Szerző: Peter Podbrežnik
Előadó: Santana
Kiadó: Columbia Records
Megjelenés: 1969
Játékidő: 37:29
Értékelés: 4.5/5
A Santana azon igen kevés legendás rockzenekar egyike, amely az úttörő munkájának köszönhetően – új, addig feltáratlan zenei területeket nyitottak meg, esetükben a latin zenét házasították össze a klasszikus rockkal – gyakorlatilag a megalakulásától fogva világjelenséggé vált. Az önmagáról elnevezett bemutatkozó lemez 1969 késő nyarán jelent meg, amikorra mindazok, akik ott voltak a legendás Woodstock fesztiválon és hallották a „Soul Sacrifice” című számot, már pontosan tudták, milyen tehetséges és újító zenészekkel van dolguk.
A Santana felállása: a karizmatikus főnök, a mexikói származású gitárvirtuóz Carlos Santana gitáron és énekben, Gregg Rolie billentyűkön és énekben, David Brown basszusgitáron, Michael Shrieve dobon, valamint Jose Areas és Mike Carabello ütőhangszereken. Már az egyszerűen „Santana” címre keresztelt debütáló albumukon sikerült temperamentumos keveréket alkotniuk a chicano mexikói–amerikai zenekultúra hatását tükröző hagyományos latin ritmusokból és az ütős rockból. Ez egyedülálló elegy volt, amely a maga „egzotikusságával” egy szempillantás alatt meghódította a nyugati világ nagy részét, és örökre megváltoztatta a rockzene történetét.
A „Santana” egyes darabjain könnyen hallható, hogy az eredeti Santana jam band volt, amely élvezettel kovácsolt terjedelmes improvizációkat, így egyáltalán nem meglepő, hogy az album anyagának nagy részét az instrumentális zene teszi ki, Carlos melankolikus gitárimprovizációival, Rolie masszív orgonaszőnyegeivel és a változatos ütősökkel a középpontban. Az akkori menedzser javaslatára a zenekar úgy döntött, hogy az albumon kissé tömörebb változatokat ad ki az egyes kompozíciókból, de ezek így is megőrizték erős improvizatív hangulatukat.
A hangszeres szólókkal átszőtt latin rockos „Waiting” rendkívül temperamentumos felvezetése a lemeznek, és remek nyitánya e legendás zenekar, illetve Carlos Santana hosszú stúdiókarrierjének. Utóbbi felborzolt gitárvariációival és futamaival már a nyitódalnál a figyelem középpontjában áll. A latin ritmusokra épülő fülledt hangulat megteremtésében – a rendkívül színes ütősök rendezésében – és a virtuóz erőfitogtatásban azonban a billentyűs Rolie sem marad le mögötte egy lépést sem, hiszen orgonamesterkedéseivel minden pillanatban elvarázsol. Az „Evil Ways”, amelyet eredetileg a jazzgitáros Clarence „Sonny” Henry írt, lett az első nagy slágerük. A szöveg egy állhatatlan nőről szól, aki a legkedvesebb barátnői kedvéért elhanyagolja a szeretőjét. A huncut gitártémát ringató ütős ritmusok támasztják alá, a különleges hangulatot pedig Rolie vigasztalhatatlan éneke és izgatott orgonafutamai teremtik meg. Carlos záró gitárfutama pedig valóságos balzsam a léleknek.
A „Shades of Time” kissé éteribb lüktetésű, a színes vokális harmóniák mellett pedig Shrieve kivételes dobkombinatorikája nyűgöz le különösen, a gitáros csodatévőről meg most nem is érdemes szót vesztegetni, hiszen az improvizációs tökély megtestesítője. Carlos talán sosem volt a legjobb amerikai gitáros, de a legjobb mexikói származású amerikai gitáros minden bizonnyal volt (és ma is az). Az „Savor” című instrumentális számban főleg a két ütős villog, akik rendkívül forró hangulatot teremtenek a latin ritmusokban, miközben Rolie ismét rejtélyes és egyben forrófejű improvizációt játszik a Hammond orgonán.
