Kiadó: Celinka
Megjelenés: 2019. 10. 01.
Produkció: Wild Strings Trio & Leander Meuris
Játékidő: 52.57 perc
Stílus: Etno-Art Fusion
Értékelés: 9.5 / 10
A Wild Strings Trio jó három év után tér vissza második stúdióalbumával, amelynek a „Bendjistan” címet adta. Már a „Lost Weekend” című bemutatkozóval teljes vérrel lenyűgözte, magával ragadta a kritikusokat, és felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak Szlovéniában, hanem tágabban, nemzetközi szinten is felragyogott egy új csillag a műfajokon átívelő etno- és folkfúzió egén, klasszikus zenei elemekkel megfűszerezve, amely összesen szórakoztató tizennégy húrt számlál, és mellőzhetetlen. Hegedű, gitár és cselló! Amikor ezek a hangszerek keresztezik egymást, és sajátos, egyedi, lelkesítő zenei konglomerátummá fonódnak össze, majd meghívnak egy színes, kalandos zenei világba!
Ahhoz viszont, hogy meglegyen az az egyediség és zenei különlegesség, amely a Ljubljanában működő nemzetközi trió sajátja – Petra Onderufova (Szlovákia, hegedű), Toby Khun (Franciaország, cselló) és Aleksander Kuzmič (Szlovénia, gitár) –, a bravúros technikai felkészültség mellett még néhány további adottság kell. Az első egyértelmű: a három zenész teljesen eltérő zenei közegből érkezik, vagyis egyénként, a zenehallgatásban és a korábbi munkák meg a hatalmas zenei „kilométerek” által kicsiszolt stílusukban már az alapoknál is nagyon különböznek egymástól. Az egész igyekezet azonban hiábavaló lett volna, ha közöttük 2014-ben, a zenekar megalakulásakor nem pattan szikra, és nem alakul ki a kémia, amellyel a Wild Strings Trio fenomenálisan egyesítette három zenei világot egy nagyszerűen kihívó, szokatlan bemutatkozó lemezben, amelynek zseniális alaptétele a vad menetelés az áldott, megfékezhetetlenül viharos etno-fúria végtelen tájai felé.
Amit tehát a Wild Strings Trio a gyönyörű stúdióbemutatkozóval, a „Lost Weekend”-del sikeresen megvalósított, azt az új lemezén, a „Bendjistan”-on tovább mélyíti, szélesíti és ápolja. A „Bendjistan” is hibátlanul nyúl a határtalan és lenyűgöző fúzió felé, amely az etno- és folkzenei világokat köti össze a Balkán-félszigettől, kelet-európai dallamvilágon és kelta zenén át, és ismét a flamenco felé is mer nyúlni. Ez az etno-folk premissza olyan erős és mindenütt jelen van, hogy a klasszikus zene eleme „hátsó ajtón” lép be a zenekar kifejezésmódjába, és kívánatos fűszerként hat az hangszerelésben. A másik oldalon pedig újabb zamatos összetevő csatlakozik hozzá, amely fokozza a szerzemények változatosságát: a jazz eleme, ami ugyan háttérbe szorul, nem elengedhetetlen, de nagyon is kívánatos. A Wild Strings Trio ezúttal is végig nagyon elkötelezetten és rendkívül lelkesen áll a munkához, ezért az előadásuk kivételesen átütő és hihetetlenül meggyőző. A varázslat, amelyet teremtenek, azonnal magával ragad, azonnal elvisz, egy pillanat alatt elbűvöl. A kicsorduló szenvedélyek és érzelmek manifesztuma a „Bendjistan” albumon külön történet, és a lemez magas minőségének fontos építőeleme.
