Joe Bonamassa: Now Serving: Royal Tea Live From The Ryman

0 161

Kiadó: Provogue Records / Mascot Label Group
Megjelenés dátuma: 2021. 6. 11.
Producer: Kevin Shirley
Műfaj: Blues Rock
Értékelés: 9.0/10


Joe Bonamassa! Nem is olyan régen lőtte ki magát meteorként a bluesrock-reneszánsz világszerte egyik legsikeresebb zenei nagyköveteként. Sőt, a blues minden fajtájában és árnyalatában.  Az ezredforduló utáni rock’n’roll-színtérnek valóban égetően szüksége volt egy ilyen zenészre. Ahogy a progresszív rocknak is friss vérre volt szüksége Steven Wilson színrelépésével (kontrasztként). Nem is annyira zeneileg, mint inkább abban, hogy a blues tanait visszahozta a tömegek érdeklődésének középpontjába.

Nos, a negyvenes évei közepén járó „Smokin Joe” 2000-ben adta ki első albumát, azóta pedig mindössze húsz év alatt 14-et halmozott fel. Mindezt a karrierjét kísérő, ugyanolyan hosszú, ha nem épp egy kicsit hosszabb koncertalbum-lista egészíti ki. Minden stúdióalbumot ugyanis általában egy koncertlemez követ.

Tavaly októberben Joe kiadta a „Royal Tea” albumot (RockLine recenzió), amely afféle főhajtás a hatvanas évek előtt, amikor a „white blues bum” felforgatta a listák élmezőnyét. Ez a lemez rendkívüli érettséget és kifinomultságot sugároz a zenészből. A legendás Abbey Road stúdióban rögzítették, és minden minimalizmusában, minden apró részletében a rock’n’roll közelmúltbeli történetének felvételi korszakát idézi, azét, amely a nagy napjait jelentette. A úttörő napokét és az újításokét.

Aztán jött a Covid-19, és Joe nem lett az egyetlen, aki ma sem tud úgy színpadra állni, hogy a régi módon koncertezzen. Teltházas helyszíneken. A Royal Tea albumot, amely a járvány és a lockdown idején már rég elkészült, Joe ezért egy online fellépéssel népszerűsítette. Mit jelent ez? Azt, hogy a kísérőcsapatával egy teljesen üres terem előtt játszott a The Ryman Auditoriumban. 2020. 9. 20-át írtunk. A „Royal Tea” hivatalos megjelenéséig így még jó egy hónap volt hátra. A „Royal Tea” dalainak energiája és vibrálása ezen a napon jelentősen másképp szólít meg, mint a lemezen. Nemcsak a környezet és a körülmények miatt (csak a Savannah hiányzik), hanem főleg a megközelítés miatt, amely olyan variációkat kínál, amilyenek a dalok stúdióverzióiban nincsenek. Ez a várakozásnak megfelelően a „Now Serving: Royal Tea Live From The Ryman” koncertalbum legnagyobb varázsa, amelyen a nézőtéri székeket kartonsziluettek népesítették be, Joe pedig halálos csendre volt ítélve a műsor minden száma után. Ezekben a szünetekben kénytelen volt hallgatni a léptek kopogását, amely vagy az ő lakkcipőjéből, vagy a kísérőzenekar tagjaitól szállt fel. Elég groteszk dolog. De így volt. Ez azonban nem vett el a csapat tüzéből és lendületéből, az előadás szívből jövő átéléséből.  

Annak a kegyetlenségnek ellenére, hogy a közönség jelenléte nélkül kellett élőben játszani, az előadás közel áll a tökéleteshez, ha nem az is. Bonamassa gitárhangja élőben jóval borzosabb, vastagabb, terjedelmesebb és főleg zajosabb, túltorzított és egészen zsíros, mint a stúdióban. Ez várható volt, és most is így van. A fickó nem fékezi magát. A szólózás pedig továbbra is költészet, rendkívül telivér érzéssel játszva. Az énekben tapasztalható fejlődés, amelyet a koncertrepertoár interpretációja sugároz, hihetetlen. Ráadásul lenyűgöző a csapat összeszokottsága és egysége is. Joe Bonamassa hívei gondolkodás nélkül megveszik az albumot, főleg azok, akiknek mindennek meg kell lennie, amin ott áll a Joe és a Bonamassa szó. Ez a lemez is egyedi abból a szempontból, hogy ilyen repertoárt a zenész egyetlen későbbi fellépése sem fog kínálni. Élvezet figyelni azt a lelkesedést és szenvedélyt, amelyet az anyag előadása áraszt. A megtett kilométerek, a rutin, a tapasztalat kivételes. Az üres terem tehát semmilyen lényeges értéket nem vesz el ettől a felvételtől.

