A Grad Gori! bemutatta stúdióbemutatkozóját Cerknóban (2018)
Szerző: Aleš Podbrežnik
Fotók: Aleš Podbrežnik
Helyszín: Cerkno / Bar Gabrijel / Szlovénia
A koncert dátuma: 2018. 02. 07.
Látogatók száma: 100
Jegyár: 5,00€
Egyszer csak februárban találtuk magunkat, és a szlovén kulturális ünnep előestéjén a Keltika fesztivál keretében a Grad Gori! állt meg Cerknóban. Ahogy a zenekar neve is sugallja, a muzsikájuk a rusztikus, trubadúros dallamvilágot hozza, amely egykor, még a kőolaj felfedezése előtt, a tűz ropogása mellett melengette a középkori várak falait. Az egész teljesen hétköznapi lenne, ha a triót nem rendkívül tapasztalt zenészek alkotnák, akik egy ilyen zenei víziójú felállásban egy hullámhosszra kerültek. Ők Barja Drnovšek hegedűs, Matija Solce harmonikás és Brina Vogelnik, az énekes.
A rutin, a tudás és persze a rendkívüli tehetség, amellyel ez a három zenész különféle projektekben és zenekarokban már bizonyított, és amellyel vastag betűkkel írta be magát a szlovén zenei színtér történetébe, magasra tette a lécet a cerknói koncert előtt. És? A trió semmiképp sem okozott csalódást.
A Bar Gabrijel kitűnően megtelt, ami elsőre Brina Vogelnikot is meglepte, amikor köszöntötte a közönséget. A koncert első, hangszeres számát csak ketten, Matija és Barja játszották duóban, az nyitó szerzeményt ujjrámelegítésre használták, aztán csatlakozott hozzájuk színpadon Brina. A zenekar egy óra tizenöt perc alatt szinte várható módon ámulatba ejtett kiváló összhangjával, finom lágyságával, de olyan pillanatokkal is, amikor egy-egy dal témáiban nagyobb vadságot csaltak elő. A csapat az azonos című stúdióbemutatkozóját játszotta, szinte teljes egészében. A „Grad Gori!” album idén januárban jelent meg a Klopotec kiadónál, a keverését pedig a híres „szlovén” Chris Eckman végezte. A koncert hangzásáért ezúttal Cerknóban Borut Čelik felelt ügyes gombtekergetéssel, akit az újgoricai Avtomobili rajongói is nagyon jól ismernek.
A trión belül mindenki külön fejezet, és ami a kifejezőerőt illeti, erős, karizmatikus színpadi alak. Míg Brina ismét bebizonyította, hogyan lehet érzékien és szenvedélyesen beleélni magát az énekes színésznő és előadó szerepébe, és közben ügyesen vegyíti az énekprodukciót a kabaré és a színház elemeivel, addig a két hangszeres a szólós mutatványaikkal – a közönségnek adott megannyi sokkterápia mellett – főleg a plazmaszerű sebességért, no meg az őrült lucidságért felelt. Az utóbbiról Matija gondoskodott a megjegyzéseivel, rendkívül találékonyan, és többször is jóízű nevetésre fakasztotta a közönséget. A szimpatikus harmonikás aznap egyenesen Szlovákiából érkezett Cerknóba, de ez rajta egyáltalán nem látszott: csak úgy szikrázott az energiától és a pozitív vibrálástól.
A melankólia és az életöröm keveréke, ahogyan a Európa különböző tájairól származó hagyományos népdalok feldolgozását le lehetne írni, sőt a különböző eredetik „fúziója” egyetlen dalban, végig izgalmas, hipnotikus, és a trió kezében különleges, egyedülálló. A három zenész egymásra hangolódása kivételes, a magasan hangolt zenei összeszokottság és az életvidám, gyors tempójú, olykor már kifejezetten vad improvizációs variációk keveréke pedig állandó ingert jelent annak, aki egy ilyen koncerten ott van. Egyes számok, bár ősapáink hagyományos szövegeivel élnek, mint például az Amerika, a mai időkben nagyon is aktuálisnak, sőt társadalomkritikusnak hatnak. Ezúttal a zenekar kiegészítő dobos nélkül lépett fel.
A kézügyesség, a rendkívüli finommechanika és Brina átélt, énekes-színészi játéka mellett a Grad Gori! egy pillanat alatt, szinte észrevétlenül elvisz egy különleges zenei kalandra, és a hallgató elveszíti az időérzékét. Így aztán a koncert nagyon gyorsan véget ért, az ovációhullámok pedig mindössze egyetlen ráadásra csalták vissza a triót a színpadra, mert hosszabb koncertekhez még kell nekik egy kis több zenei anyag. Rövid, de édes együttlét volt a Grad Gori!-val. A nép még hallgatta volna őket tovább és tovább. Rendkívüli zenei társaság, akiket nektek is érdemes minél előbb élőben megnézni!
Képgaléria














