Az album hossza: 43:25
Produkció: Drevored
Megjelenés dátuma: 2009
Kiadó: Nika Records / Franklin Republic Records
Vedd meg az albumot!
Értékelés: 8.0/10
A Drevored több mint harminc évvel az indulásuk után végre kiadja az első stúdióalbumát. Hozzáállásuk könnyedén betölt egy rést, amely a szlovén rockszíntér mainstreamjén tátong. A Drevored a hangulatával tetőtől talpig illeszkedik Szlovénia területi egységének négyzetméteréhez. Vagyis elsősorban a szlovének zenei ízlését célozza meg. Azt a rádióbarát „kis éjszakai zenét”, amely óvatos, senkinek sem akar rosszat, mindenkinek igyekszik megfelelni, és főleg a szlovén hallgatók többségének szól, akik manapság nehezen szánnak időt arra, hogy „bőr alatt” elmélyedjenek az egyes előadók szűkebb vagy tágabb művészi hatókörében, nemcsak a hazai, hanem különösen a külföldi színtéren. Ha ráadásul olyan szlovén szövegekbe csomagolt versszakokat kapsz, amelyekben ott a szomorkás melankólia, a messzeségbe révedő szenvedő tekintet (amelyből már csak a arcon legördülő könnycsepp hiányzik), akkor a dolog sokkal könnyebb, és sokkal könnyebben azonosulsz vele. A szlovén jellem általános erkölcsének tükre? Nem is olyan távol áll ettől.
A Drevored tapasztalt zenészekből áll, érett fickók, akik sok mindent átéltek és túléltek. Ha eléred ezt a kort, már nem elégszel meg egy üveg sör árának megfelelő fellépti gázsival, és a saját füledet sem kényezteted egy alacsony költségvetésű garázsprodukció hangzásával. Válogatósabb leszel, magasabbra teszed az árad, finomságra és több eleganciára vágysz, és igazi stílusdiktátorrá válhatsz, aki a perfekcionizmusában a legjobbat követeli. Vagyis a srácok már rég nem dühösen rikácsoló tinédzserek, hanem ha a lehetséges zenei megoldások közötti választás kérdésessé válik, inkább kacsintgatnak a blues-os jazz finomságával záródó körvonal felé (Zunaj je zima), mintsem hogy leégjenek a hangosabb, közvetlenebb rockszemlélet igényelte erőpazarlással.
Könnyen befogadható hozzáállásuk valóban „általánosan barátságosnak és ártalmatlannak” hat. Az egésznek viszont megvan az a fontos erénye, amely feltartóztatja és kivédi a zenekritikusok minden szőrszálhasogató „támadását”: a fenomenális produkció. Ha Vlado Meller lép a keverő szerepébe, az a fickó, aki olyan előadók hangzásvilágát formálta, mint – a többi között – Andrea Bocelli, Prince, Beyonce, Celine Dion, Shakira, Red Hot Chili Peppers, Miles Davis, Frank Sinatra, Julio Iglesias, Metallica, Duran Duran, akkor a Drevored története egészen más dimenziót kap.
A produkcióban különösen jól kitöltött a gitárok hangzása. Az ellentétek világosak, a dinamika kiemelt. A középre helyezett ének és a többi építőelem egyensúlyban él együtt, és remekül kihasználják a hangkép spektrumát, ami a szlovén zenekaroknál manapság még mindig inkább kivétel, mint szabály. A produkció tekintetében a „Dekade” biztosan új csúcspont a szlovén rockszínteren. A mozgalmas, aktív basszusvonal a legtöbb egyszerűen felépített gitárfrázisba a dallambevitel felfrissítésének fontos báját viszi. Erőteljes ritmusok, amelyek kellemes mozgásba lendítik a dallamosságra fogékony hallgatót, olyan dallamvilággal, amely bármely hétköznapi helyzet hátteréül szolgálhat. A dalok tetőtől talpig a Drevored felismerhető bélyegét viselik. Érdekes lenne összevetni kifejezőerejüket a keletkezésük éveiben. Az összes dal sokkal régebbi, mint ahogy az album megjelenési évszáma sugallja. Az évek során mondanivalójukban gazdagodtak, hangszereléseikben pedig megnőttek. Mondhatom, hogy optimálisan. Persze a Drevored hatókörének optimumáról beszélünk. Egyébként a produkció mesterien kihasználja a gitárok természetes hangzását, amely üdvözlendő módon él a reverb, a stereo chorus, a sustain effekt és hasonlók különböző adagolásával. A gitármozdulatok rövidek, könnyedek és minimálisak. De éppen ebben rejlik az erejük. A minimalizmussal elérik a kívánt hatást. Tömörség és kompaktság minden dalban. A „Poletna noč” a tökéletes példa arra, hol van ez a kihasználás remekül kamatoztatva. Egy dal, amely tetőtől talpig optimálisan felöltöztetett, és készen áll a rádiófrekvenciákon való pörgetésre.
A produkció tekintetében a „Dekade” biztosan új csúcspont a szlovén rockszínteren. A rövid, egyszerű, mégis tömör mozdulatok minimalizmusa, a vezérmotívumok dallamos kidolgozottsága a „Dekade” esetében megtalálta a helyét. Ez a középutas poprock különösen a szlovén anyukák és apukák középrétegét fogja boldogítani, akik szívesen teszik majd be ezt az albumot, miközben a napi munka taposómalmától kifacsarva hazafelé tartanak a délutáni órákban, és ezzel ütik el az időt a ljubljanai főutak bádogkolonnáiban várakozva.
Könnyed gitárpop: kiszámítható, dallamos, egyszerű, felszabadultan szóló, közel áll a szlovén átlagember ízléséhez. Szerzeményi szempontból különösebb csúcsok nélkül, de stúdiós csomagolása a megkövetelt eleganciával és hangzásbeli remekléssel készült, amely kiemelkedik Szlovénia talajából. Az átlagos fogyasztó a „Dekade” esetében sokkal többet kap, mint amit „első hallásra” hall. A Drevored pedig a „Dekade” albummal tárt kapukat nyithat a gitáros poprock szlovén „mainstreamjének” mezején. Elfogadhatóak olyan rádióállomások műsorába, ahol több zenei só van a fejben, mint például a Val 202. Csak az a kérdés, mi esik a legjobban a zenekar srácainak, és meddig akarnak eljutni ezzel a hozzáállással. Mindenesetre rendkívül dicséretre méltóak.
Szerző: Aleš Podbrežnik
Dallista:
1. Balkanska dežela
2. Ko sem na dnu
3. Odhajal sem
4. Daleč od ponorelega sveta
5. To bila bi ljubezenska pesem
6. Zapri oči
7. Poletna noč
8. Potepuhi
9. Fant južnih krajev
10. Zunaj je zima
11. Tvoje mesto spi
Felállás:
Dušan Prosinečki – ének, gitár
Tomaž Zorko – gitár, vokál
Tomaž Repinc – basszusgitár
Alen Tibiljaš – dob, ütőhangszerek
Közreműködő zenészek:
Jani Hace – basszusgitár (minden dal)
Janez Križaj – szintetizátorok, ütőhangszerek, előprodukció
Davor Klarič- a 10. dal
Robi Pikl – a 7. és a 10. dal
Marjan Turk – a 3. dal
Tomaž Maras – az 1. dal
