Paranoid Open Air fesztivál (2009)
Helyszín: Podreča / Szlovénia
Az interjú dátuma: 2009.06.17.
Az idei szlovén metalfesztivál, a Paranoid Open Air a Metal Mania Open Air logikus folytatása, amely eddig minden évben Komenben zajlott, az idén viszont a körülmények miatt átkerült egy autópálya-gyakorlóterepre, a Celje melletti Ljubečnába. A Paranoid Open Air az idén is nagy durranás lesz színes kínálatával, amelyben a metal különféle műfaji árnyalatai képviseltetik magukat. A jelentősége nagy: ez az első igazi metalfesztivál, amelynek minden szálát szlovén szervezők tartják a kezükben. Olyan fesztivál, ahol egy jókora csokornyi szlovén metalbanda is bemutatkozhat – olyanok, akikről tudjuk, hogy remek zenét nyomnak, és szó szerint ki vannak éhezve a közönség előtti fellépésekre, hogy népszerűsíthessék a muzsikájukat. Az idén a szlovén zenekarok mellett a következő nagyobb, ismert külföldi nevek lépnek fel: Atheist, Candlemass, Blaze Bayley, Agnostic Front, Beneath The Massacre, Hate Eternal, Necronomicon, Misery Index, Obscura, Onslaught, Psycroptic, Theatres Des Vampires, Erec, Ram, Kozeljnik. Ráadásul a hard rockosoknak is érdekes lesz a dolog, hiszen a fesztivált a szlovén Requiem fellépése is fűszerezi. A fesztivál idei körüli összes újdonságról és legfontosabb tudnivalóról a fesztivál hivatalos weboldalán, valamint a hivatalos MySpace-oldalán. olvashatsz.
A Ljubečnában, Celje mellett, augusztus 13. és 15. között megrendezendő idei Paranoid Open Air hátterét – ahogy már mondtuk – a fesztivál egyik szervezője, Boštjan Zavrl hozta közelebb hozzánk a RockLine-nak adott beszélgetésben.
RockLine: Az idén már nincs Metal Mania Open Air, helyette a Paranoid Open Air jön. Mesélnél egy kicsit azokról az okokról, amelyek ehhez az új helyzethez vezettek?
Boštjan: Az alapvető ok az volt, hogy a komeni ŠUZ ifjúsági egyesületnél már nem igazán találtuk meg a valódi érdeklődést a Metal Mania Open Air közös szervezésére. Az egyesület nem talált olyan közös nevezőt, amelyben értelmét látta volna annak, hogy Komenben folytassa a fesztivál szervezését. Mi tudtuk, hogy folytatnunk kell. A Metal Mania név a ŠUZ egyesületé, úgyhogy semmiképp sem tulajdoníthatjuk el magunknak. Mivel pedig egy történet így lezárult, és helyszínt is váltottunk, nekünk teljesen logikusnak tűnt, hogy a fesztivál nevét is lecseréljük. A csapat másik része, amely egykor a Metal Maniát is szervezte, ugyanaz maradt, csak a ŠUZ egyesület nincs már képben. Mivel a Paranoid metal webzine is végig részt vett a fesztiválban, és idén ünnepli a 10. évfordulóját, úgy döntöttünk, hogy a fesztivál neve legyen Paranoid Open Air. A komeni helyszín után egy kicsit fáj a szívünk. Különleges hely volt, különleges tér… Hátha egyszer a fesztivál visszatér oda.
RockLine: Nehéz volt elfogadható megoldást találni az új fesztivál helyszínére?
Boštjan: Nagyon nehéz volt megtalálni a helyszínt. Csak ezekben a napokban sikerült végre hivatalosan is megerősíteni. Egyeztettünk például arról, hogy Kamnikban vagy Lescén rendezzük meg. Az egyik helyen az volt a gond, hogy túl kicsi volt a terület, a másikon a fesztiválnapok késői zárása akadályozott, megint máshol pedig nem volt meg a földtulajdonosok beleegyezése. A döntő az a határozat volt, amelyet az önkormányzattól kaptunk, és amely engedélyezi a túlzott zajterhelést a környezetben. Ebben a határozatban egyebek mellett az is szerepel, hogy a fesztiválnapok reggel 9.00-tól másnap hajnali 2.00-ig tarthatnak. Van még néhány formalitás, amit el kell intéznünk, de ezek apróságok.
RockLine: Ha belekeverem a másik szlovéniai metalfesztivált, a Metal Campet is: szerinted a Paranoid Open Air olyat tud nyújtani a közönségnek, amit a Metal Camp nem?
Boštjan: Mi végig ebbe az irányba dolgozunk. A Metal Maniával már nagyrészt sikerült is. A Paranoid Open Air is elsősorban az emberek összejöveteléséről és a szlovén zenekarok népszerűsítéséről szól. Ahhoz viszont, hogy több látogatót csalogass ide, külföldi bandákat is meg kell hívnod, amelyek persze az egészet még érdekesebb szintre emelik. Ezekre az alapvető dolgokra építettünk az összes évben, és a jövőben is így lesz.
