Szerző: Jernej Vene
Az interjú dátuma: 2005. 10. 04.
Nem sokkal a Rapture of the deep megjelenése előtt telefonon beszélgettem Gillan úrral…
Vene: A Rapture of the deep elég gyorsan követte a Bananas című lemezt…
Ian Gillan: Pár év azért eltelt köztük. Valaha évi három albumot is kiadtunk. A zenekar most nagyon termékeny, a Bananas-turnét 2005 tavaszán fejeztük be. Úgy döntöttünk, egyéves szünetet tartunk, hogy felvegyük az új lemezt. Nagyon lelkesen dolgozunk, és ha folyamatosan mozgásban vagy, a társaidat is jobban megérted. Rengeteg zene van bennünk, ami készen áll arra, hogy az emberek közé induljon.
Vene: A zenekar minden tagja hozzátett az új dalok megszületéséhez?
Ian Gillan: Hát persze, mint mindig, a dalok a próbákon születnek. Általában dél körül találkozunk a stúdióban, megiszunk egy kávét, focizunk szóban, elsütünk néhány viccet, aztán munkára fel. Naponta hat órát dolgozunk, két-három nap után két-három dal alapjai megvannak, az első hét végére négy-öt, aztán úgy nyolc. Három hét alatt összejön elég dal. Mi mindig így dolgoztunk.
Vene: Mi ragadott meg annyira, hogy a lemezt Rapture of the deep címmel látta el? (Szlovénul: navdušenje, vagyis elragadtatottság a mélység iránt.)
Ian Gillan: A cím gondolkodásra késztet. Amint elkezdtük keresni a címeket, azonnal felpezsdített, mert érdekesnek találom a szövegeket. A korábbi lemez, a Bananas eléggé politikus volt, az új, a Rapture of the deep viszont spirituális. A cím egy olyan állapotot jelent, amit búvárkodás közben élsz át. Amikor a nyomás egy bizonyos mélységben három atmoszférára nő, az állapot olyan, mint a narkózis, vagy mintha kicsit be lennél rúgva. Ilyenkor elveszíted az uralmat a végtagjaid felett. A dolgokról máshogy kezdesz gondolkodni. A világról és a gondjairól egész életemben töprengtem. Gyerekként bombarobbanásokat éltem át, ami most Észak-Írországban ismétlődik. Az emberek folyton egymást ölik. A címadó dalban van egy sor: „Minden nap az életben rájövök, valaki lemészárolja a testvéreimet valamilyen isten nevében.” A Rapture of the deep cím tudatosította bennem, hogy fontos dolgokról is írhatok. Ezt nem kürtölöm világgá, de ezek a kérdések egész életemben elkísérnek. A Rapture of the deep cím alliterációja szép, egyszerű is meg bonyolult is, attól függően, mennyire merülsz el benne.
Vene: Mit gondol Michael Bradford producerről, aki már a korábbi Bananas lemezen is közreműködött?
Ian Gillan: Michael nagyon jó a Deep Purple-nek. Fegyelmezett minket; a zenészeknél, akik az évek során fejlődnek, nagy kísértés, hogy elszállnak, és vissza kell őket rántani a földre. Nagyon jól szórakozunk, amikor a zenét kutatjuk, olykor túl is lőjük a célt, ilyenkor Michael azt mondja: „Elég, ez így jó, jöhet a következő dal.” Rengeteg tárgyilagosságot visz a felvételekbe.
Vene: Hamarosan újra láthatjuk Szlovéniában?
Ian Gillan: Remélem, hogy így lesz. Most egyeztetjük a turné fellépéseit, 2006 januárjában kezdünk, legalább két évig tart majd, úgyhogy biztos vagyok benne, hogy hozzátok is eljutunk!
