Stand in the Fire

0 17

Szerző: Aleš Podbrežnik

Előadó: Striker
Kiadó: SAOL Music
Megjelenés: 2016
Játékidő: 43:23
Értékelés: 4/5

A Striker, az edmontoni metal-revitalisták negyedik stúdióalbuma a hangzás és a stílus további átalakulását hozza. A csapatban ezúttal is változás történt a felállásban, méghozzá a gitárosok posztján. Mindez persze szorosan összefügg a zenekar hangzásának és stílusának az évek során zajló fokozatos fejlődésével. A „Cities of Gold” (2014) feltűrt ujjú, tüzes keveréke volt a speed/thrash metal klasszikus elemeinek, amelyeket modern produkcióba mártottak, és ezt bravúrosan kombinálták. A banda már akkor is vonzódott a dallamos betétekhez, az új albumon viszont a dallamot egyenesen az előtérbe tolja.

A „Stand in the Fire” olyan lemez, amely a tömegek kegyeit keresi, küldetése pedig, hogy meghódítsa a power metal rajongóinak világméretű táborát, akik így vagy úgy kedvelik a heavy metal revitalizmust. Minden dal részletgazdagon megszerkesztett, és azonnal megragad. A refrének a dalok csúcspontjai, hihetetlenül fülbemászók. Már a nyitó kislemez, a Too Late is változást jósolt. Éppen ezt a dalt „fertőzte meg” a nyolcvanas évek AOR-os dallamossága, amilyet például a zenekar kanadai honfitársai, a Triumph vagy a Van Groove műveltek, és fenomenálisan becsomagolva illeszkedik a Striker általános metalos életrajzába. A banda több figyelmet fordított a harmonizált vokális dallamokra is, amelyek „tartják a lépést” a főénekkel, és hangulatilag kiegészítik. Mondani sem kell, hogy a „Stand In the Fire” a pereméig tele van pompával, azaz bombasztikussággal. Annyival, mint addig egyetlen Striker-album sem.

A zenekar rendkívül sokrétű dalcsokrot alkotott, ami mégis szilárdan egybetartja és körvonalazza az albumot. Az általános, dallamosabb vizek felé fordulás mellett a banda néhány kísérletezésbe is belevágott, például az Out for Blood című dalban, ahol ügyesen szaxofont szőtt be. A thrash elemei ezúttal is jelen vannak (címadó dal), de más hatások gyakran árnyékolják őket.

A banda elképesztő elkötelezettséggel játszik. Érezni, hogy a hangszereiken nagyon tehetséges, zeneileg-technikailag rendkívül képzett, erőtől duzzadó fiatal csődörök állnak, tele bizonyítási vággyal. És szerencsére tele remek ötletekkel is, amelyeket tűzzel gyúrnak hihetetlenül feltöltött metalmasszává, megtömve dallamos csábítással és sokszínűséggel („mid-eight” szakaszok, többszöri ritmusváltások stb.). Terces gitárharmóniák, szólómenetek és a vezérgitár-futamok fölé rakott gitárdíszítések! Mindez pontosan ott van, ahol lennie kell. A kompozíciók megfelelő pontjain. Ezek fölött áll Dan Cleary énekes kiváló teljesítménye, aki a refrének és a versszakok dallamaiban ilyen intenzitással és ilyen domináns zenei formával addig még nem lépett fel a Striker anyagain. Közben optimalizálta és továbbfejlesztette az éneklését, többnyire tovább csiszolta magát. Ő az együttes egyetlen eredeti, alapító tagja, a zenekar pedig még 10 éve sem létezik, mégis rengeteg tagcserén van túl.

Hogyan is foglalhatnánk össze egy mondatban az album értékelését? Képzeld el, hogy a Diamond Head, a Raven, a Tokyo Blade, a Jameson Reid, a Judas Priest és az Accept szellemébe beköltözött az új hullámos revitalizmus szelleme, amelyből az újabb időkben egy kisebb tengernyi zenekar hemzseg. Főleg Skandináviára, Németországra és persze a kanadai Strikerre gondolok. A dalok szerkezete a speed/heavy/thrash metal régi iskolájából származik, a produkció és az előadásmód viszont természetesen az új idők felé tekint. Ahogy kell. Nagy tűzzel és nagy erővel kivitelezve. Reméljük, hogy a banda, amely tavaly a tolmini Metaldays fesztiválon is fellépett, hamarosan újra ellátogat hozzánk egy koncertre! A németek, a Primal Fear és a Brainstorm egyébként stílusban kompatibilisnek érezték a Strikert, ezért meghívták őket egy közös európai turnéra. A Strikert a Primal Fearnek bizonyára Randy Black (W.A.S.P., ex-Primal Fear, ex-Annihilator) is ajánlotta, aki az új albumon segített a Strikernek a dobok felvételében.

Felállás

Dan Cleary – ének
Timothy Brown – gitár
Adam Brown – dobok
Wild Bill – basszusgitár

Produkció

Frederik Nordstrom

Dallista

1. Phoenix Lights (3:38)
2. Out for Blood (3:51)
3. Too Late (4:52)
4. Stand in the Fire (3:39)
5. The Iron Never Lies (4:06)
6. Escape from Shred City (2:53)
7. Outlaw (4:35)
8. Locked In (3:45)
9. United (4:06)
10. Better Times (3:37)
11. One Life (4:17)

Az e-mail-címedet nem tesszük közzé.

Ez az oldal sütiket használ az online szolgáltatás, a hirdetési rendszerek és olyan funkciók biztosításához, amelyeket sütik nélkül nem tudnánk nyújtani. Az oldal meglátogatásával és használatával hozzájárulsz a sütik használatához. Elfogadom Tovább

Adatvédelem és sütik