Benč-buli a Bežigradon (2013)

Arhiv Arhiv Utoljára módosítva: 11. június 2026

Szerző: Urban Bolta
Fényképek: Aleš Podbrežnik

Helyszín: Ljubljana / Cvetličarna / Szlovénia
A koncert dátuma: 2013.06.11.
Látogatók száma: 600
Jegyár: 0.00€ (ingyenes belépés)

A Bežigradfest, amely a ljubljanai Cvetličarna megújult arculatát hivatott népszerűsíteni, a program első harmadán túl már alaposan belejött. A Cvetličarna júniustól a koncertrajongók rendszeresen látogatott helye lett az egész ljubljanai medencéből, és a rock’n’roll szinte minden alműfaját felvonultató, színes felhozatalnak köszönhetően az első tíz napban már több ezer látogatót vonzott. Kedden a szlovén pop- és (rock)zene legendájának, Janez Bončina Benčnek a koncertjét beharangozva néhány idősebb zenerajongót is sikerült előcsalogatni, akik este csatlakoztak a Cvetličarna közönségének fiatalabb, általában túlsúlyban lévő rétegéhez.

Benčnek már június első keddjén fel kellett volna lépnie a Cvetličarnában, de a fesztivál szervezői (számomra ismeretlen okból) a koncertjét felcserélték a novo mestói Kill Kennyvel, így végül egy héttel később, kedden, június 11-én került rá sor.

Benč előtt azonban fél tíz előtt nem sokkal a Top Stripper lépett színpadra, a fiatal ljubljanai hard rockerek, akikkel a Rockline az elmúlt hónapokban már többször találkozott. A Top Stripper számára 2013 fénysebességgel pörög! A bemutatkozó lemez megjelenése után kisebb klubkoncertek sora következett, amelyek csúcspontja éppen a Cvetličarna volt, hiszen ilyen nagy színpadon a Top Stripper még nem állt. Tapasztalatlanságuk ellenére jól tartották magukat a hely méreteivel szemben, főleg a gitárospáros, Rok / Jure, akik a pozíciók cserélgetésével dinamikát vittek az előadásba. Fellépésük alatt szép számú közönség gyűlt össze a teremben, sokan közülük most találkoztak először a Stripperekkel. A ljubljanaiak a Sunset Strip szellemének saját változatát mutatták be, amelyet a „High Heels Avenue” című debütáló lemezen sikerült megragadniuk (recenzió itt), és ennek dalaival töltötték ki a teljes műsoridejüket. Bár néhány szerzeményük halványan a Cinderella vagy a Guns N’ Roses hangzását idézi, a fiatal zenészekben kivételes potenciál rejlik, így a jövőjük miatt – ha kitartanak a közös út mellett – biztosan nem kell aggódni. A zenekar egyik fő pillére, a frontember Jaša ismét kiváló énekteljesítménnyel bizonyított, az egyetlen igazi szépséghiba pedig a koncert végén, a Do You Think It’s Easy közben csúszott be: Jure a szólónál középre lépett, majd Jaša énekbelépőjénél nem engedte át a helyét a frontembernek, akit mint a színpadi események mozgatóját mindig a középső pozíció illetne meg. De sebaj, ez nem rontotta el azt az összességében jó benyomást, amelyet a Top Stripper a Cvetličarnában hagyott.

A késő esti órákra elérkezett az est főszereplőjének, Janez Bončina Benčnek az ideje, aki rögtön a Ta noč je moja! slágerrel nyitott. A szlovén zene doyenje mellett a színpadon ott volt Jani Modr (gitár), Jan Gregorka (basszusgitár), Blaž Jurjevčič (billentyűk) és Žiga Kožar (dob). A legmagasabb szakmai színvonalat képviselő kísérőzenészek a remek kedvében lévő Benčnek a fellépés alatt végig megbízható alapot adtak, még akkor is, amikor a kissé már vidám Benč a maga útján indult volna el. Bár Benč szavai szerint a zenekar a zsúfolt időbeosztás miatt egyáltalán nem próbált, virtuozitásuknak köszönhetően hajszálpontosan szóltak. Ezúttal a legutóbbi, „Sol, poper in sanje” című album (recenzió itt) dalai előtt a régebbi slágerek kaptak elsőbbséget, köztük a Zlata obala (Srce), a Kolo és a Domovino moja (mindkettő September) sem maradt ki. Benč, akit felismerhető „cowboy” stílus jellemzett, mellkasán átvetett zakóval és kalappal a fején, tankönyvbe illő produkciót nyújtott: érzelmes éneket ötvözött olyan színpadi fogásokkal, amelyek felvillanyozták a telt házat. A szokásos konferálásaitól némileg eltérően Benč ezúttal nem osztott meg anekdotákat a sokévtizedes pályájáról, hanem a fellépés minden elemét kizárólag a zenének rendelte alá. A hangszeres játék idején minden szálat átengedett a kísérőzenekarnak, és hosszabb kirándulásokat is megengedett nekik, amelyek motívumaikat főleg a jazz világában keresték. A Kadar ognji dogorijo egyik gitárszólója közben komikus helyzet adódott: Benč a maga stílusában letérdelt Gregorka basszusgitáros előtt, majd rájött a tévedésére, megfordult, és Modr gitáros előtt hajolt meg. A hangulat a koncert során a elfogyasztott sörök és a jó produkció hatására folyamatosan fokozódott, a csúcspontját a végén érte el, amikor Benč és csapata eljátszotta a két záródalt, az Ob šanku és a Navali narod na gostilne című számot. Janez Bončina Benč egyszerűen nem tud mellélőni. Minden alkalommal, amikor színpadra lép, karizmatikus, a több évtizedes pályát felölelő keresztmetszettel könnyedén jóllakatja a közönséget. Ezúttal sem történt ez másként a Cvetličarnában.