Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Voodoo Mule
Kiadó: Saját kiadás
Megjelenés: 2013
Játékidő: 43:53
Értékelés: 4/5
A szlovén Voodoo Mule trió, amely 2010 tavaszán kezdett komolyabban decibeleket csalogatni a hangfalakból, összehozta a stúdióbemutatkozó lemezét »Voodoo Zoo« címmel. Sámánisztikus, féktelen. Törzsi kicsapongás! Ahogy a név is sejteti. Egyszer volt, hol nem volt, Pater Aščič füveket gyűjtögetett, mire a szamara, amellyel az ámító illatú füvek és bódító szerek csomagjait hordta, beledugta az orrát egy zsák frissen szedett kenderbe. Pater Aščič lelkének tisztaságában nem kell kételkedni, a kendert ugyanis a falusi gonosztevők csempészték hozzá, a helyi »rcnij« piacának uralásáért vívott harcban. Ha egy bedrogozott öszvér vad ugrálása táncos háttérre szorulna, akkor nincs jobb cím, mint a Voodoo Mule zenei eszelősége. Vagy más szóval: elsőrangú zenei alap a szlovén politikusok álmoralizáló szónoklatait tartalmazó videókhoz. Garázsos úttörő emlékirat a doom és a sludge számára. Lecsupaszítva, nyersen, zsírosan, a legvégső felháborodás csomagolásába csomagolva.
A Voodoo Mule a zenei karizmájával gyújt. Itt nincs semmiféle mély filozófia. Csak a zeneművészet iránti odaadás, és az, hogy élvezik a saját dalaik játszását. Teljes önátadás. Nehéz őszintébb produktumot találni. A Voodoo Mule tagjai igazi keményfiúk, mert bátran követik az ösztönüket. Az pedig nem hazudik. A zene a pszichotikus doom-morajlásnak tett igazi hűségeskü, amelyben a riffek gyakran az üvöltő félhangoktól a sludge sós ízéig kanyarodnak!
Az első dalban, a Honeylandben a torzítón átvezetett, frenetikusan sikoltozó ének még a zseniális zenei perverz, Marilyn Manson zsírosan hangzó gonoszkodásaira is emlékeztet. Az excesšzus kiváló, és a hangzásvilágot elárasztó, nyikorogva oszcilláló hangokkal együtt a pszichedelikusság pillanatát éri el! Ez kivételes báj, ami jót tesz az ilyen zenei irányzatnak, amilyet a Voodoo Mule ápol.
Egyben jó érzés felismerni, hogy a Voodoo Mule olyan zenét hozott össze, amely nagyon spontán módon bontakozik ki. Sőt. Nyilvánvaló, hogy a felvételeket egyáltalán nem vágták, nemhogy utólag csinosították volna stúdiótechnikai trükkökkel. Jó néhány »fuss« becsúszik az albumra, de a zenekar ezt az elvet is, a stúdiótermék hiteles születését, sértetlenül megőrizte. Sőt. A gyakran disszonánsan üvöltő, tutuló és nyikorgó hangok mellett, amelyek a gitárfrázisokból kiállnak, a »fusik« (főleg pontatlanul eljátszott átvezetésekről van szó) egyáltalán nem zavarnak. A trió közti kémia valójában teljes erővel működik. Itt nem sok tér jut az észnek. A zenekar egyszerűen megalkotott egy számot, bement a stúdióba, azt mondta, hogy »lenyomja«, és ezt teljesen gondtalanul és szívből tette!
A Voodoo Mule a »vegás« doom / sludge megjelenésével, szinte sebezhető őszinteségével, de rendkívül ösztönös játékával, amelyből őszintén árad a kiszámíthatatlanság varázsa, kiválóan megértené magát a Grrizli Madamshez hasonló eklektikus trióval. Egy közös, rövidebb, egész Szlovénián átívelő koncertturnén.
A »Voodo Zoo« bemutatkozó lemez kiváló alapkő a zenekar számára. Ezzel a kiadvánnyal a Voodoo Mule hitelesen felsorakozott a szlovéniai új generáció rendkívül tehetséges fiatal zenekarainak hulláma mellé, amelyek a szerzői merészség fényében számos metalzenei műfaji szférában, sőt a szakadt hard rock koszban is kipróbálják magukat. A Voodoo Mule ilyenként, a doom és a sludge csábító fúziójának retró hangzásvilága felé fordulásával újabb fontos nyeresége a szlovén színtérnek, mert még nagyobb műfaji sokszínűséghez járul hozzá.
A Voodoo Mule ezzel a kiadvánnyal bizonyítja önjáró jellemét: nem törődnek a trendekkel. Az album nem szentimentális nosztalgia. Ösztönös, regresszív utazás a rock ‘n’ roll bölcsőjébe, amely még a Pentagram úttörőinek, az ősi Black Sabbathnak és a Budgie-nak is nagyon otthonosan fog csengeni. És mivel a Voodoo Mule is trió, a triós felállás pedig a rockzene történetének legnagyobb zenei különcöket adta (köztük a Rush, a Motörhead, a Cream, a már említett Budgie,…), levonható a következtetés, hogy a zenekar fejlődésének jövője fényes.
Hangzáspuristák. Tartsátok távol magatokat ettől a kiadványtól, mert gyűlölni fogjátok! A spontán kikapcsolási terápián alapuló, hiteles zenei ötletek alapvető generátorát jelentő zenealkotás kedvelői, isten hozott itthon!
Felállás
Jernej „Jagnje” – gitár, ének
Matej „Iguana” – basszusgitár
Fabijan „Hippo” Purg – dob
Produkció
Rok Zalokar
Számlista
1. Honeyland
2. Tapas
3. Trunkfull
4. Jizz Da Bizz
5. I’m a Midnight Moler
6. Church Snake
7. Rip Off
