Helyszín: Studio 14 (RTV Slovenija) / Ljubljana / Szlovénia
A koncert dátuma: 2006. 12. 04.
Látogatók száma: 0
Jegyár: 0,00 SIT
Mikulás-előestén, a már teljesen kidekorált Ljubljanában, amely már csak egy-két hópehelyre vár, a Szlovén Rádió 14-es stúdiójában elég nagy tömeg gyűlt össze, a hely befogadóképességéhez képest kicsit túl nagy is. Az oka lehet az, hogy a koncert ingyenes volt, vagy az, hogy az ilyen eseményekre eljön mindenki, aki valamiképp kötődik az RTV-hez, cinikusan szólva már a berendezés részét képezik, és más körülmények között valószínűleg nem lettek volna ott. Ahogy a Cankarjev Domba is mindig ugyanazok az arcok járnak bérletes jegyekkel, akik néha álmukban sem sejtik, mit jöttek tulajdonképpen megnézni, illetve meghallgatni!
Mindegy, mondjuk azt, hogy mindenki kizárólag a zenekar miatt jött, még ha inkább nézőként, mint hallgatóként is, és nem is annyira hallgatóként.
Este nyolc után pár perccel lép színpadra Nataša Bončina Žgavec, aki udvariasan köszönt minket, és bemondja a felállást, amely azonnal megjelenik a színpad deszkáin, teljes harckészültségben, hogy ezt az estét egy kicsit közelebb vigye az idei utolsó teliholdhoz, amely éppen akkor bujkált valahol a felhők mögött, magasan fölöttünk.
Az Ibržniki felforrósítja a hangulatot, amely az egész egyórás fellépés alatt végig megmarad, és amelyben végigjátszották a teljes első és egyelőre egyetlen albumot, amelynek egyszerűen Čompe a címe. Janez Škof harmonikával és hanggal, amelyet újra és újra rendkívül sikeresen kölcsönöz Dane Zajc, Edvard Kocbek és a modern szlovén költészet más mestereinek verseinek, sőt a hollóknak is, a vokálisan kiemelkedő Dva Vrana című dalban. Neža Zinaić hegedűvel és kísérővokállal, Silvo Zupančič gitárral, Marjan Stanič ütőhangszerekkel és ollóval – igen, azzal a valódi ollóval, amely hajat vagy papírt vág, és láthatóan rendkívül érdekes, főként szokatlan hangszer is lehet –, valamint Žiga Saksida és Breda Krumpak altszaxofonon, szükség esetén pedig mindannyian besegítenek az éneklésbe is. A teljes koncert alatt bebizonyították azt, ami lényegében eleve világos volt: egyszerűen kivételes zenekar, amely a már alaposan bejáratott repertoárt éppen megfelelő mennyiségű improvizációval vitte végig, úgyhogy a dalok önálló lényekként éltek, saját „gerinccel”, amelyet lehet hajlítani, csavarni és megfeszíteni, mégis végig erős és rugalmas marad.
A dalok között pedig további, általában történelmi betekintést kaptunk az egyes számokba, amely valamiképp megvilágította egy-egy dal hátterét vagy magának a zenekarnak a nevét. Így megtudtuk, hogy a Francoz gyökerei egészen a francia forradalomig nyúlnak vissza, az a krumpli pedig, amelyről a zenekar a nevét kapta, egy répában találta meg az igazi szerelmet és az élettársát, akivel véletlenül találkozott, miután szerencsétlenül legurult a Trenta-völgyet övező magas hegyekről.
A Čompe az utolsó előtti dalként a Garača című instrumentális számot játszotta el, a végén pedig az már említett Dva Vrana szólalt meg. A zenekar lemegy a színpadról, de a taps miatt, főleg pedig amiatt az egyetlen dal miatt, amelyet nem játszottak el, pedig kötelező anyag, és főleg mostanában hihetetlenül aktuális és igaz, Szlovénia nem hivatalos képeslapja a világnak, gyorsan visszatérnek.
Következik tehát Škof szavaival élve a „tényleg utolsó” dal, a Človeška Ribica. A dal bevezető része, amely olyan, mint egy képeslap, csak az övé, a többiek a központi részben csatlakoznak hozzá, amely a gonosz aranyhal történetét meséli el, akit büntetésből emberré változtattak. A büntetésnek nevelőnek kell lennie, különben nem megy! És ez a vége, a Čompe most tényleg eltűnik a színpadról, csak Žiga Saksida szaxofonos marad, aki még egy pár perces „politikai” előadást tart a főváros jelenlegi állapotáról, a közönség helyeslő tapsa kíséretében. Az említett Jani a Vičről persze nem volt a hallgatók között, mert ha ott lett volna, a közönség reakciója valószínűleg, tipikusan szlovén módon, épp az ellenkezője lett volna. Nemsokára Žiga is eltűnik, utána csak a zenekar eladásra szánt CD-s doboza marad és egy kalap, amely azon az estén az összes Mikulásra várt.
Setlista
01. Ibržniki
02. Uvodna
03. Uspavanka Za Dnevno Rabo
04. Rože Noči
05. Himalaya – Predzadnja Pesem
06. Potepuh
07. Francoz
08. Repa
09. Regi (Ti Si Bila…)
10. Garača
11. Dva Vrana
—ráadás—
12. Človeška Ribica
Képgaléria
