Szerző: Aleš Podbrežnik
Fotók: Aleš Podbrežnik
Helyszín: Ljubljana / Studio 1 Televizije Slovenija / Szlovénia
A koncert dátuma: 2014. április 29.
Látogatók száma: 200
Jegyár: 0,00€
Az évek peregnek. Csendben és gyorsan. Nem látod őket, nem hallod őket, mégis átéled mindet. Így sorakoznak egymás után a jubileumok is. Egyet közülük 2014. április 21-én értünk meg, amikor a Val 202 rádió Štos című műsora betöltötte „kerek” (az első) 35. évét. A Televizija Slovenija Studio 1-ében rendezett különleges eseményt egy héttel eltolták, a műsor pedig megérte, ahogy mondani szokás, a pontosan 1470. adást.
Az ötletgazda, korunk nagy zenei guruja, a rock ‘n’ roll mágiájának elkötelezett híve, Dragan „Dr. B” Bulič erre az alkalomra összehozott néhány zenekart, amelyekről az ember nem hitte volna, hogy valaha még színpadra lépnek. Utolsó koncertjeiket ugyanis több mint tíz évvel ezelőtt adták.
A műsort élő rádióadásban hallgathatta mindenki, aki a megfelelő időben a megfelelő helyen kapcsolta be a Val 202 frekvenciájára hangolt rádióját. Mivel azonban a stúdióban több kamerával is gondosan rögzítették az adást, az ígéret is elhangzott, hogy egyszer majd a tévében is látható lesz.
Irány a helyszín! Szépen megtelt a terem! Dragan meghívta régi barátait, akikkel évek óta együtt barátkozik, érik és növekszik. Természetesen mindannyian, akárcsak Dragan, a zenéhez kötődnek. Sokan közülük a szlovén zenetörténet nagy részét megírták, a rockét és a mainstreamét egyaránt. A közönségben rengeteg nagyságot lehetett látni, Aleksander Mežektől, aki állítólag kifejezetten erre az alkalomra utazott haza egyenesen Londonból, Jernej Jungon és Lado Leskovaron át Janez Zmazek Žanig,,…
Az estét a San Di Ego nyitotta. Tapasztalt zenészekből álló új formáció. A San Di Ego ezen az alkalmon különleges feladatot kapott: a később színpadra lépő Rok ‘N’ Banddel együtt ők voltak az egyetlenek, akik csak egyetlen számot játszottak aznap este. Az is feldolgozás volt: a The Police Roxanne című száma. Ismét az egyedülálló Sergej Škofljanec kapta a figyelem oroszlánrészét. A srácok szépen megtanulták az igényes számot. Ők voltak az egyetlen zenekar is, amely átugrotta a műsor összesen tizenhárom fellépőjének betűrendjét. Ezután a Babewatch következett. Az este meglepetése Matevž és Miha Šalehar fivérek, Blaž Gregorin (dob), Anže „Dagi” Petrovič Langus (basszusgitár) és Boštjan Golinar (billentyűs hangszerek) felállásában. Tizennégy év szünet után az első fellépésük. Két számot játszottak el: a Jurja za pert és a Ladjicet, amelyet a Hamo & Tribute 2 Love az új idők kedvéért „lefordított” Rožiceként. De hagyjuk a apróságokat. Már maga az is csoda volt, hogy újra együtt állnak a színpadon. Némi bizonytalanságot csak Miha Šalehar vitt a játékba a meggypiros Telecaster szépségén, ami valószínűleg annak tudható be, hogy Miha már régen nem állt közönség előtt a színpadon, de a testvére, Matevž jól beérett koncertformájának köszönhetően a zenekar teljesen magabiztosan végezte a dolgát. Az ilyen események általában jó alkalmat adnak a „nyugdíjba vonult” zenekarok újraindulására. Hagyjuk magunkat meglepni. Semmivel sem kevésbé volt szaftos a következő zenekar sem. A California. Ők is évekig nem játszottak, ami a fellépés alatt ki is derült, amikor egy ponton majdnem „szétestek”, de szerencsésen visszataláltak. A Rad letel bi és az Ustavil bi čas című számokat játszották, a két billentyűs, Andrej Volčjak és Uroš Semeja a számok között helyet cserélt a billentyűk mögött, ugyanez igaz a dobokra is, ahol Janez Arzenšek és Andrej Hribar cserélt egyszerre.
