Kiadó: Insideout Music
Megjelenés dátuma: 2020. 5. 22.
Produkció: Sam Vallen
Az album hossza: 47.46 perc
Stílus: Progressive Metal/Progressive Rock
Értékelés: 8.0/10
A „Rise Radiant” az ausztrál progmetalosok, illetve alkalmi progrockerek, a Caligula’s Horse ötödik stúdióalbuma, egyben az első, amelyen az új basszusgitáros, Dale Prinsse játszik Dave Couper helyett. Miután 2015-ben leszerződtek az Inside Out Musichoz, a korábban alig ismert, de már akkor is tehetséges zenekar karrierje meredeken ívelni kezdett, és mára a műfaj egyik legjobban tisztelt formációja lett. Játszi könnyedséggel lépnek át a prog metal és a progresszív rock határán. A remek elődöt, az „In Contact” albumot (2017, RockLine recenzió) követően a Caligula’s Horse a „Rise Radiant” lemezen többé-kevésbé megismételte a sikeres dalszerzői és hangzásbeli receptet. Ez számos lenyűgöző eredményt hoz ugyan, de semmi különösebben újszerűt nem tartalmaz azon túl, amit a zenéjükben már ne hallottunk volna.
A Caligula’s Horse a „Rise Radiant” lemezen sem dőlt hátra babérjain, ezt már a nyitó, kataklizmikus hangulatú remekmű, a „The Tempest” is bizonyítja. Sam Vallen ujjai alól izzó gitárfutamok szólnak, Jim Grey énekes melankolikus dallamívei szilárdítják a hangulatot, Josh Griffin pedig robbanékony dobátmenetekkel dolgozik. Mindettől a zenekar ismét a drámai atmoszféra megteremtésének mestereként mutatkozik. A „Slow Violence” szép bizonyíték arra, hogy a Caligula’s Horse még mindig nagyon meggyőző a „kompaktabb”, öt percnél rövidebb dalok megírásában is. Ez a szám tompa gitárfutamai és lassú ritmusai miatt időnként a doom metal határát súrolja, az unalomtól pedig elsősorban az elsőrangú, szinte epikus refrén menti meg.
A „Salt” rendkívül ízléses gitárharmóniákat vonultat fel a két gitáros tolmácsolásában, emellett számos melankolikus, akusztikus színezetű pillanatot, amelyek elmélyítik e nagyratörő alkotás összetett hangulatát. A „Resonate” rövid, melankolikus ballada, és az elégikus ének meg a szintetizátoros digitális minták miatt messze a leginkább nem metalos pillanata a lemeznek. Az „Oceanrise” okosan egyesíti a kompromisszumot nem ismerő dobzáporok és a kihegyezett gitárfutamok brutalitását az éteri hangzású vokális harmóniákkal, amelyek már régóta a Caligula’s Horse névjegyének számítanak.
A „Valkyrie” kissé sötétebb hangulatot hoz számos kompromisszumok nélküli gitárfutammal és dobos „stampedével”, ami biztosan tetszeni fog a zenekar régi hívei közül mindenkinek. Az epikus-melankolikus „Autumn”, amely a Porcupine Tree számos rajongóját is megfogja majd, hangszerelési és hangulati eklektikussága révén kétségtelenül a „Rise Radiant” csúcspontjai közé tartozik. A záró szám, a több mint tíz percesre nyúló „The Ascent”, amely időnként kissé az Opeth egyes korábbi alkotásaira emlékeztet, irigylésre méltó kontrasztot teremt a melankolikus és az ütős pillanatok között. A Caligula’s Horse a „Rise Radiant” lemezen ebbe a dalba fektette a legtöbb alkotói lendületet, ami főleg a rövid hangszeres szekciókban hallható.
A Caligula’s Horse a „Rise Radiant” lemezzel megint egy minőségi albumot hozott össze, amely a rajongók többségének tetszeni fog, főleg azoknak, akik szeretik a prog metal és a prog rock közötti ötvözetet. Pedig hangzásbeli újdonságot és kísérletező kitérőket nem hoz, és hallgatás közben olykor az az érzésünk, hogy a banda beleragadt egyfajta „komfortzónába”, amelyben valószínűleg még egy darabig kitart. A „Rise Radiant” legnagyobb erénye a kiváló koherenciája a dalok minőségét illetően, a számok többsége azonban nem olyan emlékezetes, mint a zseniális elődön, az „In Contact” albumon. Néhány szemöldök felszalad majd az idilli borító láttán is, amely jókora lépés hátra a Caligula’s Horse korábbi, sokkal kreatívabb borítóihoz képest, hiszen inkább egy vadásztársaság képeslapjára emlékeztet, mint műalkotásra.
Szerző: Peter „Dr. ProgRock” Podbrežnik
Dallista:
1. The Tempest
2. Slow Violence
3. Salt
4. Resonate
5. Oceanrise
6. Valkyrie
7. Autumn
8. The Ascent
Felállás:
Jim Grey – ének
Sam Vallen – gitár, „minden más”
Adrian Goleby – gitár
Dale Prinsse – basszusgitár
Josh Griffin – dob
