Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Hellcats
Kiadó: Rock Records
Megjelenés: 2013
Játékidő: 36:09
Értékelés: 4.5/5
A kizárólag nőkből álló heavy metal formáció, a Hellcats már jó ideje felkavarja a szlovén zenei életet! Pozitív értelemben, „visszafordíthatatlan behatolással”. Ilyenből mindig is kevés volt. Hidd el: tiszta női zenekarnak lenni nem könnyű! Sehol. Szlovéniában sem! A rengeteg fellépés során összegyűjtött tapasztalat és – mondhatjuk – a tövises úton, számos csapdát ravaszul kikerülve megtett kanyargás felbecsülhetetlen értékű rutinnal gazdagította a bandát. Ha most Szlovéniában az ég és a pokol között egyensúlyozó igazi kötéltáncost keresnénk, erre biztosan a Hellcats lenne az első számú esélyes. Sokáig vártunk az elsőlemezre, már majdnem föladtuk, de megérte várni. A lányok a végső csiszolásnál igazán érzékenyen és finoman álltak a munkához. Magukból – és persze mindazokból, akik a lemez születésénél mellettük álltak – ki akarták hozni a maximumot. Joggal lehetnek büszkék az eredményre. Ennyit bevezetőül.
A „Divja pot” olyan album, amely a nosztalgikus retró hangzástól csöpög. Stílusában mindenképp. A riffek tömörek, zömökek, ezért maximálisan előtérbe kerülnek. Ez a zenekar hangzásának alapvászna, amelyet ötletileg optimálisan kihasználnak. A vezérmotívumok vonalai kalandozás a régi időkben, amikor a nyolcvanas évek elején olyan albumok jelentek meg, mint például a Judas Priest „British Steel”-je.
A banda gondosan csiszolta a hangszereléseket. A dalok úgy vannak megírva, hogy azonnal hatnak. Vagyis első hallásra begyújtanak! A produkcióban a zene négy alapépítőköve közötti kontrasztok világosan kirajzolódnak. A lemez hangképe igazi életerőt és dinamikát hordoz. Az alacsonyabb hangok (a basszusvonal) jól hallhatóan zúgnak, és hangszínükkel kellemes melegséget adnak az album amúgy is izzó hangzásának. Az előrefrénéket (Vladar noči) és a bevezetőket (Čas je, da greš, Ustaviva čas) sokszor további gitáros improvizációs díszítések támogatják a gitárfrázis fölött. Végig ízlésesen. Ennyit a gondos hangszerelésről. A dallamvilág, illetve a belőle kinyert hatás a lemezen kivételes! A Zagorc nővérek, az album anyagának fő szerzői, láthatóan álompáros az alkotásban.
Szólók? Satrianit itt nem fogsz hallani. Viszont hallhatsz egy iskolapéldát arról, hogyan kell egy szólónak állnia a heavy metal alapvető hagyományának sikeres újracsomagolásában: dinamikát lehelni a dalokba, és mélyíteni a drámai hatást, amely a refrénekben a crescendóval fokozatosan nő. A hangok elrendezését, a „pull off” elem hatékony használatát a hangok hajlításánál, az esztétikus „lickek” beillesztését és a tremolókar eredményes használatát tekintve az album nagy esztétikai érzékről tanúskodik. Semmi komoly filozófia nincs mögötte, de a szólók hatása optimális. A Judas Priest régi iskolájának mintájára, míg egy Angus Youngnak már túlbonyolítottak lennének a szólók (na jó, az már a gitározás másik stílusa). Fiúk – ambiciózus gitárosok! Jó szándékú tanács nektek! Ne rohanjatok bele az egótokkal, és ne ffitogtassátok feltétlenül az iskolás fennhéjázásotokat azzal, hogy másodpercenként hangtengert szórtok, ha a zenekarotok kifejezésmódja a metal és a hard rock klasszikus alapjaira épül. Ha a célzás nem világos, mostantól igénybe veheted Katja gitárleckéit!
A „Lecsupaszítva kitéve” – a közepes tempóra épülő nyitott riff és a tiszta dallamvonal rétege – a zenekar hagyományos metal habitusa mellett szívesen kacsingat a glam felé is! Ezért ez az album egy fedél alá hozza a klasszikus heavy metal és a hard rock rajongóit. A lányoknak sikerült a lemezre feltenni néhány olyan dalt, amelynek refrénjeiben hipnotikus dallamos csábítás rejlik.
Ének. Az alig nagykorú Ajda egész biztosan fenomén. Tiszta, magabiztosan dallamosan csavart hangja van. Ezt a szenvedélyes átütőerő többé-kevésbé mély rovatával adagolja, amellyel hatékonyan kontrasztba állítja a dalok hangulatainak fejlődését. Az album hangulatváltásainak dinamikája is ezen alapul. A lányok remekül állították szembe a vezérdallamokat a harmóniákkal, és így mélyítették el az igazi drámai színház érzetét, amely a refrénekben ér el ilyen hatásos atmoszferikus csúcsokat (Vladar noči, Prerojena, Viking, Bojevnica, a Sanjam demone kifejezetten sötét, de kitörő refrénje). Különösen mérgező a Viking dallama. Merem állítani, hogy ebben a dalban a refrén dallamformája a lemez legjobban begyújtó pillanata.