A szlovén, pontosabban velenjei recept szerint kimért hard rock első képviselői (a végén kiegészítette őket a vuzenicai Wellblott) ezen az estén a Chateau voltak. Ők is búcsút intettek a „Do konca” (2011) című album megjelenése után. Dragannak azonban sikerült újra összehoznia őket a Štos ezen kiadásához. Kiválóan felkészült, örömtől és túlcsorduló optimizmustól duzzadó energiával Matjaž Ograjenšek hol Zvone Hranjec gitároshoz, hol Boštjan Čas basszusgitároshoz fordult, és ismét bebizonyította, milyen remek frontember. Még mindig kiváló a hangja, és a színpadi játéka, a mozgása, maga a megjelenése is úgy illik ahhoz a műfajhoz, amelynek a szlovén hard rock veteránjai elkötelezettek, hogy jobban szinte nem is illhetne. A Chateau eljátszotta a Zaradi tebe című számot és a várt feldolgozást, a The Kinks Lola című dalát, amelyet valaha a szlovén rock- és dalszerző-szcéna még egy fontos alakja, Tomaž Domicelj segített nagyon ízlésesen átdolgozni. Ő a Štos adása idején valahol nagyon messze, paradicsomi nyaraláson volt, így a vendégek között a fia, Urban Weber helyettesítette. A Chateau felállását még Janez Marin (dob) és Marko Volk (billentyűs hangszerek) egészítette ki.
Ezután a Drevored következett. Ugyanaz a Drevored, amelynek több mint 30 éves múltja van, és egyetlen albuma, a „Dekade” csak 2010-ben jelent meg. Mondhatjuk, hogy kifinomult hangzású rockerekről van szó Szlovénia dolenjskai vidékéről, „heartland rock” szónoklattal, a hagyományos szlovén melosz szellemében összekovácsolva. Könnyen megkoronázhatók mint a The Eagles szlovén változata. Ezúttal azonban hangzásbeli viszontagságokba ütköztek. Különösen Dušan Prosinečki énekes Rickenbacker gitárja ütötte át a hangképet. Túl hangos volt. A zenekar a Daleč od ponorelega sveta és a Balkanska dežela számokat játszotta. Reméljük, hogy még feltűnnek a színpadokon. Mindenképpen jó volt látni a vintage gitárok sorát és a zenekart, amely a hagyományos „jangle” hangzást ápolja, a ragadós, érzéki dallamosság finom keverékével. Prosinečki mellett (gitár, ének) a csapatban még Tomaž Zorko gitáron, Andrej Zupančič basszusgitáron, és a rijekai új hullám idejéből származó veterán, Alen Tibiljaš dobon szerepelt.
Két újraaktivizált zenekar fellépése következett. Az elsők igazi rockveteránnak számítanak. A Karamela felállása. Ha ismered a Faraonit, a Karamelát is ismered. Tapasztalt vén rókák alkotják! Zlatko Klun dobos, a kiváló gitáros, Marijan Maliković, aki a Toto Steve Lukatheréhez hasonló típusú gitárt visel, továbbá Jadran Ogrin basszusgitáros és Goran Velikonja billentyűs. A zenekar a Želja című számot és egy vadonatúj kislemezt, a Jaz bi šet játszotta. A másik újraaktivizált zenekar, amely a Štosban feltűnt, a Lačni Franz volt! A legendás arcok közül természetesen az pótolhatatlan Zoran Predin maradt a csapatban, miközben a többi helyet a bizonyítani vágyó fiatal rockerek töltik be. Ők Luka Čadež dobon, Boštjan Artiček billentyűn és Klemen Lombergar gitáron. Anej Kočevart ez alkalomra az utolsó pillanatban egy másik arc váltotta fel a basszusgitáron, akinek a nevét sajnos nem sikerült elcsípnem. Zoran az Zoran. Amit látsz, azt kapod. A Lačni Franz karakterének és munkásságának egyedi és elemi védjegye. Se több, se kevesebb. A hangja és karizmája az évekkel érik, mint a jó öreg bor, és ez most sem volt másként. Meglepetést főleg a Zanzibar (a híres kacér blues) okozott, amely a múltban nem tartozott a zenekar koncertjeinek állandó, vaskos repertoárjába. Ehhez hozzátették a szinte pajkos salsa-változatban megszólaltatott klasszikust, a Ne mi dihat za ovratnikot. Zoran és Dragan a fellépés közben néhány csipkelődő megjegyzést váltott a Mikulással kapcsolatban, bár Dragan arra számított, hogy a vitakörbe Sean Connery is bekapcsolódik.
