The Diving Board
Szerző: Jernej Vene
Előadó: John, Elton
Kiadó: Capitol Records
Megjelenés: 2013
Játékidő: 57:33
Értékelés: 3/5
A The Diving Board Elton John első albuma 2006 óta, ha nem számítjuk a három évvel ezelőtti, Leon Russellel közös The Uniont, hiszen az duettalbum volt. A lemez producere, T-Bone Burnett azt javasolta Eltonnak, hogy az új lemezhez úgy álljon hozzá, mint a pályája elején, vagyis csupán alapvető hangszeres kísérettel. Burnett elismert amerikai zeneszerző és gitáros, számos jelentős lemez producere, korábban pedig Bob Dylan kísérőzenekarának tagja volt. Elton John két nap alatt megírta a zenét hat dalhoz. A The Diving Board nagyon személyes lemez, a szövegek Bernie Taupin tollából származnak, aki 1967 óta a munkatársa, és az eddigi dalszövegek túlnyomó többségének szerzője. Az elmúlt években Elton John nálunk a fiatalok körében is sok új hallgatót szerzett, ebben a 2 Cellos duó tagjai, Luka Šulić és Stjepan Hauser jártak elöl, akik vendégként a The Diving Board lemezen is közreműködnek. Az alapot a dob, a basszus és a zongora adja. Valójában a pályája kezdetén, a 20. század hetvenes éveiben Elton ilyen felállásban sokat koncertezett, de keveset vett fel. A zene és a szövegek érett, hatvanas éveik közepén járó férfiak lelkiállapotát tükrözik: az örökös témáról, a szerelmi csalásról az Oscar Wilde Gets Out szól, a The Ballad Of Blind Tom pedig egy vak, 19. századi zongoravirtuózzal foglalkozik. A magányról a Can’t Stay Alone Tonight elmélkedik, a nehéz időkben való kitartásról pedig a Take This Dirty Water.
Az érett korú Elton Johnt nem érdekli a filozofálgatás. Inkább az őszinteség áll közel hozzá, amiből a hazug világban sokszor hiányt szenvedünk, és ami azonnal arcul csap, amint kilépünk a saját kuckónkból. Néha viszont ez már azokon belül is megtörténik. Elton John és Bernie Taupin a legismertebb és legsikeresebb könnyűzenei szerzőpárosok közé tartozik. A Lennon/McCartney és a Jagger/Richards duó mellett ők azon kevesek egyike, akiknek a több mint negyven évnyi együttműködés alatt sikerült annyi slágert feljuttatniuk a világ listáinak élére. Bernie Taupin egykor válaszolt a New Musical Express magazinban megjelent hirdetésre, amelyben a Liberty kiadó szövegírót keresett. Így ismerte meg Reginald Kenneth Dwightot, akit jobban ismerünk Elton Johnként. Az együttműködés eleinte nem volt sikeres, legalábbis anyagilag nem, de a Your Song lett a védjegyük. Taupin annak ellenére, hogy otthagyta a középiskolát, rendkívül szeretett olvasni. Állítólag még ma is legalább negyvenet elolvas évente. Ahogy az iskolában tanították nekünk, az olvasás rendkívül fontos a szókincs bővítéséhez. Taupinba otthon beleoltották a történelem, a művészet és főleg a zene szeretetét, így alakította ki felismerhető szövegírói stílusát, ami remekül illik John zenéjéhez. Elton minden lemezén közreműködött, kivéve a hetvenes évek végi A Single Mant és a Victim Of Love-ot. Ahogy az várható volt, mindkettő meglehetősen nagy csalódás lett. Nos, Eltont észhez térítette az élet, és Taupin azóta is mindig életszagú szövegeket ír neki, amelyek sokszor Elton vagy a saját életéből merítenek.
Amikor valaki olyan régóta a nyilvánosság előtt van, mint ő, nagyon nehéz gyökeresen más zenével előállni, vagy hagyni, hogy a zenei kísérletezések világába sodorják. Éppen ezért a The Diving Board legnagyobb erénye, hogy Elton John Burnett producer utasításai szerint teljesen lecsupaszította a kísérőzenészek körét: alapvetően csak Raphael Saadiq basszusgitáros, Jay Bellerose dobos és Doyle Bramhall II gitáros segíti. A dalok végső formáját vonósok és kórusok tették gazdagabbá, a hangkép ennek ellenére nagyon minimalista. T – Bone Burnette a régi felvételi iskola híve, ezért a The Diving Board nagyon szervesen, melegen és otthonosan szól. Elton John egyre inkább balladák és blueso-gospeles, középtempós dalok között hajózik. A harmóniák felépítése és fejlődése olykor egy-egy régebbi slágerére emlékeztet, de John egyre inkább saját arcú lezárások felé tereli őket.
Felállás
Elton John – zongora, ének
Doyle Bramhall II –gitár
Keefus Ciancia – billentyűk
Raphael Saadiq – basszusgitár
Jay Bellerose – dob
Jack Ashford – ütőhangszerek
Produkció
T – Bone Burnett
Számlista
1. Oceans Away (3:58)
2. Oscar Wilde Gets Out (4:35)
3. A Town Called Jubilee (4:29)
4. The Ballad of Blind Tom (4:12)
5. Dream No. 1 (Instrumental interlude) (0:39)
6. My Quicksand (4:46)
7. Can’t Stay Alone Tonight (4:48)
8. Voyeur (4:16)
9. Home Again (5:01)
10. Take This Dirty Water (4:24)
11. Dream No. 2 (Instrumental interlude) (0:43)
12. The New Fever Waltz (4:38)
13. Mexican Vacation (Kids in the Candlelight) (3:33)
14. Dream No. 3 (Instrumental interlude) (1:36)
15. The Diving Board (5:55)