdonsággal is kacérkodott: írtak egy vokális számot. Az ének azonban végig nem hagyományos zenei vonalakat keres, amelyek kellemesen meglepik a hallgatót, és szokatlanságukkal „ingerlik”. Lina Rahne énekesnő rendkívül üde, szinte szűzies megközelítésével a Preplet az album egyik legkifejezőbb szerzői kitérőjét nyújtja, a muravidéki síkság miszticizmusa pedig ebben a számban újra erényesen életre kel. A džeZZva ebben a számban Milan Vincetič költő verseit zenésítette meg. A népdal-feldolgozás, a Ne orji, ne sejaj az album későbbi részén annyira kalandosan és jazzrockos fúzióval fellazított, hogy alig „kapod el futólag” a főmotívumát, és az albumon hasonlóan hat, mint az album egyik legjobb száma, a már említett mini-eposz, a Sedem. A džeZZva a Ne orji, ne sejaj saját változatában a vége felé ismét szólisztikusan teljesen „felrobban”. A lemez végén a záró Bruzel a bevezető Sintur-hoz hasonló hatást kelt. Jó adag pimaszságot és egyúttal motivikus tömörséget kínál, és hatékonyan tartja maga mellett a hallgatót az album végéig. A záró Bruzel „kifordított” ritmikai kulcsra épül, és arabeszkeket csempész a dallamvilágba. Érdekes szerkezetével és fejlődésével ráhangolja a hallgatót, hogy újra elindítsa az albumot a lejátszóban. A „Sintur” általános érzése, hogy a džeZZva az ötletek megvalósításában még merészebb és bátrabb, mint a debütalbumon.
„Számíts a váratlanra.” A „Sintur” megbabonáz majd. Ahogy a džeZZva 2014-es bemutatkozó lemezével is megbabonázott minket. A „Sintur” azonban más album, amely mégis megőrzi a zenekar jazzes, kalandvágyó, kutatószellemű merészségére jellemző vonást, a muravidéki földrajzi eredetű dallamvilág egyedi és teljesen igénytelenül odaillesztett árnyalataival, amelyek inkább véletlenül és spontán „színezik” a számok képét, mintsem hogy a džeZZva ezzel a hagyománnyal tömören tukmálná a hallgatót. A „Sintur” is, akárcsak a stúdiódebüt, nagy adag szórakozással játszott album. Rendkívüli éleslátással és ötletbeli frissességgel. Ördögi dinamittal az ujjakban és nagy tűzzel. Oldottan szólít meg, az őszinte igazmondás szellemében, amely nem ismer és nem ismer el kifejezési kereteket. Vagyis egyedi zenei nyelvbe önti belső alkotói zsenijét. A „Sintur” tovább mélyíti ennek a nagyszerű és rendkívül izgalmas zenekarnak az egyedi zenei portréját!
A „Sintur” olyan album, amely nagy vonzerővel szólít meg. Ha élvezed a szokatlan zenét, amely merészen egyesíti a hagyományt és a kísérletező zenei kalandozást, a „Sintur” végig lelkesíteni fog. Lassan ragad magával. Az első hallgatás főleg sokkol, és még azt az érzést is kelti, hogy kísérletezőbb a stúdiódebütnél. A további hallgatások során aztán ti, zenei gurmék a magatokénak fogjátok érezni az albumot, mert lassan, fokozatosan tárjátok fel ennek a gazdag zenei mondanivalónak az összes részletét. Fátyolról fátyolra. Kiváló teljesítmény, és már most nyugodtan kimondhatom, hogy a jó jazzzene tekintetében az idei kiadványok egyik csúcsáról van szó a szlovén zenei univerzumban. A „Sintur”-ral a zenekar ismét rendkívül hatékonyan léphet fel a nemzetközi koncertszínpadokon is. Olyan alkotás tehát, amelyre nagyon büszke lehet, és amelyről reméljük, hogy a džeZZva a következő koncerteken az elejétől a végéig eljátssza majd. Vagyis teljes egészében.
szerző: Aleš Podbrežnik
Számlista:
1.Sintur
2. Sedem
3. Tink
4. Svobodno čez obzorje
5. Balldar
6. Zimske misli
7. Preplet
8. Ne orji, ne sejaj
10. Bruzel
Felállás:
Dejan Berden – zongora
Iztok Rodež – gitár
Mojmir Wolf – nagybőgő
Miran Celec – dob, ütőhangszerek
VENDÉGZENÉSZ:
Lina Rahne – ének a 7. számban