Miután 2010-ben két fellépéssel megünnepelték működésük 20. évfordulóját, a žirii Lintvern 2011-ben átnevezte magát Lokal Patrioti néven. Ez azonban nem akadályozta meg, hogy egy pillanatra ne változzanak vissza Lintvernné. A Robert Križnar (gitár, kísérő ének), Drago Kramperšek (ének), Katarina Premožič (billentyűs hangszerek, kísérő ének), Andrej Jereb (gitár, kísérő ének), Matjaž Zabukovec (gitár), Marko Marovt (basszusgitár) és Daniel Podobnik (dob) felállású csapat a Nedelja je lep dan és a Če padel bi na glavo számokat adta elő. Következett egy újabb „prekambriumi” zenekar fellépése! A Peter Pan a híres slágerrel és a szlovén népdal, a Kje so tiste stezice rockos változatával. A Peter Panra is igaz, hogy évekig nem álltak együtt a színpadon. A Jure Zdešar (billentyűs hangszerek), Tomaž Grubar (basszusgitár, ének), Borut Debevc (gitár) és Janez Nared (dob) felállású kvartett is a műsor szebb meglepetései közé tartozott, főleg ha nem tudtad előre a fellépők sorrendjét. A csapat eljátszotta az Ostani mlad című számot is, külön üdvözletet küldve Dragan Buličnak. Mindössze egyetlen számra foglalta el a színpadot a Rok ‘N’ Band is, híres vezetőjükkel, a megvigasztalhatatlan „elvisistával”, Rok Ferengjával. A szextettet Rok mellett még Stane Vrbek gitáron, Tomaž Repinc basszusgitáron, Ivan Gorenc billentyűn, Blaž Črnivec gitáron és Tomaž Ferenc dobon egészítette ki. A társaságot az A-Kamela énekkar is erősítette Barbara Grabar, Kristina Strašek, Samo Vovk és Matej Virtič összeállításban. A zenekar az I’ve Got A Thing About You Baby szaftos feldolgozását játszotta, amelynek szerzője Tony Joe White, és amelyet a maga idejében a híres Elvis Presley is előadott. Az ő rendezésében egy kevésbé ismert számról van szó, ami annál szebb meglepetést és színesítést hozott magának a műsornak!
Az Ultimat újraegyesülése is történelmi jelentőségű eseménynek számított ezúttal a Štosban. Az este egyetlen női főénekesi szerepét Simona Vodopivec vállalta (egyébként Tof Botique Showjának híres hangja), Dragan pedig ez alkalomból a mikrofon elé hívta a férjét, Jure Frankót, az 1984-es olimpiai Szarajevóban Jugoszláviának nyert híres ezüstérmes óriás-műlesiklót, akivel az Ultimat első albumának borítóját nézegetve néhány mulatságos emléket idéztek fel. Nem a Moški čaj, a Danes je petek és a Prihaja oktober hangzott el, hanem a zenekar a Usoda ženskega rodut, majd utána a Pokaži nam Eddyt játszotta. Az Ultimat felállását Simona éneke mellett még Bojan Simončič gitáros, Mirko Bogataj basszusgitáros és Jani Košir dobos egészítette ki. Némi kellemetlenséget élt át Bojan, akinek valaki a fellépés előtt elvitte a színpadról az igazi erősítőfejét, így „Bojan váratlan, de kötelező improvizációjában, vészmegoldásokkal” a gitár úgy zümmögött, mint egy „lapuló méhecske”. Annál jobban élveztük viszont Mirko Bogataj előtérbe kerülő basszusvonalait. Simonát pedig az énekben semmi sem tudja megingatni! A hangzásbeli viszontagságok ellenére az Ultimat igazi profik módjára vészelt át minden kellemetlenséget. Konkrétabban akkor dübörgött be a hang, amikor a színpadra a Wellblott lépett. Matjaž Sterže alakjának látványa mindent elmond. Főleg amikor kezébe veszi híres Hammer gitárját, és rákapcsolódik a Mesa Boogie erősítőjére. Nem vicc. Szlovéniában az egyik legcsiszoltabb hard rock gitáros. Matjaž jelenleg a Danilo Kocjančič Friends tagjaként is szolgáltatja a tudását, mégpedig Jadran Ogrin basszusgitáros kollégájával együtt, aki nem sokkal előtte lépett fel az újra működő Karamelával. A Wellblott láthatóan kinőtt a Maja méhecskéből, és inkább egy saját számhoz nyúlt, a Tam si tihez. Ennek a számnak az énekesi feladatait a színpadon Mate Brodar vette át, aki évek óta kipróbálja magát olyan zenei vizeken, ahol a rock ‘n’ roll csupán fűszeres kiegészítés, amit végül a „bolondos” színpadi öltözéke is tükrözött. Kiváló zenészről, multiinstrumentalistáról van szó, aki Dagival együtt az újra működő Da Phenomena felét alkotja; utóbbi a műsor legelején két számot játszott a Babewatchcsal. A kvartettet még Uroš Medved basszusgitáron és Grega Gorenšek dobon egészítette ki. A második számnál, a Zlobna vilanál Mate átadta a mikrofont az „évek során kellemesen megkopaszodott”, de énekben még mindig kifejezetten pimasz Aleksander Štaherának. A Wellblott fellépéséről is elmondható, hogy ritka „harmadik típusú” találkozás volt. Sterže ismét ámulatba ejtett varázslatos játékával és a gitáron nyújtott mesteri teljesítményével, amivel külön dicséretet is kiérdemelt a műsorvezetőtől, Dragan Buličtól!
