Andi Deris zenei pályájának nyomában (2011)

0 19

Szerző: Urban Bolta
Fotók: Aleš Podbrežnik

Helyszín: All Kart Halle / Kaufbeuren / Németország
A koncert dátuma: 2011. február 10.
Látogatók száma: 3000
Jegyár: 37,00€

Az Accept müncheni koncertje (a beszámolót itt találod) másnapján a mindössze kilencven kilométerre fekvő Kaufbeurenben újabb nagy heavy metal esemény zajlott: a helyi Allkarten Halle-ban a Helloween lépett fel erős turnéprogrammal. Remek ok arra, hogy meghosszabbítsuk a németországi kirándulást, délelőtt bejárjuk a bajor főváros belvárosát, és persze végigjárjuk az összes lemezboltot. A délutáni érkezés Kaufbeurenbe megmutatta, hogy a müncheni délnyugatra található, Kranj méretű kisváros valóban kellemes óvárossal rendelkezik, ahol az ember könnyedén kipihenheti lelkét-testét.

A Helloween a turné európai szakaszán a Stratovarius és az Avatar társaságában lépett fel, a németországi részre viszont jóval vonzóbb előzenekart választottak. Az első nyitóbanda a karlsruhei Pink Cream 69 lett, vagyis a heavy rockerek, akiknél a pályafutását nem más kezdte, mint Andi Deris, aki már másfél évtizede több mint a Helloween első számú énekese. Így magától adódott a lehetőség, hogy valami nagy dolog történjen: hogy Deris egykori társaival együtt énekeljen a színpadon egy klasszikust abból az első három albumból, amelyet még a távozása előtt a Pink Cream 69-cel vett fel. Hasonlóan exkluzív volt a Helloween 2007-es „Gambling with the Devil” turnéja, amikor a töklámpások a Gamma Ray-jel járták a világot, így a fellépéseken rendszeresen csatlakozott hozzájuk a legendás Kai Hansen, a zenekar egykori hajtóereje és központi motorja.

Már a Pink Cream 69 is rengeteg embert csalogatott a megfelezett Allkarten Halle színpada elé, hiszen házi kedvencnek számít, és pontban nyolckor el is kezdte a műsorát. Az estét az új Children Of The Dawn című számmal nyitották, és már az elején összeszokott, kemény kollektívaként mutatkoztak be, pedig az utóbbi évek állandó gitárosa, Uwe Reutenauer nélkül léptek fel: ő személyes elfoglaltságai miatt az egész minituréról kénytelen volt lemondani, a helyét az Axxxis gitárosa, Marco Wreidt vette át. A Do You Like It Like That című számmal a németek a korai művek felé fordultak, bár frontemberként még mindig David Readman állt a mikrofonnál. Energikus betétekkel és halálos pontossággal minden mozdulatával azt bizonyította, hogy a frontemberség már a bölcsőben a sorsává vált, és a hangja egyelőre még mindig szolgálja őt a maga teljes játékosságában. Ha ehhez hozzávesszük a megbízható hangszeres alapot és a jellegzetes többszólamú éneklést olyan slágerekben, mint a Talk To The Moon vagy a Shame, megkapjuk a megerősítést, hogy a Pink Cream 69 2011-ben is nagyon is aktuális színpadi attrakció. A tempó egyre nőtt, a csúcspontot pedig egy újabb klasszikus, a Keep Your Eye On The Twisted hozta el, és bár a várva várt vendégszereplést Derisszel, az egykori kollégákhoz való visszatérést nem kaptuk meg, az est nyitó fellépését nagyon pozitívan értékelhetjük.

Másodikként a Stratovarius lépett színpadra, amely két héttel ezelőtt Ljubljanában halvány benyomást hagyott maga után, ebben oroszlánrésze volt Timo Kotipelto énekesnek, aki teljesen hamisan szólt. A finn power metal óriások az ismert repertoárt adták elő, amely évek óta a koncertjeik gerince, és bőven számíthattak a aznap jó hangulatú, népes közönségre, amely hangos éneklésével és helyeslésével a magáénak fogadta a finneket, és megkönnyítette az említett Kotipelto dolgát, akinek így nem kellett túlzott énekes extrákkal próbálkoznia. A frontember jobb fényben mutatkozott, mint pár nappal korábban, a megfázás nyilván a múlté, bár az énekereje és intenzitása már nem az aranykori Stratovarius-évek szintjén van. A fellépés Jens Johansson jellegzetes billentyűs szólókirándulásainak és a hibátlan gitártechnikus, Matias Kupianinen jegyében telt, akinek a játékában a legnagyobb szőrszálhasogatók sem hallottak volna rossz hangot. A Speed of Light, a Forever és a Black Diamond dallamai hangos üdvrivalgást arattak, és a finn power metal főszereplőit ismét a gazdag Tolkki-örökség hiteles utódaiként erősítették meg.

A színpad finálé előtti felépítése alatt a Stratovarius aktuális lemezének, a „Polaris” borítójával díszített hatalmas függöny még mindig ott lógott, így csak az eltávolítása, közvetlenül a Helloween showja előtt mutatta meg a színpad méretét, amely messze a mélységbe nyúlt. A színpadképet, akárcsak Ljubljanában, a dobfelszerelés fölött forgó szerkezet egészítette ki a Helloween legújabb lemezének, a „7 Sinners” motívumával, és a színpad óriási méretei miatt örökre széppé tette a látványt.

