Megjelenés dátuma: 1973. 06. 15.
Kiadó: Harvest Records
Produkció: Alan Shacklock
Hossz: 35:47
Stílus: progressive rock/hard rock/art rock
Pontszám: 7/10
A viszonylag ismeretlen angol artrock-zenekar, a Babe Ruth a zseniális gitáros és producer, Alan Shacklock vezetésével elsősorban a kultikus „The Mexican” című szám miatt írta be magát a progresszív rock történetébe: a dalból később rengeteg feldolgozás készült, egyik későbbi változata pedig még dance-slágerré is vált. Emellett kiváló debütalbumuk, a „First Base” (1972) is hozzájárult a hírnevükhöz. A Babe Ruth hangzásában mindig vékony jégen táncolt a proghoz és a hard rockhoz képest, a második lemezükön, az „Amar Caballero”-n pedig lecserélték a dobost és a billentyűst, és hiába igyekeztek megismételni a kiváló bemutatkozás sikeres hangzásformuláját, ez nem sikerült nekik.
A dobos Ed Spevock és a billentyűs Chris Holmes ugyan tehetséges zenészek voltak, mégsem tudtak többletet hozzátenni a zenekarhoz. Az „Amar Caballero” néhány remek pillanata ellenére – ezeken főleg Shacklock gitármunkája és az énekesnő, Jenny Haan ragyogott, akik gyakran énekduettbe is összegabalyodtak – egy a hetvenes évek elejének legígéretesebb angol art rock formációi közé tartozó zenekar fokozatos hanyatlását mutatta.
Már a nyitó „Lady”-nél is hallani, hogy megváltozott a zenekar energiája, és a hangzásuk a debütálóhoz képest kissé kommerszebbé vált, pedig a dal szép szimfonikus hangszerelést és Haan szenvedélyes énekteljesítményét is tartalmazza. A blues-os beállítottságú énekhang ellenére Shacklocknak és a többi hangszeresnek egyre jobban bejöttek a különféle jazz- és funkhatások. Időnként visszatér valamennyi a debütalbumot meghatározó „vadnyugati” határvidéki hangulatból, például a „Broken Cloud” című balladában, amely csodálatos zenekari hangszereléssel és a „kaméleon” Haan éteri éneklésével szolgál; Haan könnyedén váltogatott a férfias és a lányos énekstílus között.
A lassú tempójú, legalább két perccel túl hosszúra nyújtott blues/hard rock szerzeményben, a „Gimme Some Leg”-ben az énekesdíva ismét Janis Joplin némileg békülékenyebb változatává alakult. A „Baby Pride” rövid, de kedves akusztikus ballada folk rock elemekkel. A funkrock irányba húzó „Cool Jerk” r’n’b-s vokális betétekkel nagyon „amerikaira” sikerült, kereskedelmi visszhangot azonban nem váltott ki. A „We Are Holding On” egy újabb csodás szimfonikus hangszereléssel átitatott ballada, amelyben van egy kis „mexikói” latin dallamvilág is, ami a Babe Ruth-nak mindig jól állt.
A „Doctor Love” meglehetősen felejthető funk rocker volt szellemtelen fúvós betétekkel. Az album csúcspontja a három részből álló epikus záró egyveleg volt: „El Caballero De La Reina Isabella b.) Hombre De La Guitarra c.) El Testament De Amelia”. Itt Shacklock csapata a latin rock, a funk, a hard rock és a folk sikeres ötvözésével szemléletesen megmutatta, hogy egy kis szerencsével és jobb üzleti döntésekkel a műfaj legjobbjai közé kerülhetett volna.
Az „Amar Caballero” nem tudta megismételni a Babe Ruth által a „First Base”-szel megszabott mércét, ennek ellenére még mindig szilárd teljesítmény, amely manapság leginkább azoknak a progresszív rock rajongóknak fog tetszeni, akik értékelik a minőségi női frontvokált. A Babe Ruth az „Amar Caballero” után még három stúdióalbumot készített, és mindegyik gyengébb volt az előzőnél. A „Kid’s Stuff” (1976) című lemezen, amely kigúnyolta a régi eredményeket, már egyetlen hivatalos tag sem maradt, így a feloszlás elkerülhetetlen volt. Húsz év után 2006-ban tértek vissza az élők sorába, majd megjelent a „Que Pasa” (2009) című új albumuk, koncertezés terén viszont többnyire még mindig inaktívak.
szerző: Peter Podbrežnik
számlista:
1. Lady
2. Broken Cloud
3. Gimme Some Leg
4. Baby Pride
5. Cool Jerk
6. We Are Holding On
7. Doctor Love
8. Amar Caballero:
– a. El Caballero De La Reina Isabella
– b. Hombre De La Guitarra
– c. El Testament De Amelia
Babe Ruth:
Janita ‘Jenny’ Haan – ének
Alan Shacklock – gitár, vokál, ütőhangszerek, billentyűs hangszerek, produkció
Dave Hewitt – basszusgitár
Ed Spevock – dob
Chris Holmes – billentyűs hangszerek a „Baby Pride” című számban