Az 1470., jubileumi Štos adást 35. évfordulója alkalmából az 1 X Band zárta. A régmúlt 21 évvel ezelőtti híres Eurovíziós utazó a Tih deževen dan című számmal, Josip „Cole” Moretti (2006-ban a néhány fellépésre újraaktivizált Buldožer kísérő énekese) Andrej Bedjanič (billentyűs hangszerek), Brane Vidan (basszusgitár), Tomaž Kosec (dob) társaságában lépett fel, a kísérő éneket pedig „Sendi”, pontosabban Sandra Zupanc Klemm énekelte, aki közben élénken rázta a tamburint. Cole a gitárszólókat is lenyomta! Bátran, de nagy csúcspontok nélkül. A Novo jutrotól a Tih deževen danig! Cole hangja még mindig kiváló!
A maraton véget ért! Rendkívül késői órán. Hadd említsem meg azt is, hogy Dragan a szünetekben néhány híres szereplőt a szlovén zenei élet színteréről a mikrofonhoz hívott. Közvetlenül az 1XBand fellépése előtt a legendás Lado Leskovar osztott meg Draganmal néhány záró gondolatot Tinkara Kovač dániai utazásáról, aki Szlovéniát képviselte az Eurovíziós Dalfesztiválon. A műsor első felében pedig Dragan még egy nagyságot a mikrofon elé hívott. Rajko Djordjevićet, az egyik legfontosabb pillért, aki egykor jelentős szerepet játszott a Šaleška dolina rockpulzusának népszerűsítésében, az Ave alapítóját, zenekarok és előadók menedzserét, többek között a Šank rock, Andrej Šifrer, Pomaranča, Bijelo dugme… mellett, és végül, de nem utolsósorban sikeres üzletembert. Ha a „sasszemem” nem csalt, a helyszínen aznap este a rádió és a televízió felelős vezetői közül egyetlen egyet sem lehetett észrevenni, ami teljesen szomorú.
„Ez aztán a ŠTOS!” – lehetne a beszámoló záró mondata. Dragan valóban mindenre gondolt, még a híres „Veseli tobogan” pólókra is. A zene iránti szeretet iránti odaadás, ami Dragannál végtelen, ismét egy felejthetetlen eseményről gondoskodott, a szlovén rock- és „mainstream” zene korszakának történelmi értékű pillanatáról. Fellépett néhány zenekar, amelyekről álmunkban sem mertük volna megjósolni, hogy valaha még együtt lesznek a színpadon, és talán éppen ez a jubileumi adás lesz az ugródeszka a már „nyugdíjba vonult” zenekarok új kezdetéhez. A Karamela például újra összeállt, a Lačni Franz is. Talán követi még hasonló lépés a többi zenekar részéről is, amelyek szebbé tették ezt a felejthetetlen estét a Televizija Slovenija Studio 1-ében. Köszönöm, Dragan, hogy nagy látnokként évek óta gondtalanul megosztod a zene világából való tudásodat a fiatalokkal, és olyan módon adod át, ami felrázza az embert, hogy „kinyíljon a szeme”, és így magával ragadod, hogy ő maga is egészséges módon kezdje kutatni, még intenzívebben érzékelni és érezni a rock and roll mágiáját. Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy megkaptam a meghívásodat, és lehetőséget kaptam arra, hogy ennek az egyedülálló eseménynek minden egyes másodpercét élvezhessem! Az új 35 évre a Štos műsorral!
Képgaléria