Ahogy várható volt, a „Bendjistan” album kifejezetten élő. A koncertelőadás elve szerint játszották fel. Az anyag kivitelezése lenyűgöző a szabadon pörgő kinetikájával, abban a sebesség és pontosság ötvözetében, amelyet a trió tagjai létrehoznak. Nagy fokú, folyamatos koncentrációt követel, ami viszont hallgatás közben a kiszámíthatatlan fordulatok kívánatos érzetét kelti, hiszen számtalan hirtelen motívumváltásnak, ritmusképlet-váltásnak és – ahogy mondtuk – az „előadói valóság” érintésének vagyunk tanúi, ami azt az érzést adja, hogy a lemez zenei anyagának hallgatása közben végig a zenekarral vagy a színpadon. A trió tagjai fenomenálisan hangolódnak egymásra, és ez már nem újdonság.
A bemutatkozó lemez anyagához képest a trió ezúttal szinte teljes egészében saját szerzeményekkel készült az új albumra. Csupán egyetlen hagyományos népdal lopózott be, amely Macedóniából származik, Berovka a címe, és amelynek a zenekar – a hangszerelés átdolgozása és a saját zenei víziójuk formátumába való „átültetés” után – humorosan Beherovkára változtatta a címét (ilyen szójátékokat a zenekar a bemutatkozó lemez számainak elnevezésekor is bevetett). Ebből a szempontból is ambiciózusabbnak hat a „Bendjistan”, és az egyébként kiváló bemutatkozóhoz képest jóval nagyobb magabiztossággal szólít meg. Ahogy maga az albumcím is sejteti, nem is lehetne találóbb. Vele a zenekar kiterjesztette és megerősítette a bemutatkozó lemezzel megalapozott egyedi zenei stílusát, a „multiple etno art” fúziót. Érezni, hogy rengeteget léptek fel a világ különböző pontjain, hogy a trió magasabb művészi érettséggel van megáldva, és ezt sugallják a kompozíciók is, amelyek mindegyike erős kifejezőerejű karizmával, azaz karakterrel bír.
A motívumok megkettőzése, illetve a harmonizálás állandó eszköz a hangszerelésben, a zenekar pedig gondoskodik a hangulat folyamatos, dinamikus hullámzásáról: a feszültséget vagy úgy fokozza a számokban, hogy körről körre gyorsítja a ritmust és a motívum előadását, vagy egyszerűen lenyugtatja. Ezt a zenekar a motívumok szellemes összeolvasztásával éri el, amelyben az érzelmek a keserű melankóliától a pajkos életörömig bomlanak ki, és táncra késztetik a testet és a lelket! Nemcsak hogy a három zenei világ összeolvadása több mint sikerült, és teljes megelégedést nyújt a lemez tapintható eklektikus jellege tekintetében is, de éppen ez a lucidan pajkos oldal van bőven kihangsúlyozva, amivel a Wild Strings Trio, ahogy a neve is mondja, „vadul” szórja a hallgatóra a pozitív vibrációk bőséges termését, tele derűvel, még ha az „arabeszkekkel” átszőtt dallam, amelybe belekapaszkodnak, megmutathatja a keserűséget, a szorongást, egyszóval a bánatosabb oldalt is.
A „Bendjistan” tehát misztikus világ, amely mindig megszületik, amikor behelyezitek ezt a CD-t a lejátszóba, és három bárd muzsikál nektek a „vad húrok” triója égisze alatt. Ugyanez a világ megszületik minden egyes Wild Strings Trio-koncerten is. Egy világ, amely egyedi, és csak Petra, Toby és Aleksander tudja megismételni.
szerző: Aleš Podbrežnik
Számlista:
1. Pumpovica (04:59)
2. Šarenica (04:59)
3. Who Knows Where (07:13)
4. Bendjistan (08:03)
5. Balajda (05:08)
6. 5am (05:19)
7. Meherovka (05:00)
8. Beherovka (05:32)
9. Kanta (06:38)
Felállás:
Petra Onderufova – hegedű
Aleksander Kuzmič – gitár, ének
Toby Kuhn – cselló
Vendégzenész:
Leander Meuris – klarinét a 9. számon
