Előadó: Cartoon
Kiadó: Önkiadás
Megjelenés: 2008
Játékidő: 65:05
Pontszám: 4.2/5
Az „Estribo” a brazil Cartoon kiváló utazásának folytatása. A zenekar eklektikus, progresszív dallamokon keresztül járja saját, bolondos fantáziavilágának ösvényeit, amely tele van lovagokkal, szellemekkel, manókkal, tündékkel és hasonló fantasyvilágbeli lényekkel. Az albummal be is fejezik azt a célt, amelyet 1999-ben a „Martelo” című debütalbumukkal jelentettek be (recenzió), hiszen az „Estribo” a „fülös” trilógia utolsó része (az estribo ugyanis kengyelt jelent). Eddig a második lemezük, a „Bigorna” aratta a legnagyobb sikert (recenzió).
A Cartoon tartja magát az első két album készítésekor követett irányvonalhoz. A triviális témákkal való komolytalan játék szellemes kabarédallamokon, bolondos éneken, komikus dúrfordulatokon és egyéb humoros fogásokon keresztül a zenei mesterség művelőinek kezében ismét remekül szól. Sajnos azonban az „Estribo” nem hoz újítást – ahelyett, hogy továbbépítenék már használt ötleteiket, a Cartoon a réginek az újrahasznosításába menekül, ami semmiképp sem rossz dolog, de a végeredmény emiatt kicsit gyengébb, mint „az eredetije”. A végére azért még egy nagy meglepetés vár ránk.
A trilógia záró része történetét tekintve kissé másképp épül fel. Továbbra is foglalkozik többek között Thor kalapácsával, de a szövegek sokkal filozofikusabbak, mint korábban. Ismeretelméleti és létezéstani kérdések arról, mi az ember és hol a helye, hogyan tükröződik a világegyetemben és milyen szerepe lesz a jövőben, egyúttal kérdések az egész univerzumról. A kérdések mélysége ellenére a zenészek tréfásan és bolondosan válaszolnak rájuk, tudván, hogy az ilyen kérdésekre (még) nem lehet válaszolni. Persze azt sem sejtenénk, hogy ennyire komikus a dolog, ha a témákat nem támasztanák alá remek hangszeres háttérrel. Mégis túl nagy a hasonlóság a „Bigornával”: a dallamok kissé gyengébb visszfényei a második albumon hallottaknak, bár a szerepüket több mint megfelelően betöltik. Amikor már azt hisszük, hogy a Cartoon mércéjével mérve egy átlagos albummal van dolgunk, az utolsó két dallal meglepnek minket. A „Velut Luna” és a „God Speed!” teljesen a zenekar szintjén van. A basszusvonal előtérbe kerül, a zenészek megszabadulnak a kitűzött ötlet béklyóitól, az eredmény pedig valószínűleg a banda két legjobb alkotása.
A progresszív Cartoon tehát egy nagyon jó albummal zárja le kilencéves utazását a mágia világán, a varázslényekkel teli tájakon, az egész világegyetemen és a planetáriumon át – egy olyan lemezzel, amely méltó a trilógia záró darabjának címére. Ismét ajánlott mindazoknak, akik a legelejétől követik a Cartoont, és azoknak is, akiknek az „Estribo” lesz az első találkozás a zenekarral. Valamivel könnyebben befogadható, mint a „Bigorna”, bár végül nem annyira újszerű és összességében sem olyan kiváló, mint a „Bigorna”. A trilógia befejezésével a brazilok még szilárdabban beírják magukat a dél-amerikai progresszívrock-zenekarok élvonalába.
Az „Estribo” a brazil Cartoon csodálatos utazásának folytatása. A zenekar eklektikus, progresszív dallamokon keresztül járja saját, bolondos fantáziavilágának ösvényeit, amely tele van lovagokkal, szellemekkel, törpékkel, tündékkel és hasonló fantasyvilágbeli lényekkel. Ez az album lezárja azt a célt, amelyet 1999-ben a „Martelo” című debütálással indítottak útjára (recenzió). Egyelőre a trilógia második része, a „Bigorna (recenzió) kapta a legtöbb dicséretet.
A Cartoon ragaszkodik megszokott megközelítéséhez, amelyet az első két albumnál alkalmaztak. A triviális témákkal való komolytalan játék szellemes, kabaréhangulatú dallamokon, bolondos éneken, komikus, könnyedén vidám átvezetéseken és egyéb humoros technikákon keresztül a zenei mesterség mestereinek kezében ismét remekül szól. Bár sajnos az „Estribo” nem kínál olyan újítást, mint a „Bigorna” – ahelyett, hogy továbbfejlesztenék korábbi koncepcióikat, a zenekar többnyire a régi ötleteit hasznosítja újra, ami nem igazán probléma, de a végeredményen mindenképp meglátszik. Az album vége felé azonban igazi csemege vár ránk.
A trilógia utolsó része történetileg kicsit más, mint két elődje. Még mindig foglalkozik Thor kalapácsával, de a szövegek filozofikusabbak, mint valaha. Ismeretelméleti és létezéstani kérdések és válaszok arról, mik vagyunk, hogyan helyezkedünk el a világegyetemben, mi lesz a szerepünk a jövőben és így tovább. A kérdések mélysége ellenére a zenészek komikusan és humorosan válaszolnak, tudván, hogy ezekre a kérdésekre nincs (még) válasz. A hallgatók nem is jönnének rá erre, ha maga a zene nem lenne ennyire mulatságos és nevetséges – a lehető legjobb értelemben, persze. Mindazonáltal túl sok a hasonlóság a „Bigornával”, a dallamok többnyire kicsit gyengébb visszfényei a második albumon hallottaknak, bár betöltik a szerepüket. És amikor már azt hisszük, hogy az „Estribo” egy átlagos Cartoon-album, az utolsó két dallal kiütnek minket a nyeregből. A „Velut Luna” és a „God Speed!” teljesen más szinten van. A basszusvonalak előtérbe kerülnek, a zenészek megszabadulnak saját ötleteik béklyóitól, az eredmény pedig lenyűgöző.
A progresszív Cartoon tehát egy nagyon jó albummal zárja le kilencéves utazását a varázslat világán, a mágikus lényekkel teli tájakon, az egész univerzumon és a planetáriumon át – egy olyan lemezzel, amely méltó arra, hogy a trilógia záró darabja legyen. Ismét ajánlott azoknak, akik a legelejétől a Cartoon mellett vannak, és azoknak is, akik még egy számukat sem hallották. Az „Estribo” valamivel könnyebben befogadható, mint a „Bigorna”, bár nem olyan újszerű és összességében sem olyan kiváló, mint a „Bigorna”. A befejezett „Ear”-trilógiával a brazilok hírneve tovább nő a dél-amerikai progresszív rock élmezőnyében.
Felállás
Khadhu – basszusgitár, ének, szitár, szájharmonika, akusztikus gitár
Bhydhu – dobok, ütőhangszerek, ének
Khykho – elektromos és akusztikus gitár, ének
Boxexa – billentyűs hangszerek, ének
Produkció
Khadhu
Dalok listája
1. Thor’s Hammer (5:09)
2. The Storm Before The Silence (6:53)
3. Father (4:27)
4. Crossings And Crosses (6:29)
5. The Car Crash (3:50)
6. Heaven’s My Home (6:37)
7. Treatment With Mercury (5:58)
8. Remember (7:17)
9. Velut Luna (7:24)
10. God Speed! (11:01)
