Szerző: Sandi Sadar Šoba
Előadó: Various Artists
Kiadó: Radio Študent
Megjelenés: 2010
Játékidő: 43:05
Értékelés: 3.7/5
Az idei keresztmetszet a klubos lelkesedők köréből sokszínű palettát kínál, ez a színesség pedig minőségben is ingadozik. Ha mind a hat kiválasztottat ugyanazzal a mércével mérjük, azt látjuk, hogy a csomag tele van rejtett lehetőségekkel és jókora adag skizofrén pofázással. A sokféleség ezúttal szétszórt párokban jelenik meg, ettől pezsgő és valamivel könnyebben fogyasztható az összeállítás. Haladjunk hát szépen sorjában!
A lemez a celjei rock’n’roll kvartettel, a GOD DAMN IT, BOYS!-zal indul. A srácok kiszámíthatatlanok, és a garázshang iránti mantrikus elkötelezettségükben két számmal – ’11.’ és ’16.’ – mutatkoznak be: két száguldó, angolosan csengő sorozat a régimódi hangzású rockból. Olyanból, amilyet az új évezredben a Crypt Records szolgál fel. A The Hives-ra és hasonló vidám fickókra asszociálni teljesen természetes. Mindenképp megfelelő szórakozás a kevésbé igényes hallgatóság számára, de a srácoknak még bőven van hová fejlődniük. A folytatás némileg alternatívabb, művészibb. STOJAN KNEŽEVIĆ, a štajerországi melankólia költője, az S.O.A.P. (a.k.a. MILO) projekt egykori apja és anyja ezúttal mindent a saját költői frusztrációkitöréseire tett fel, énekes-dalszerzői ruhában. Stojan Thom Yorke-kal azonosul, katarzisát az elejétől a végéig szólóban éli meg. A képlet az intim pillanatok törékeny, kérdező kutakodása, ami a felkészületlen hallgatót könnyen összezavarja, és elveszi a kedvét az archívumban való további turkálástól. Az ‘Ali znaš obdržati skrivnost?’ és a ‘Volk, zakaj imaš tako lepe oči?’ afféle művészieskedés, amit talán Vladimir Benzen megért, a hétköznapi krajnai Janez viszont semmiképp – de hát ez ízlés kérdése. A SPOCK STUDIOS Mr. Spock ötletgyermeke, ami fogyasztható páros formában ölt testet: hagyományos gitár- és basszushangokkal kísérletezik, némileg hűvösebb, de egyáltalán nem idegesítő elektronikával. A közel nyolcperces kirándulás a ‘Red Tomorrow’ világába és a ‘Kolors’ kissé futurisztikusabb, táncolhatóbb ellenpólusa zenei csemege a kísérletezés kedvelőinek. A zenét vizuálok egészítik ki, és a világ embertelenítése így valamivel szelídebben megy végbe, mint első pillantásra, a szereplők számából ítélve gondolnánk. A kínálat számomra kedvesebbik fele a SPORTBILLY KRŠI EMBARGO együttes, amely folkból, de főleg progresszív zenéből, dubból, jazzből, etnóból és kivételesen élvezetes fúvósszekcióból kevert egyveleggel beleette magát lényed minden pórusába, és mozgásba, élvezetbe, táncba lendít. A srácok valójában rendkívül érettek és muzikálisak, a szextett pedig a műfaji határok gyakori átlépésével nagyon finoman teszteli, mennyire fogadod be a sokféleséget. A ‘Hipi in vesoljšek’ akár egy filmjelenet része is lehetne – mondjuk az Odpisani vagy a Valter brani Sarajevo felújított változatáé … Az ERRORIST az audiomanipulatív séma méltó folytatása, amelybe teljesen természetesen csusszansz bele. A felvezetés a ‘Mark Two’. Mintha az akusztikából az elektromosba olvadtak volna át, és ebben a bionikus keverékben megőrizték volna a jazzt, a klub hangulata viszont a második felvonással – a ‘Dark Current’ című számmal – elsötétül. A laza chillout esztétika nem őröl fel, a digitális jel játéka pedig úgy kapcsolódik a kábeleken át az energiatestedhez, hogy a Borghesia is nagyon büszke lehetne rá. Kíméletlenebb büntetés a fülnek az IT’S EVERYONE ELSE noise hangzása, akik ugyanabból a vályúból esznek, mint az Atari Teenage Riot; a prekmurjei hangromboló duó dinamikus, sőt dallamos és metálosan ritmikus. A ‘Pig Milk’ című számmal a sűrítmény átbillen a következetesebben elektronikus részbe. Az organikusból szervetlen lesz. ‘Moss’ visszahozza a poszt-punk hangulatot, a visszatérés a normalitásba pedig fokozatos, és semmiképp sem átgondolatlan vagy mesterkélt.
A lemez záró felvonása így újra feldobódhat a – mint mondtam – számomra legkedvesebb részletek hangjain. A ‘Kobacaj’ a Sportbilly krši embargo játékos zárása, amely a tizedik csomaggá kerekíti az egészet, és emiatt nem kell tartani attól, hogy a klubavantgárd kihalna. A kedvenceket rád bízzuk, nekünk pedig az őszinte reményünk marad, hogy az extravagancia reprízére hamarosan sor kerül – jövőre ilyenkor, mondjuk. Az ok egyetlen és egyszerű: szükség van a fiatal tehetségek keltetőjére, és olyan csatornákra is, amelyeken jóval és még jobbal megmozgathatjuk a hazai szcéna egyhangú tükrét, lázadást szíthatunk, mozgalmat indíthatunk, és még jó néhány ötletet szülhetünk a jövőre nézve. Ha pedig mégsem, legalább adunk egy-két jó témát a beszélgetésekhez a klub félhomályos sarkaiban, ahol valami új, még nem hallott és szenvedélyes ragadott magával minket!
Felállás
ERRORIST:
Miha Milek – elektronika
Jure Legac – vizuálok
GOD DAMN IT, BOYS!:
Uroš Klincov – ének
Aleš Mačkovšek – gitár
Andrej Mihevc – basszusgitár
Rok Martinčič – dob
IT’S EVERYONE ELSE:
Lucijan Prelog – szintetizátorok, elektronika, ének
Pika Golob – ének, szintetizátor, sampler
SPOCK STUDIOS:
Mr. Spock (a.k.a. Blaž Flerin) – gitár, programozás
Matic Šuštar – basszusgitár, ének
SPORTBILLY KRŠI EMBARGO:
Jaka Berger – dob
Jure Najdič – basszusgitár
Danijel Marinič – harmonika
Miha Klančnik – trombita
Rok Uhan – szaxofon
Jernej Stegnar – gitár
STOJAN KNEŽEVIĆ:
Stojan Knežević – ének, gitár
Produkció
Andrej Kocan, Marko Trstenjak, Aleš Trtnik, Samo Pavlica & Primož Vozelj
Számlista
1. GOD DAMN IT, BOYS! – 11.
2. STOJAN KNEŽEVIĆ – Ali znaš obdržati skrivnost?
3. SPOCK STUDIOS – Red Tomorrow
4. SPORTBILLY KRŠI EMBARGO – Hipi in vesoljček
5. ERRORIST – Mark Two
6. IT’S EVERYONE ELSE – Pig Milk
7. SPOCK STUDIOS – Kolors
8. IT’S EVERYONE ELSE – Moss
9. ERRORIST – Dark Current
10. GOD DAMN IT, BOYS! – 16.
11. STOJAN KNEŽEVIĆ – Volk, zakaj imaš tako lepe oči?
12. SPORTBILLY KRŠI EMBARGO – Kobacaj