Aki látta a koncertet 2020. 9. 20-án, sőt, aki látta a DVD-t, észreveszi, hogy ott Jeff Daniels színész narrációja is jelen van. Most viszont olyan vágásokkal van dolgunk, amelyek „fade out”-ban tűnnek el a minden szám végére mesterségesen hozzáadott tömegzaj-felvételen (effekten) keresztül, ami a „hiányzó” koncertérzetet hivatott hangsúlyozni. Valójában a koncert inkább nyilvános főpróbának hatott. De ezzel jelenleg a világ minden előadója szembesül. És micsoda főpróba! Nem semmi.

A „Now Serving: Royal Tea Live From The Ryman” tehát Bonamassa számára rendkívül kedves koncerthelyszínről származik, ahol saját bevallása szerint nyolc és fél alkalommal lépett fel. A fél éppen erre a bizonyos fokig bizarrul adaptált koncertre esik, amelyet magányban játszott, de közvetlen online közvetítéssel. Akárhogy forgatjuk, Bonamassa briliáns marad. Minden érintésében, varázslatos finomságában, mindenben, amivel az évek során elkényeztetett és elkényeztet minket. Az erőssége, amellyel lenyűgöz, a hihetetlen hangerő, szinte nyersesség, mégis hihetetlen tisztaság és folyékonyság, függetlenül attól a sebességtől, amelyet a szólóiban kifejt. Ez az ő stílusa. Az egyedi sajátja. A lelkes karakter, amelyet a számokba lehel. És azok a mennyei elnyújtott hangok, amelyek libabőrt csalnak. Lenyűgöző. Még egyszer. Teljes pompájában. Egyúttal ki kell emelni, hogy kiváló énekesről van szó, ez az ugrás főleg az elmúlt néhány évben szembetűnő. A briliáns zenészek csapatától övezve, amelyből újabban kiesett a sokszor bravúros Kirk Fletcher, Bonamassa erősebbnek hat, mint valaha. Legalábbis fülre, még ha ezúttal a brit teát a legendás The Ryman Auditorium üres termében szolgálta is fel, amely a történelem során vendégül látta Elvis Presleyt, Johnny Cash-t, Hank Williamst, és mindenkit a kettő között egészen a Coldplayig és Taylor Swiftig. Bonamassa tehát ezzel a koncertteljesítménnyel is továbbra a bluesrock-reneszánsz új korszakának kolosszális erőtömbje és első számú főszereplője!  

Szerző: Aleš Podbrežnik

Dalok listája:
1. When One Door Opens
2. Royal Tea
3. High Class Girl
4. Lookout Man!
5. Why Does It Take So Long To Say Goodbye
6. A Conversation With Alice
7. I Didn’t Think She Would Do it
8. Beyond The Silence
9. Lonely Boy
10. Cradle Rock
11. Walk In My Shadows
12. A New Day Yesterday/ Starship Trooper – Wurm

Felállás:
Joe Bonamassa – gitár, ének
Reese Wynans – billentyűs hangszerek
Michael Rhodes – basszusgitár
Greg Morrow – dob
Rob McNelly – gitár
Jade MacRae – háttérének
Dannielle DeAndrea – háttérének
Jimmy Hall – szájharmonika, háttérének


Az e-mail-címedet nem tesszük közzé.

Ez az oldal sütiket használ az online szolgáltatás, a hirdetési rendszerek és olyan funkciók biztosításához, amelyeket sütik nélkül nem tudnánk nyújtani. Az oldal meglátogatásával és használatával hozzájárulsz a sütik használatához. Elfogadom Tovább

Adatvédelem és sütik