Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Schon, Neal
Kiadó: Music Theories Recordings
Megjelenés: 2015
Játékidő: 97:06
Értékelés: 4.5/5
Ha a Journey gitárosáról, Neal Schonról és szólókalandjairól esik szó, pozitív meglepetésekkel teli albumra számíthatsz! Neal Schon 2012-ben adta ki a „The Calling” című lemezt, amelyen a jazz rock fúzió gyökereivel kacérkodott. Kiváló album volt. Nem kevésbé kiváló a teljesen más irányú folytatás sem, a tavaly májusban megjelent „So U”. Az egy hard rockos, az énekre építő hard rock album. A „Vortex”-szel viszont Neal Schon ismét a jazz rock fúzió felé kacsint. Alapjában véve a „Vortex” természetesen rockalbum, de tizennyolc tétele során szégyentelenül flörtöl a jazz elemeivel (a nyitó, Miles Davisnek szóló főhajtás, a Miles Beyond), valamint a világzenével is (El Matador, Cuban Fly Zone).
Tekintve, hogy a Santana a hatvanas évek végi, hetvenes évek eleji felállásában újra összeállt, amelynek oszlopos tagjai Carlos Santana (gitár), a mi derék Neal Schonunk (gitár), Gregg Rolie (billentyűk), Michael Carabello (ütősök) és Michael Schrieve (dob) voltak, Schontól tulajdonképpen számítani lehetett egy ilyen „gyakorlós” albumra, mint a „Vortex”. A közreműködők közé be is vonta a „The Calling” kísérőcsapatát, a különleges vendég Jan Hammerrel együtt.
A „Vortex” Neal Schon! Tetőtől talpig. Itt érezhető ennek a sokrétűen megformált zenésznek az egész zenei esszenciája. Ezen az albumon a muzsikus lelkére hallgat, és teljes fényében kifejezi önmagát, közvetlen betekintést nyújtva a zenei névjegyébe, amely megtestesíti őt. A hangzása esszenciális, azonnal felismerhető. A stílusa, vagyis az, ahogy a szerzeményekhez és a szólókhoz hozzáfog, méginkább. A hangszer, amely mindkét lemezen az éneket helyettesíti, a gitár. Romantikus, álmodozó, tüzes, szenvedélyes, de végletekig kutakodó és rockosan veszélyesen felturbózott is. Schon, aki nemrég megnősült, új élettársában múzsára talált, ami láthatóan különösen inspirálja. Jókor. Két számot is neki ajánlott: a romantikusan szerelmes Lady M-et és a Triumph of Love-ot, amelyek azonnal megmutatják, miért voltak a Journey különösen erősek a balladák terén. Az album mind a 18 tétele a két lemezen át kivételesen változatos, és hihetetlen érzékkel ötvözi a ragadós zeneiséget a szabadelvűen kísérletező kihívásokkal. A két elem megint zseniális egyensúlyban él együtt, és ez a sűrűn kidolgozott vezérmotívumokkal, merészen erőteljes játékkal teli album a hangulatok rendkívül dinamikus fordulatai közt folyamatosan fejlődik. Egy pillanatra sem unalmas, pedig közel 100 percnyi zene van rajta.
Éppen a leghosszabb szám, a Tortured Souls, amelyet Schon a világ minden nyugtalan lelkének ajánlott azzal a kívánsággal, hogy megtalálják a békéjüket, hiszen a világon túl sok a szenvedés, a dallamos formák és a kísérleti érték ötvözése terén, Schon kivételes szólóinak gyakorlóterepén keresztül közvetlen betekintést ad nemcsak a „Vortex” esszenciájába, hanem Schon egyedülálló zenei tehetségének és mesterségének lényegébe is. Az album egyébként a féktelen jazz rock fúziós kirándulásokban jeleskedik. Ilyen a Schon & Hammer Now, újabb szökés a jazz rock fúzió ölelésébe, vendégként Jan Hammerrel a billentyűkön, amit közvetlenül utána az NS Vortex teljes elképesztő virtuozitásával még felül is múl. Aki tömör, rockos zúzdát keres, annak az AirlinerNS910 tüzesen veszélyes rally-futamot szállít.
A produkció élő és rendkívül kellemes. Schon gitárjának a billentyűk folyamatosan kiváló támaszt nyújtanak a kontrasztok megteremtésében és az aranzsmék színezésében, a másik oldalon pedig ott van a tapasztalt dobmester, a Journey egykori tagja, Steve Smith. Bevált páros. A három zenész között kémiai hatás érezhető.
Úgy tűnik, új Journey-albumra még jó ideig nem számíthatunk, hiszen ez már Neal Schon harmadik egymást követő stúdióalbuma, amely a hasonlítgatásokkal helyenként alaposan felidegesít. Ezek ugyanis az AOR-zene híres mestereinek életművét és munkásságát idézik. A „Vortex”, amely mindössze egy évvel az elődje, a „So U” után jelent meg, stílusában nagyon más album. Ugyanakkor megőrzi a nagy lelkesültséget, a zseniális ötletek és megoldások tömkelegét, és teljes vérrel szolgálja ki az egyedülálló Neal Schon kimeríthetetlen zsenijének kreatív énjét. Reméljük, hogy Schon ilyen alkotói formában és lendülettel az elkövetkező években még ír egy-egy önálló stúdióalbumot, bár jó volna, és legfőbb ideje is lenne, hogy a Journey is lassan nekilásson egy új album felvételének.
Felállás
Neal Schon – gitár, basszusgitár
Igor Len – billentyűk
Steve Smith – dob
VENDÉGZENÉSZ:
Jan Hammer – billentyűk a 2. számon (CD2)
Produkció
Neal Schon
Számlista
CD1
01. Miles Beyond
02. Awakening
03. Cuban Fly Zone
04. El Matador
05. Eternal Love
06. In a Cloud
07. Irish Cream
08. Lady M (Our love Remains)
09. NS Vortex
CD2
01. Tortured Souls
02. Schon & Hammer Now
03. Airliner NS910
04. Unspoken Faith
05. Twilight – Spellbound
06. Triumph of Love
07. Mom
08. Talk to Me
09. White Light
