Double Trouble
Előadó: Gillan, Ian
Kiadó: Virgin Records
Megjelenés: 1981
A Double Trouble-lel Gillan fiai megteszik az első lépést a zenekar úgynevezett poszt-klasszikus korszakába, amely Bernie Torme távozása után a reményeit kezdetben átmenetileg egy zöldfülűbe vetette, akit ma már a legtöbben jól ismertek Janick Gers néven. A dühös Bernie jó három évnyi kemény munka után érthető módon megelégelte Ian pénzügyi ügyeskedéseit. A súrlódások végül a énekes és a gitáros viszonyának teljes hajótöréséhez vezettek. Gillan persze az ilyen „apróságok” miatt nem hagyta magát zavartatni. A Double Trouble-n így ismét azt látjuk, hogy rendíthetetlenül hű az előző albumok kíméletlen rockeres parádézásához.
Az I’ll Rip Your Spine Out azt bizonyítja, hogy Gillan humorérzéke még nem hagyta el. Ezt a vagány rockfűrészt minden további nélkül felvehetjük Ian legkiválóbb alkotásainak katalógusába. Ha tovább böngészed a kínálatot, hamar belebotlasz a Men Of War-ba is, a Double Trouble megkérdőjelezhetetlen kedvencébe. Hogy azért nem minden fut ilyen hibátlanul, azt a Sunbeam biztosítja, Gers különös szerzeménye, amely a saját naivitása, talán még felszínessége miatt kerüli el, hogy az újonc ígéretes szerzői hozzájárulásának számítson. Gers egyébként végig a Double Trouble legnagyobb rejtélye marad. Jelenléte néhány kivételtől eltekintve csak abban érezhető, hogy óvatosan követi Towns ritmikus-melodikus variációit a sokszínű, gyakran jazzes témákra. Ezzel szöges ellentétben viszont az a magabiztosság, amellyel Colin a zenekar hangszeres terhét vállára veszi, egyenesen megdöbbentő, de ennél is jobban szúrja a fület a kémia hiánya a kapcsolatában a gitáros tanonccal. És persze fordítva is!
A mozgalmas, de igencsak átlagos Hadely Bop Bop és a némileg konkrétabb Life Goes On után Ian az apokaliptikus témák feldolgozásának hagyományát folytatja a Born To Kill-lel. A dal, főként a fáradhatatlan Colin Towns érdeméből, érdekes kitérőket tesz a konvencionális rockkeretektől távolabb, így a dallam rugalmasabbá válik, a heavy metaltól egészen a pop motívumokkal való, mondjuk úgy, hallgatható kísérletezésig. Az általános drámához illő hangot a megbízhatóan hozott Ian-éneklés adja, amely a stúdiófelvételes lemezfél zárásában hosszú idő után újra sikeresen közelíti a legendás Deep Purple-napok énekes mércéit!
Gillan „bajainak” második fele az 1981. augusztus 29-i readingi koncertélményt hozza, amikor már negyedszer látogatott el a nehézfém-rajongók kedvelt találkozóhelyére, és ez a felvétel, a rock and roll manőverezés irigylésre méltó változatossága ellenére, túl gyakran hagy keserű szájízt. Sok minden megváltozott Ian első fellépése óta ezen a hajdan előkelő rockfesztiválon. A személyi cserék mellett nem mehetünk el szó nélkül Ian láthatóan elhasznált hangja mellett sem. Ez a hajdan legmegbízhatóbb fekvésekben sokszor igencsak ízléstelenül engedi át magát a híres, rekedtes falsettónak, amelynek érdességét Ian mára már sikeresen fejlesztette tovább fülsértő, asztmás köhögéssé! Az örömre azért itt is bőven marad ok. A No Laughing In Heaven és a Mutually Assured Destruction csak úgy dübörög a jellegzetes Gillan-varázslattól, az If You Believe Me, Ian messze legismertebb bluesos kísérlete pedig kizárólag a „varázslatos” jelzővel írható le. A felvétel afféle „fekete bárányként” egyedül egy Rainbow-koncertről származik, 1981. március 4-éről, vagyis Bernie Torne utolsó napjaiból. A különbség nyilvánvaló. A híres Torne/Towns páros kompaktabbnak, élesebbnek és összehasonlíthatatlanul újszerűbbnek hat. Nem csoda, hogy a Rainbow-fellépéshez képest Gillan fiúi a readingi színpadon afféle helyi sztároknak tűnnek, akiknek a napja lassan, de biztosan már lehanyatlóban van.
Felállás
Ian Gillan: ének
Colin Towns: billentyűk
John McCoy: basszusgitár
Janick Gers: gitár
Mick Underwood: dob
Bernie Torme: gitár *
Produkció
Steve Smith
Számlista
1.I’ll Rip Your Spine Out
2.Restless
3.Men Of War
4.Sunbeam
5.Nightmare
6.Hadely Bop Bop
7.Life Goes On
8.Born To Kill
9.No Laughing In Heaven
10.No Easy Way
11.Trouble
12.Mutually Assured Destruction
13.If You Believe Me*
14.New Orleans
Az album hossza: 77.06