Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Jameson Raid
Kiadó: Rising Records
Megjelenés: 2015
Játékidő: 56:28
Értékelés: 4.5/5
2015. 07. 01-jén teljesen csendben megjelent annak a zenekarnak az első albuma, amelyet a kritikusok és a szakértők a New Wave of Britsh Metal mozgalomhoz sorolnak, a pályafutása pedig messze, egészen 1975-ig nyúlik vissza, amikor még old school blues hard rockot játszottak. Ők a brit Jameson Raid, és ez az (végre) első igazi stúdióalbumuk. A zenekar már 1979-ben kiadta első EP-jét „Seven Days of Splendour” címmel, ezt a következő évben gyorsan követte a második, az „End of A Part One”, majd az 1982-ben megjelent „Electric Sun” demó. Itt a történet évekre lezárult. 2010-ben a fiúk felébredtek hosszú álmukból, és kiadtak egy válogatás-CD-t a régi anyagból, újra felvéve a dalokat „Just As the Dust Has Settled” címmel, amelyet 2011-ben a „Live at the O2 Academy” koncertalbum követett. A banda 2012-ben még egy válogatáslemezt adott ki a régi számokból „The Beginning of Part II” címmel. Ezután az új anyag megalkotásának időszaka jött, amelyet először a Truth and Heresy című dal kislemeze (2014) harangozott be lelkesen, majd a kitűnő „9 Reasons” EP követett a kiváló címadó dallal.
Az „Uninvited Guests” olyan album, előtt amelyet sok „NWoBHM”-es sorstárs a földig hajolna. A színtéren teljesen elfeledett Jameson Raid ugyanis úgy rakott össze egy lemezt, hogy abban egyetlen időbeli melléfogás sincs. Rendkívül ihletett, hitelesen kicsiszolt gitárfrázisok sorát kapjuk a brit metal megkövült iskolájából, szándékosan koszos, „szaftos” produkciós hangzással, ami tulajdonképpen a NWoBHM mozgalom születésének éveit jellemezte. A zenekar stílusa tehát nem ismeretlen. Ha futó párhuzamokat keresel, az „Uninvited Guests” hozzáállása és gitárfrázisai a Saxont, a klasszikus Judas Priestet idézik az 1982–1984-es időszakból, de határozottan karakteres pózzal, ami öntörvényűséget szül. Minden, amit a zenekar csinál, nagyon is otthonosan fog hangzani, mégis üdén, mint egy ropogós zsemle. Ez logikus. A Jameson Raid ugyanis nem szedegethet frázisokat másoktól, hiszen maga is úttörője volt a NWoBHM mozgalomnak. Az ihletettség és a gitárfrázisok átélése, a kompozíciók mérgező zúzdákká formálása, amelyeket sötét kilátások ragadozó hangulatai járnak át, vagyis a végzet, az okkultizmus és a megkövült, komor metalvonzerő érzése, a pontot az i-re pedig a negyedik tag, a mai felállásban a kvartett két eredeti tagjának egyike, Terry Dark gonoszkás főhangja teszi fel! Az „Uninvited Guests” megmutatkozó ihletéért ma azonnal megirigyelné például a pályafutása során összehasonlíthatatlanul sikeresebb Saxon, annyi kiadott és többnyire ismétlődő, ezredforduló utáni lemezzel a háta mögött.
A sötéten csábító, érezhetően felhúzott, gonoszkás hangulat a klasszikus ütős zúzással és az album kiemelt zeneiségével párosulva, rengeteg hangulati-motivikus fordulattal és részletesen kidolgozott szólókkal a „mid-eight” részekben, az album hitelességének legnagyobb vonzereje. A végig rendkívül aktív basszusmenet is különleges fűszert és báját adja a lemeznek: az átvezetésekben extra hangokkal fújja át a gitárfrázisokat, ami Nibbs Carter (Saxon) megoldásait idézi. Mindegy, milyen formátumú a dal. Legyen szó gyorsabb számról, balladisztikus történetről vagy közepes tempójú, hangulatilag fokozatosan építkező „lüktetőről” (ezekből van a legtöbb), ahogy az album kezdése, a kiváló Mr. Sunset is. Az igazi old school rajongókat azonnal magával ragadja, és a lelkesedésük az album utolsó másodpercéig nem lankad. Terry Dark rendkívül kívánatos, gonoszkás énekhangot hordoz. Kissé orrhangú, tiszta és végig dallamos hangja kifejezésében Biff Byford (Saxon), Bon Scott (AC/DC), sőt Rolf Kasparek (Running Wild) hangját is felidézheti. A kedvenceket teljesen magad választod ki. Elég utalni rá, hogy a dalok részletesen kidolgozottak, és minőségi ingadozás nincs közöttük! Az album úgy zárul, ahogy kezdődött. Végzetesen és bombasztikusan. A kiváló 9 Reasons-szel (az aranykori Running Wildra emlékeztető, húrcibálós aranzsmegoldásokkal) és a záró Truth And Heresy-vel! Ütősen, a legtisztább old school metal fényében, amilyet csak egy old school birminghami metalzenekar tud nyújtani!
A Jameson Raid tehát végre letette az asztalra az első igazi stúdióalbumát, amely hitelesen kapcsolódik a zenekar múltjához, vagyis a nyolcvanas években született klasszikus anyagához. Reméljük, hogy a zenekarnak sikerül minél több koncertlehetőséget kapnia, és megőrzi a kiváló „Uninvited Guests” alkotói ihletét. Valóban ragadozó mű, amely szenvedélyben és felfokozottságban egy pillanatra sem enged a teljes játékidő alatt. Az album testhezálló minden retro-nosztalgikusnak és mindazoknak, akik a heavy metal úttörőinek klasszikus brit iskolájára esküsznek!
Felállás
Terry Dark – ének
Dave Rothan – gitár
Pete Green – basszusgitár
Lars Wickett – dob
Produkció
Dave Rothan & Jameson Raid
Számlista
1. Mr.Sunset (5:27)
2. Uninvited Guests (5:56)
3. Metal People (4:35)
4. Breaking Point (4:52)
5. Red Moon (5:31)
6. Roll On Tomorrow (4:42)
7. SS Idol Tearz (5:47)
8. Maze Of Rats (3:55)
9. Haunted (5:18)
10. 9 Reasons (5:55)
11. Truth & Heresy (4:40)
