Önkiadás
Megjelenés dátuma: 2023. 2. 27.
Produkció: DavidoOFF & Dejan Dimec – Dimme
Az album hossza: 27.13 perc
Stílus: Instrumental Rock / Guitar Rock / Progressive Metal / Art Metal
Értékelés: 9.0/10
A DavidOFF név mögött meghúzódó multi-instrumentalista, zeneszerző, producer és mindenekelőtt gitárvirtuóz, David Breznik úgy bukkant fel a színtéren, mint derült égből a villámcsapás. 2020-ban kiadta első szólóstúdióalbumát, amelyet mindössze egy évvel később a „Vojna” követett (2021, RockLine kritika). Különösen a Vojna, a DavidOFF projekt első 100%-ban saját szerzeményű anyaga bizonyította, hogy David Breznik rendkívül tehetséges zenész, aki az alkotásban rétegzetten, a művészi víziók nagy szélességével nyúl a dolgokhoz, és világossá teszi, hogy a kreatív korlátokat nem ismeri. A „Vojna” már önmagában is nagy port kavart, mert egyszerűen szólva teljesen magával ragadó lemez volt!
David a „Joker” albumon is nagy perfekcionista marad. Tőle nem hallasz olyasmit, amit a fickó előtte alaposan ne csiszolt volna addig, amíg az neki tökéletesen nem tetszik. Vagy legalábbis az optimális pillanatig, amikor az az érzésed, hogy mindent megtettél azért, hogy egy dal mehessen a lemezre. A férfi éveken át gyűjtögette az ötleteket, rögzítette őket demófelvételeken. És most itt vannak. Egy szólólemezsorozatban. A „Joker” ugyanis már a harmadik ilyen. Három év alatt a harmadik. Rajta a DavidOFF ismét ügyes akrobata szerepében mutatkozik be, aki alig észrevehetően és teljesen tolakodásmentesen, mesterien olvaszt össze egymással a közmondásosan összeegyeztethetetlen műfaji elemeket, egyedi struktúrák békés együttélésének sajátos felhőzetévé.
Ha a Trda kri, a Ledeno és a Črna noč című számok megtörhetetlen, metálos, teljesen instrumentális neoklasszikus lövések, tele féktelenül záporozó arpeggio-manőverekkel, amelyeket lélegzetelállító, szinte hangsebesség feletti tempóban játszik el, akkor az album olyan pillanatai, mint az Iglu, egészen más élményt hoznak, mert egy másik szintre emelik a lemez hangulatát. Az ilyen pillanatokban, mint az Iglu, szikrázik fel az album magja, a mélyreható művészi önkihívás, David bátor kilépése a még feltérképezetlen zenei mezőkre. Nem meglepő a szaxofon beépítése sem a vendégzenész jóvoltából Aztán itt van egy olyan szám, mint az ultra-muzikális Strela, amely önálló kislemezként is megjelenhetett volna, ha az 1980-as évek második felében járnánk, és a DavidOFF Joe Satrianinak hívnák.
A „Joker” miatt bőven van okunk lelkesedni! Rögtön a himnikusra hangolt nyitó 2202-vel, ritmikában és frazírozásban egyaránt, amely remek nyitószáma lehetne akár David valamelyik koncertjének is. David Breznik az új albummal megőrzi kiváló elődje, a „Vojna” szinte hihetetlen lendületét és kreatív ihletét. Fenntartja az egyedi, expresszív fordulat művészi pillanatát, amelyet az előző lemezzel alapozott meg, de most egy rendkívül színes és változatos, nyolc karakteresen kicsiszolt számból álló csokorral, amelyek bőven hordozzák a zenei befogadhatóságot, és azt is, amire az igényesebb hallgatók vágynak – a tőle telhető legjobb adagot a kiváló szólóakrobatika közti manőverezésből és a szabad szellemű csínytevések beépítéséből, ahol akár kísérletezés szaga is érezhető. Mindezt David mesterien kiemelte az albumon, hiszen számára erre rövidebb utat jelent magának a zenei vízióinak instrumentális felépítése is. A DavidOFF közben végig ügyel a kompozíciók világosan formált karakterére, amely alárendelten és gondosan követi a vezérmotívumok vörös fonalát. „Különc” kalandokat a „Joker” albumon nem találsz.
A „Joker” is – ahogy elődje, a „Vojna” – intenzíven robban a magába zárt, magas oktánszámú kiégéstől. Egy vakítóan kihegyezett, masszív hangfalról beszélek, amelynek alapja a romboló riffelés, ugyanakkor az albumot szerencsésen elevenné teszi, az események fejlődésének folyamatos dinamikus áramlásával, mindennek az alapját pedig a hangzás építőkövei adják, amelyeket gondosan, háromdimenziós elrendezés kontrasztjában raktak egymásra.
A DavidOFF a „Joker” albummal is csendes és magányos zenei lovas marad. Féltve őrzött zenei titok Karintiából. A szemek elől rejtett zenei varázsló, D.I.Y. mágus, aki gyakorlatilag mindent maga csinál. A kivétel Dejan Dimec – Dimme, aki a „Joker” albumon is közreműködött, felvette a dobokat, és részt vett a produkcióban. David több gitárvonalat is felvett és egymásra rétegzett. Egyiket a másikra. A gitárdallamokat is. Nem tudjuk, hány „félelmetes” művészi ötletet és demófelvételt őriz még ez a srác az archívumában és a dossziéiban, de nagyszerű lenne, ha sikerülne ezt a magas fokú kreatív lendületet fokozatosan átvinnie a „Joker” esetleges utódjára, hiszen a mondás: „Addig üsd a vasat, amíg meleg!” ebből a szempontból aranyat ér. A „Joker” tehát legalábbis egyenrangú, művészi fiatalabb testvére a „Vojna” albumnak, a DavidOFF pedig vele bizonyítja, hogy a Jesenicéről származó Grega Habič mellett ma gyakorlatilag az egyik utolsó folyamatosan aktív szlovén gitármester, aki tevékenységével lelkiismeretesen tölti be az instrumentális (gitár)rock krónikusan alultáplált műfaji rést a szlovén zenei térben!
Szerző: Aleš Podbrežnik
Számlista:
1. 2202
2. Trda kri
3. Porno
4. Iglu
5. Strela
6. Ledeno
7. Črna noč
8. Joker
Felállás:
David Breznik – DavidOFF – gitár, basszusgitár, billentyűs hangszerek
Dejan Dimec – Dimme – dobok
Vendégzenész:
Gregor Štehovnik – szaxofon a 4. számon
