Kiadó: Legend Records
Megjelenés dátuma: 2022. 4. 1.
Produkció: Darren Wharton
Az album hossza: 41.59 perc
Stílus: AOR/hard rock
Értékelés: 8.0/10
A Dare ma az ír AOR, de a hard rock (és némi megszorítással a folk rock) egyik legendája. 1988-as debütalbumuk, az „Out of the Silence” már a küszöbére repítette a zenekart annak, hogy csatlakozzon az AOR legnagyobb neveihez, ám ez a (vitatottan) kicsit keményebb „Blood From Stone” (1991) után mégsem következett be. A zenekar rajongóinak és ismerőinek, akikből nem is kevés van, biztató tény, hogy Darren Whartonnal immár több mint tíz éve újra együtt dolgozik az eredeti gitáros, Vinny Burns. Ennek eredménye volt az több mint szolid „Sacred Ground” (2016), amit az újra felvett és kiadott „Out of the Silence II” követett. Mindezzel párhuzamosan az utóbbi néhány évben felpörgött a koncertezés is (a Covid-19 előtti időkről beszélünk, persze). Ebből a szempontból a Dare a pályafutása során még soha nem került olyan közel a kezdetek korszakához, mint most. Ebben az időszakban.
A „Road To Eden” a végén, nyolcvanas évek végi kereskedelmi sikerek napjainak és annak a keveréke, amit Wharton azóta csinált, úgy, hogy a Dare végül „megállt és megmaradt” vele. Burns a gitárjátékban még összeszedettebbnek, még előtérbe állítottabbnak hhat. Whartonnal újra megerősítették azt a kémiát, amely az első két albumra volt jellemző, amelyen Burns játszott. A gitáros érezhetően jobban beépül a „Sacred Ground”-hoz képest, főleg ha figyelembe veszed a billentyűk mindig pazar kidolgozású hangszerelését.
A melódiák, a hangzás, Wharton felismerhető énekhangjának jellegzetességei. Aprólékosan kicsiszolt produkció. A gitár és a billentyűk összjátékát, amelyet az egyébként nagyon jó előd, amely talán kissé óvatosan működött, nem tudott teljesen megvalósítani, ezúttal még intenzívebbé tették. Ez azt jelenti, hogy Burns végre teljesen beilleszkedett a Dare csapatába. Tökéletesen integrálódott. Azt a kelta dallamvilágot, amelyet „népinek” (folk) nevezhetünk, a zenekar a billentyűkkel és a gitármotívumokkal, különösen pedig Wharton dallamaival éri el. Az első ilyen, a Dare-re jellemző pillanat már a Cradle To The Grave című számmal megérkezik az albumon. Ebből a szempontból nagyon jól megfér az „Out Of the Silence” kelta hangzású részeinek hangulatával az új albumon például az I Always Will, valamint az album címadó dala.
A Dare-nél nincs sok bonyolítás. A muzikalitás pazar és gazdag, a pompás teátrális hatást és a bombasztikusságot az album, amiből a „Road To Eden” is bőven kínál, a zenekar meglehetősen elemi alapakkord-sorokkal éri el, ami eleve garancia a muzikalitás magas hatásfokára. Még ha a kiszámíthatóság rovására is megy. De a Dare-nél erre fel kell készülnöd. Wharton mindig is így működött. Einsteint tehát most sem kell felfedezni. Ebből a szempontból Wharton akár énekes-dalszerző, önálló előadó is lehetne, aki ugyanezeket a dalokat akusztikus gitárral énekelné és játszaná. Ezt foglalja össze a címadó dal, még inkább pedig a Lovers And Friends, ami a keményebb hangzásbeli integritást kereső hallgatóknak biztosan a pohár kicsordulása és fölösleges lesz (részben „émelyítő” cukrossága miatt is).
Az album intenzíven nyit. A Born in the Storm című számmal, amely messze a leghangosabb szám a lemezen. Remek frázis, egy pillanat alatt a bőrünk alá kúszó refrén. Minden azonnal a helyére kerül. Ugyanígy gyorsabb és hangosabb, intenzívebb maga az album zárása is a The Devil Rides Tonight és a briliáns befejező szerzemény, a Thy Kingdom Come révén. Egyébként a Dare teátrálisságában sötét is tud lenni, ahogy azt a melankolikus, de hangulatában magával ragadó Fire Never Fades is jelzi. Ebben a számban erős kontrasztok vannak a csendes részek és a gitár konkrétan kiélezett frazírozása által uralt rész között. Hasonló szerzői fogásokat alkalmaz az Only The Good Die Young is, csak a fő dallamok és a melódia kibontásában a Fire Never Fades-hez képest ébresztőbb hangulatú.
Röviden: nagyon szép és kidolgozott új Dare-album. Intenzívebben ragad magával, mint a „Sacred Ground” (2016), és a Dare-karrier olyan pillanatát hozza a színre, amely a legközelebb áll a legelejéhez, amikor a zenekar épp azelőtt állt, hogy az AOR-színtér legismertebb előadói közé lőjék ki magukat. Tehát kombináció. A kezdetek és a későbbi időszak ötvözete. Minden tekintetben sikeres és meggyőző.
Szerző: Aleš Podbrežnik
Számlista:
1. Born in the Storm
2. Cradle to The Grave
3. Fire Never Fades
4. Road to Eden
5. Lovers and Friends
6. Only the Good Die Young
7. I Always Will
8. Grace
9. The Devil Rides Tonight
10. Thy Kingdom Come
Felállás:
Darren Wharton – ének, billentyűk
Vinny Burns – gitár
Nigel Clutterbuck – basszusgitár
Kev Whitehead – dob
Marc Roberts – billentyűk
