Glorified Magnified

0 7

Szerző: Peter Podbrežnik

Előadó: Manfred Mann's Earth Band
Kiadó: Philips Records
Megjelenés: 1972
Játékidő: 44:53
Értékelés: 4/5

A dél-afrikai billentyűs, Manfred Mann a hetvenes évek elején új zenekarával, az Earth Banddel indított új fejezetet hosszú és sikeres karrierjében. A Manfred Mann’s Earth Band korai felállása – amelyben a zenekarvezető, billentyűs nagymester Mann mellett Mick Rogers gitáros-énekes, Colin Pattenden basszusgitáros és Chris Slade dobos játszott – a jazz, a blues rock, az r’n’b és a funk elemeit keverte a legszívesebben. Saját szerzemények mellett mindig is akadtak náluk többé-kevésbé sikerült feldolgozások más előadók dalaiból.

A „Glorified Magnified”-on, a zenekar második lemezén – amely mindössze fél évvel az azonos című debütalbum után jelent meg –, már jól érezhető a fejlődés a hangzásbeli kísérletezés terén, elsősorban Mann vad szólóőrjöngéseiben a mini moogon és az összetettebb improvizációs részek szövésében. A „Glorified Magnified” volt az első albumuk, amelyen megjelent a híres Manfred Mann’s Earth Band logó, amelyet később pályafutásuk során még többször felhasználtak.

Ezúttal mindössze két dal származik másoktól: az „Ashes To Ashes”, valamint Bob Dylan klasszikusának, az „It’s All Over Now, Baby Blue”-nak egy nagyon jó változata. Ez utóbbi – ahogy az várható volt – az egyetlen dal a „Glorified Magnified”-on, amelyben van slágerpotenciál, köszönhetően a hipnotikus gitárdallamnak, a kedélyes billentyűs futamoknak, a játékos tapsolásnak, a nosztalgikus éneknek és mindenekelőtt a szép refrénnek. A korai lemezeiken egyébként általában legalább egy remekül kivitelezett Dylan-feldolgozás helyet kapott.

A nyitó „Meat” kísérletezős, hard rockos tétel, amelyben Mann egy sor bolondos effektet vet be a mini moogon, miközben Rogers a gitáron számos felszabadult blues-variációval ugratja a hallgatót. A ritmikai kollázs a lehető legvásottabb, és remekül illik a mókás szöveghez. A „Look Around” is, amelyben nem hiányoznak a gördülő dobátmenetek, határozott hard rock gitártémára épül, de rengeteg funkos ritmikai árnyalatot is tartalmaz, Rogers éneke pedig még egy fokkal huncutabb. Csintalan gitárimprovizációi és a monumentális szóló szépen kiegészítik Mann zizegő orgonahátterét.

A „One Way Glass” gyengéd ballada, amelyben Rogers akusztikus gitárjának éteri dallama és melankolikus éneke uralkodik, a második részben pedig Mann akkoriban újszerű és rendkívül huncut mini moog-szólója ragad magával különösen. Az „I’m Gonna Have You All” dalban boogie-ritmusok és r’n’b-hatások uralkodnak, amelyeket Mann még a hatvanas évekből hozott magával. A záró részben a billentyűs maestro „világűrös” mini moog-szólóval lep meg. A „Down Home” szenvedélyes kirándulás a zongorás blues rock világába, számos játékos gitárszeszéllyel.

A hard rockkal megsózott „Our Friend George” társadalmi szatíra, és alkalom egy jókora adag klasszikus brit humorra a szövegben, amelyet Rogers különc színezetű énekhangja ad elő. Ezúttal is akad a középső részben jazzes hangszeres variáció. Ezután két rövid, alig kétperces, egymással koncepcionálisan összefüggő dal következik. Az első az „Ashes To The Wind”, egy elragadó akusztikus folkballada és feldolgozás, folytatása, az egyszerűen „Wind” címet viselő darab pedig Mann kalandos mini moog-improvizációinak uralma alatt áll. A hangszeres címadó dal, amelyben Mann pszichedelikus mini moog-effektekkel egyebek mellett majomüvöltést utánoz, messze a lemez legkísérletezőbb hangvételű teljesítménye: számos eszelős ritmikus dobimprovizáció és megvadult gitárfutam szerepel benne, a kakofón zárlatban pedig kiváló elszabadulás.

A nagyon szolid „Glorified Magnified” újabb evolúciós lépcsőfokot jelentett a Manfred Mann’s Earth Band lassan fejlődő hangzásvilágában, és még ma is megérdemli a helyét minden minőségi progresszív rock- és hard rock-rajongó gyűjteményében. Manfred Mann és kis barátai egészen a hetvenes évek végéig apró, fokozatos lépésekben haladtak előre, így jutottak be a hetvenes évek legjobb rockzenekarainak élvonalába, hiszen minden következő albumuk jobb volt az előzőnél.

Felállás

Manfred Mann – orgona, szintetizátor, vokál
Mick Rogers – gitár, ének
Colin Pattenden – basszusgitár
Chris Slade – dob

Producerek

Manfred Mann, Dave Hadfield és Tom McGuinness

Dallista

1. Meat
2. Look Around
3. One Way Glass
4. I’m Gonna Have You All
5. Down Home
6. Our Friend George
7. Ashes To The Wind
8. Wind
9. It’s All Over Now, Baby Blue
10. Glorified Magnified

Az e-mail-címedet nem tesszük közzé.

Ez az oldal sütiket használ az online szolgáltatás, a hirdetési rendszerek és olyan funkciók biztosításához, amelyeket sütik nélkül nem tudnánk nyújtani. Az oldal meglátogatásával és használatával hozzájárulsz a sütik használatához. Elfogadom Tovább

Adatvédelem és sütik