Kiadó: Frontiers Music Srl.
Megjelenés: 2019. 09. 13.
Produkció: KXM
Az album hossza: 61.32 perc
Stílus: Hard Rock / Cross Over / Alternative Metal
Értékelés: 7.5 / 10
A KXM rövidítés mögött három színes egyéniségű zenész neve áll: dUg Pinnick, George Lynch és Ray Luzier (»Korn X Mob«). Tavaly szeptemberben a projekt kiadta a harmadik stúdióalbumát is, két és fél évvel a »Scatterbrain« után. Mivel a három muzsikus a többi zenei kihívás miatt folyamatosan le van foglalva, az új lemez gyorsan követte az elődjét. A KXM afféle szelep: ezen keresztül élheti ki a három kiváló zenész azokat az álmait, amelyeket az anyazenekaraiban nem tud megvalósítani.
A KXM 2013 elején jött létre, egy jam során. És a zenéjüket is így szerzik. Jamelve. A dalok egészen spontán módon fejlődnek addig a formáig, amely már elég jó ahhoz, hogy albumra kerüljön, kiindulópontjuk pedig egy alapvető gitárfrázis. Lynch frázisa köré épülnek, amelybe Luzier és Pinnick a maguk sajátos megközelítésével, teljesen egyéni karizmával oltja bele a saját lenyomatát.
Nincs mit tagadni: a kémia megvan. A varázslat is. Még mindig szikrázik, és ez különösen erősen érződik. George Lynch ezúttal is rendkívül átütő gitárfrázisokat szállít, a zsíros gitárhangzáson keresztül, ami a frázisoknak különleges, „mélyebben szóló” fényt ad, Luzier és Pinnick pedig, két abszolút zenei különc jellegzetességeivel, sajátos „groove-kinetikát” és hihetetlenül dinamikus ritmikát pakol ezekbe a frázisokba, amely magasan lebegő atmoszférán viszi a dalokat. Lynch a szólózásban ismét kiválóan van formában. Végig izgalmas, szikrázó, kutató kedvű! Közben többször is felhívja a figyelmet a nagyszerű virtuozitására, amikor szuperszonikus futamokba kezd, hogy megmutassa a sebességben rejlő izgalmat, ám az instrumentális részekben szívesen kacérkodik olyan megoldásokkal, amelyek a modulációk során messze elkalandozhatnak a hard rock kiszámítható tereitől, és jazzes vonalakkal is flörtöl.
A zene sötét vibrálást hordoz. Pinnick különleges énekes, aki a korához képest még mindig rendkívül átütő vokális erőt tud felmutatni, ez pedig természetesen a soulos akrobatikák kifejezett használatára épül, hasonlóan ahhoz, ahogy ezt egy másik zenei világban a megsemmisíthetetlen Glenn Hughes teszi. Az album nagyrészt „első nekifutásra lett lerakva és eljátszva”. Különösebb további stúdiótrükkök, simítgatás és utólagos szépítés nélkül. Kifejezetten élő a hangzása, „koncertszerűen” szól. A produkció kifejezetten „zsíros” és „teljes hangzású”, erősen támaszkodik a vastagon megvágott, mélyebb hangokra.
A dalok egyenesen úgy hatnak, mintha jamből születtek volna. Erre utal a motívumok szűkössége és a vezérmotívumok gyakori ismétlése is, amelyeket dUg Pinnick a vokális dallamokba szőtt soulos betétekkel igyekszik megmozgatni. Hiába elsősorban hard rock gitáros Lynch, a három zenész együttműködésének eredménye valami hihetetlenül jól sikerült keveréke mindhárom anyazenekarnak, amelyekhez tartoznak. A zene „fertőző” lehet azoknak is, akik rajonganak a cross over zenekarokért, mint a Living Colour, a Faith No More, vagy akár a Red Hot Chili Peppers. A »Circle Of Dolls« azonban már nem kelt akkora izgalmat és érdeklődést, mint az elődje, a »Scatterbrain«. Mintha a KXM egy olyan kifejezésbeli csúcsra jutott volna, amely lezárja a fejlődést. Talán egyszerűen az kelti ezt az érzést, hogy az albumon túl sok a zene, és tényleg első nekifutásra készült, alkotói pedig idő előtt elégedetten hátradőltek.
A problémát az okozza, hogy a KXM zenéjének három építőeleme közötti sablon beállt, vagyis nekiment a kifejezésbeli plafonnak. Egyszerűen túl sok a zene. Több mint egy óra. A trükkök ismétlődnek, és az album elkezdheti fárasztani a hallgatót. Ha mindössze 40 perces lenne, egy kis további csiszolással és igényesebb hangszereléssel, minden bizonnyal jót tett volna neki.
szerző: Aleš Podbrežnik
Számlista:
01. War of Words
02. Mind Swamp
03. Circle Of Dolls
04. Lightning
05. Time Flies
06. Twice
07. Big As The Sun
08. Vessel of Destruction
09. A Day Without Me
10. Wide Awake
11. Shadow Lover
12. Cold Sweats
13. The Border
Felállás:
dUg Pinnick – ének, basszusgitár
George Lynch – gitár
Ray Luzier – dob