Mivel a Helloweent az aktuális turnén már harmadszor láttam, és mivel a játszott repertoár koncertről koncertre nem változik, az egyetlen nagyobb ismeretlen az volt számomra, hogyan reagál majd a hazai közönség, és hogyan fogadja a zenekart a kaufbeureni újabb látogatáson. Már az Are You Metal? első ütemei és a közönség hangos reakciója pokoli estét ígért! A fiatalabb generációtól egészen azokig, akik a nyolcvanas évek közepe óta követik a töklámpásokat (a német nyelvű országokban a koncertlátogatók átlagéletkora jóval magasabb, mint nálunk), mindenki beleesett a koncerttranszba, rajongóként együtt dolgozott a zenekarral, vele lélegzett, buzdította és motiválta. A nem akusztikus csarnok, amelyet elsősorban gokartversenyekre szántak, egy pillanat alatt üvöltően hangos lett, a viszonylag hideg térben pedig a hőmérséklet odáig emelkedett, hogy a túlélésért kopoltyúval kellett volna kezdenünk lélegezni! Az ismert dallamok egymás után követték egymást, a Weikath / Gerstner / Grosskopf gitártrió és Andi Deris pedig diktálta a showt, és élvezettel ugrabugrált a bohóckodásaival. A tapasztalt zenészek ebben igazi profik, és a rajongókat pillanatok alatt az ujjuk köré csavarják, még a gyorsan fogyó játékidő rovására is. Az átlagon felüli méretű színpadot egy pillanat alatt birtokba vették, akrobatikus pozícióváltásokkal maguk alá gyűrték, és ezzel kiállták azt a próbát is, amelyen sok zenész dominóként dől össze. Az Eagle Fly Free, a March Of Time és az I’m Alive igazi tüzet gyújtott, a legújabb számok, például a Where The Sinners Go és a World Of Fantasy meleg fogadtatása pedig fekete-fehéren bizonyította, hogy a tömeg a „7 Sinners” albumot is a magáénak vallja.

Az összeszokottság a töklámpásoknak semmilyen gondot nem okoz, Őeminenciája, Michael Weikath és Sascha Gerstner egyenes derékkal, gond nélkül uralta a koncert minden buktatóját, a ritmusgépezet pedig Markus Grosskopffal a basszusgitáron és Dani Löblével a dobok mögött amúgy is a német heavy metal iskola egyik legjobbjának számít. Akárcsak Ljubljanában és Zágrábban, a koncert vége felé egyre több a közönséghez szóló beszéd, vagyis csinosan elfedett szünet, amelyekben elsősorban Deris hangja jutott levegőhöz. Ez viszonylag frissen és megbízhatóan szólt, a szentimentalitás eleme pedig, Deris mozdulataival megtámogatva, mint mindig, gondoskodott a jelenlévő női közösség nedvesedéséről. A Keeper első és második részének örökzöld dallamai méltón zárták a jó másfél órás együttlétet, a keserű szájízről pedig az ódivatú klasszikus, a Ride The Sky kihagyása gondoskodott. Hogy miért, azt csak a Helloween tudja, sajnos viszont éppen most futottunk bele abba a nagyon ritka helyzetbe, hogy a német közönség a turné többi állomásához képest rövidebbet húzott.

A koncert mérlege ugyanarra jutott, mint Ljubljanában. Aki kikapcsolódni és élvezni jött, az becsületes adag Helloween-cirkuszt kapott, aki viszont szőrszálhasogatni jött, az biztosan talált is valamit. De egy dolog biztos. A népes, kemény közönség pokoli ritmussal sokkal átélhetőbbé tette a koncertélményt, mint ahogy az a szlovén vagy a horvát közönségnek sikerül. Ezért érdemes Németországba járni koncertre. És ezért lett a Rockline német odüsszeiájának második része is győztesnek minősítve!

 

fotók: Aleš Podbrežnik

Setlist

HELLOWEEN: 1. Intro(AC/DC – For Those About to Rock/Happy Happy Halloween/Who is Mr.Madman?) 2. Are You Metal? 3. Eagle Fly Free 4. March Of Time 5. Guitar intro (Sascha) 6. Where The Sinners Go 7. World Of Fantasy 8. Drum solo 9. I’m Alive 10. Forever And One 11. Handfull Of Pain 12. MEDLEY: – Keeper Of The Seven Keys – King Of A Thousand Years – Halloween 13. I Want Out —ráadás I.— 14. Future World —ráadás II.— 15. Dr. Stein STRATOVARIUS: 1. Hunting High and Low 2. Speed of Light 3. The Kiss of Judas 4. Winter Skies 5. Darkest Hours 6. Deep Unknown 7. Phoenix 8. Move The Mountain 9. Paradise 10. Black Diamond PINK CREAM 69: 1. Children of the Dawn 2. Do You Like It Like That 3. No Way Out 4. Talk To The Moon 5. Shame 6. Lost In Illusion 7. Seas Of Madness 8. Keep Your Eye On The Twisted

Képgaléria

Az e-mail-címedet nem tesszük közzé.

Ez az oldal sütiket használ az online szolgáltatás, a hirdetési rendszerek és olyan funkciók biztosításához, amelyeket sütik nélkül nem tudnánk nyújtani. Az oldal meglátogatásával és használatával hozzájárulsz a sütik használatához. Elfogadom Tovább

Adatvédelem és sütik