A szivárványos hangzású „Jingo” instrumentális, a „Jin-go-lo-ba” feldolgozása, amelyet eredetileg a nigériai ütős, Babatunde Olatunji adott elő, a Santana legismertebb örökzöldjei közé tartozik; később James Last és a Pierre Moerlen’s Gong is feldolgozta. Az egzotikus ütősök felkorbácsolt ritmusait itt rétegzett orgonafutamok itatják át, a „sámán” pedig rendkívül ötletes improvizációkkal szövi gitármágiáját, amelyek a mai napig lenyűgözőek. Különleges dimenziót visz ebbe a klasszikusba és az album második kislemezébe a kiváló kísérő vokalizálás is.
Az ütős latin rockos „Persuasion” főénekében ismét Gregg Rolie villog, Carlos pedig ezúttal rendkívül temperamentumos blueses futamokat szór, amelyek ízletesen olvadnak össze a hatalmas orgonarétegekkel. A „Treat” című latin jazz rock fúziós instrumentálisban Carlos és társasága – főként a finom zongoraátiratokon keresztül – a jazz iránti fülét is megmutatja, amely a későbbi albumokon jóval nagyobb hangsúlyt kap. Carlos dallamos gitárszólója ismét tiszta költészet a fülnek, Rolie pedig minden pillanatban megmutatja billentyűs sokoldalúságát. A melankolikus színezetű „You Just Don’t Care” szinte keményrockos gitártémát tartalmaz, a szöveg, amelyet Rollie különleges tűzzel énekel el, pedig újabb érzelgős vallomás a megtört szívről.
A Santana először a felejthetetlen „Soul Sacrifice” instrumentálissal vívta ki a közönség figyelmét; ez a Woodstock fesztivál egyik csúcspontja volt, és egyszerre a bemutatkozó lemez záró és kulcskompozíciója. Carlos virtuóz társaságának egyik legismertebb klasszikusát a két ütős hajtós munkája és Mike Shrieve fantasztikus dobszólója jellemzi, miközben Rolie szikrázó Hammond-variációi egyengetik az utat Carlos pajkos futamai előtt, s mindez együtt fantasztikus atmoszférát teremt, amelyben a két Amerika zenei világa kezet fog. Érdemes megjegyezni, hogy a Santana a Woodstock fesztiválon a „Soul Sacrifice” – pályájuk egyik első alkotása – eljátszásakor gyakorlatilag teljesen ismeretlen, homályos zenekar volt, és úgyszólván egyik napról a másikra nagy sztárokká és a közönség kedvenceivé váltak. Az album 1998-as újrakiadású CD-változatán három, az említett fesztiválon játszott szám is helyet kapott: a „Savor”, a „Soul Sacrifice” csaknem 12 perces változata és a „Fried Neckbones”.
A Santana a megingathatatlan gitársámán, Carlos Santana vezetésével már az önmagáról elnevezett bemutatkozó albummal alaposan megrázta a zenei világot, hiszen latin rock fúziójukkal valami teljesen újat teremtettek, így nem meglepő, hogy a lemez óriási művészi és kereskedelmi siker lett. A zenei úttörő Santana, eredetileg rendkívül szilárd kollektíva, akkoriban nagyon hitt a küldetésében, és a két különböző zenei világ összekapcsolásában mutatott tüze érződik e mai napig is rendkívül remek és hatásos alkotás minden egyes számán, amellyel Carlos nagyon sikeresen rakta le hatalmas karrierje alapkövét.
Felállás
Carlos Santana – gitár, ének
Gregg Rolie – billentyűs hangszerek, főének
Michael Shrieve – dob
David Brown – basszusgitár
Michael Carabello – kongák
Jose ‘Chepito’ Areas – timbales, kongák, ütőhangszerek
Produkció
Santana és Brent Dangerfield
Számlista
1. Waiting (4:04)
2. Evil Ways (3:56)
3. Shades of Time (3:13)
4. Savor (2:45)
5. Jingo (4:21)
6. Persuasion (2:35)
7. Treat (4:43)
8. You Just Don’t Care (4:35)
9. Soul Sacrifice (6:38)