Nem szívesen hozom elő megint azt, hogy a lányoknak sokáig kellett nyelniük a szlovén férfi metal- és rockzenekarok frusztrált „zenedoktorainak” szemrehányásait, miszerint amit ők nem kaptak meg, azt a Hellcats tollpihe-könnyedén learatja, hiszen csak szép pillantásokat, feszes szoknyácskákat és a magas sarkak csáberejét veti be hozzá. Az „Divja pot” nyitó taktusai azonnal igazolják a nőiség mint adu kijátszását. Ez ugyanis remek album, amilyet nem rak össze akárhány szlovéniai férfi rock- vagy metalzenekar, mégis ezeknek a bandáknak az egyes tagjai előszeretettel nagydumásoskodnak alkalmi vitákban, és oktatnak másokat arról, hogyan kellene valamilyen dolognak „zeneileg ott meg itt állnia”. „Dobd csak először a tojásaidat a tálcára, és utána filozofálj!” A Hellcats ugyanis a stúdiódebütjével leérettségizett, és minden csendes irigynek betömte a száját.
Mondhatom, hogy a munka kiváló. Elsőlemeznek átlag fölötti. Kiugró teljesítmény a szlovén rock- és metalszíntéren. Bár a lányok kifejezésmódban nem kínálnak semmiféle zenei forradalmat, egyedülállóan csomagolták újra a régi metal iskola kiindulópontjait, és a pályára remek terméket tálaltak, amelyet hitelesség és őszinteség díszít, mindenekfelett pedig az érzések igazmondó rétege, amely nagy kézzelfoghatóságot ad a termék tartalmának. Ajda az érzelmeknek és a szenvedélynek való odaadásával kifejezetten hatásosan eleveníti meg a dalszövegek üzenetének értékét. És ez minden olyan termék lényege, amelytől komolyságot és őszinteséget várunk!
Foglaljuk össze. Kiváló produkció, olyan dalok, dallamokkal, amelyek első hallásra magukra vonják a figyelmet, és egyszerű, tömör, zömök metalriffek, amelyek nem titkolják a legendás Judas Priest iránti nagy rokonszenvet kultikus „British Steel” albumuk (1980) korszakából. A „Divja pot” jellemes album, világos zenei víziójú album, és olyan album, amelynek már a sokatmondó címe elárulja, hogy a lányok a megjelenéséig igazi adrenalinhullámvasutat jártak végig izgalmas eseményekkel, amelyekkel a rockerutuk keresztezte egymást. A dalok szerzői szempontból egyenrangú entitások, jól kidolgozott karizmával, és az album ebben az elemben egy pillanatra sem inog meg.
A „Divja pot” remek bemutatkozás, amely a Hellcatsnek hiteles kiindulópontot ad ahhoz, hogy Szlovénia minden színpadán versenybe szálljon, és a zenekar előtt a külföld kapuját is megnyitja. A Hellcats ezzel az albummal azonnal igazolhatja jelöltségét is arra a szerepre, hogy a világ metal- és rockszínterének nagy neveit szlovéniai koncerteken előzenekarként megnyissa. Egyúttal, és ez sem kevésbé fontos, ez az album hiteles értéket ad a zenekarnak ahhoz, hogy vele főszereplőként tíz koncertes turnéra induljon Szlovénián át, Lendvától Ankaranig.
Ez az album ráadásul történelmi értéket is hordoz a szlovén metal és rock számára. Ez ugyanis az első kizárólag nőkből álló metalalbum Szlovéniában, amellyel a Hellcats új mérföldkövet állított a szlovén zenei életben, amely után az soha többé nem lesz olyan, mint volt, és fontos módon gazdagították is. Lehetett volna „kifejezésbeli összecsapott munka”, ami rontaná tanúságtevő jelentőségét a zenei kultúra mint a szlovén földön élő művészet megőrzése szempontjából. De mivel a termék kiváló, tartozunk neki – legalább a belefektetett erőfeszítésért – egy mély főhajtással, mind, szlovén állampolgárok. A metalosoknak és rockereknek pedig ez az album biztosan már ott van otthon a CD-gyűjteményükben.
Felállás
Ajda Kovačič – ének
Katja Mavec – gitár
Saša Zagorc – basszusgitár, háttérének
Sonja Zagorc – dob, háttérének
Produkció
Davor Kontić & Saša Zagorc, Sonja Zagorc
Számlista
1. Mačke pekla
2. Vladar noči
3. Prerojena
4. Viking
5. Čas je, da greš
6. Bojevnica
7. Heavy Metal
8. Sanjam demone
9. Ustaviva čas
10. Divja pot
