Az amúgy is gazdag decemberi koncertkínálatot az utolsó pillanatban, teljesen váratlanul még egy szép Krampusz-meglepetés egészítette ki minden rossz gyereknek: a svéd sötétség lovagjai, a Tribulation. A banda épp a megalomán Ghosttal járja Európát, és jó látni, hogy egy ilyen remek, de szélesebb körben még nem annyira ismert zenekar is lehetőséget kap arra, hogy nagyobb közönség előtt mutatkozzon be. A svédeknek a Ghosttal közös turné közben akadt egy szabadnapjuk, és ezt arra használták, hogy ismét visszatérjenek Ljubljanába. A Tribulation egyébként nem ismeretlen a szlovén színpadokon, hiszen már többször felléptek nálunk, ezúttal viszont első önálló, főzenekarként adott koncertjüket játszották, ráadásul az Orto Bar felső termének intim közegében.
Mivel ugyanazon a napon a Kino Šiškában a Cult of Luna is koncertezett, joggal lehetett tartani attól, hogyan alakul a Tribulation-koncert látogatottsága, de az aggodalom feleslegesnek bizonyult: a terem szinte az utolsó zugáig megtelt. A svédek ezúttal a Melancholia slágerrel köszöntek be, és zöld fényben vezettek bele a gótikus horror haláltáncába, amely olyan filmklasszikusokból szivárog elő, mint a Vampyr, Night of the Demon, The Abominable Dr. Phibes, The Pit and the Pendulum, Nosferatu vagy Der Kabinett des Dr. Caligari. A Tribulation tagjai fenyegetően kifestett arcukkal olyanok, mintha egyenesen ezekből a klasszikusokból léptek volna elő, a death és a progresszív metal, valamint a retro rock hipnotikus, ragadós elegyével pedig magukkal rántanak a mélységbe. És ha túl sokáig nézel a mélységbe, a mélység is beléd néz – ahogy ezúttal a Tribulation nézett bele az Ortóba. A jó, bár kissé túl hangos hangzás mellett az arvikai négyes főként a The Children of the Night lemez dalaira koncentrált, különleges csemegeként pedig egy kitérőt is tett a kicsit death metalosabb hangzású The Formulas of Death lemezre a Suspiria de profundis, a Randa és az Ultra Silvam dalokkal.
Élőben a Tribulationnél leginkább Jonathan Hulten gitáros vonzza a tekintetet: a megbízható gitárjáték mellett főleg androgün külsejével lopja el a show-t, amitől olyan, mint Drakula valamelyik ágyasa, még inkább pedig táncos előadásával és mozdulataival, amelyek Argento Suspiriáját idézik. A zenekar többi tagja sztoikusabban mozog a színpadon, de a banda ismét elkápráztatott a Nightbound fantasztikus előadásával, no meg a briliáns gitárjátékkal megtámogatott The Motherhood of Goddal, ám túlságosan hamar elérkezett a vasbiztos Strange Gateways Beckon, majd a Lacrimosa, amellyel a Tribulation elbúcsúzott a ljubljanai közönségtől. Újabb kiváló fellépés emlékét hagyták maguk után, messze a legjobbat, amit valaha szlovén színpadon nyújtottak. Ha Bela Lugosi Drakulája napjainkban élne, azzal a „Listen to them, the children of the night. What music they make!” mondattal biztosan a Tribulationre gondolna.
Setlist: Trollens Brudmarsch (intro), Melancholia, Nightbound, The Lament, The Motherhood of God, Suspiria de profundis, Randa, Cries From the Underworld, Ultra Silvam, The World, Strange Gateways Beckon, Lacrimosa
Fotók: Nina Grad