RockLine: Milyen szempontok szerint választjátok ki a fesztiválon fellépő zenekarokat?
Boštjan: Abból indulunk ki, hogy olyan kínálatot állítsunk össze, amelyben a heavy metal fő irányzatai minél egyenletesebben képviseltetik magukat. Ezért is jó, hogy többen szervezzük együtt ezt a fesztivált. A Dirty Skunks, a Paranoid, a KLG – vagyis köztünk mindenki a metal egy-egy irányzatát ismeri a legapróbb részletekig. Először a fesztivál fő vonzerőit határozzuk meg, ezek többnyire külföldi zenekarok. Ha ezek megvannak, kiválasztottuk őket, akkor a listák feltöltésére koncentrálunk a mi bandáinkkal. Az idén két osztrák és két horvát együttes is fellép, őket ugyanúgy kezeljük, mint a szlovén zenekarokat.
RockLine: Gondolom, elég nagy a roham a szlovén zenekarok részéről, amelyek fel akarnak lépni a Paranoid Open Airen. Milyen szitát használtok rájuk?
Boštjan: Ez tényleg nehéz. Ha őszinte vagyok, jelenleg nálunk már egyáltalán nincsenek rossz metalbandák. Összesen 120 jelentkezés érkezett, Szlovénia mellett Ausztriából, Magyarországról és Horvátországból is. Az idén úgy döntöttünk, hogy az olasz zenekaroknak nem adunk lehetőséget, a fesztivál másik helyszínre költözése miatt. Az alapvető szempont – tekintve, hogy az összes jelentkező zenekar nagyon jó színvonalú – az, hogy olyasmit próbálj kínálni a fesztiválon, ami korábban még nem volt. Vagyis előnyt élveznek azok, akik például a mi fesztiválunkon még soha nem léptek fel. Így nagyjából a felüket kiszűrjük. A következő szempont a műfaj, amelyeknek nagyjából egyenrangúan kell képviseltetniük magukat. Három főirányból indulunk ki: heavy és power, thrash meg death metal. Egy műfajon belül aztán mérlegeled a jobb és a kevésbé jó zenekart, a közönség körében élvezett népszerűséget is. Emellett mindig törekszünk arra, hogy olyan bandának is megadjuk a lehetőséget, amely még teljesen ismeretlen, és amely korábban például legfeljebb ötször lépett fel a pályafutása során. Az idén, úgy tudom, két ilyen zenekar lesz.
RockLine: Mi a helyzet a „warm up” showval, egy nappal előtte? Az idén lesz ilyen a fesztivál keretében?
Boštjan: Tavaly a komeni Stara šulában volt. Az idén ugyan valahogy megvan rá a lehetőség, de nehéz lesz, ha egyáltalán összejön. Meglátjuk. Főleg a más emberek részéről nagy az érdeklődés, különösen a celjei és környékbeli helyiek részéről. Az idén a warm up showt nagyon nehéz lesz megvalósítani, mert ez a gyakorlópálya, ahol a fesztivál lesz, még a fesztivál kezdete előtti napon is 18.00-ig használatban van. Időben tehát nagyon korlátozottak vagyunk. Ráadásul Komenben ez nem is volt gond: a Stara šulában a helyszín végig rendelkezésre állt. Most időben nagyon be leszünk szorítva. Amint a fesztivál előtti napon befejeződik a tevékenység az autópályán, nekünk már ott kell lennünk, és el kell kezdenünk felállítani a színpadot és az egész logisztikát. Úgyhogy a warm up showra minden valószínűség szerint nem lesz idő. Figyelembe kell venni, hogy mi mindent magunk csinálunk. A csapat, a szervezők. Mindent mi állítunk fel, mindent mi pakolunk el. Teljesen önkéntes munka. Ez a valószínű különbség a nagy fesztiváloktól is, amelyek mögött óriási apparátus áll. Már most tudom, hogy vasárnap este teljesen kidőlve érünk haza, és utána valószínűleg legalább két nap szabadságra lesz szükségem, ha-ha-ha…
RockLine: Szerinted az új, Celje melletti helyszín több látogatót vonzhat Szlovénia stájer vidékéről, vagy ez nem is játszik akkora szerepet, tekintve, hogy Szlovénia a területét nézve a kisebb európai országok közé tartozik?
Boštjan: Nem. Ebből a szempontból nem számít, hol rendezed a fesztivált Szlovéniában. Három óra alatt hosszában-keresztben átautózod az országot.
RockLine: Mik az alapvető különbségek az új, Celje melletti helyszín és a korábbi, komeni között?
Boštjan: Nekünk végig arra a tényre kell hivatkoznunk, hogy a Paranoid Open Air a Metal Mania Open Air folytatása. Ez a referenciák miatt is elkerülhetetlen, és könnyebbé teszi a céljaink megvalósítását. Ami az infrastruktúrát illeti, ez az új ljubečnai terület jóval jobban ellátott az előzőnél. Ez egy gyakorlópálya, amelyen van villanyhálózat, van víz. Maga a színpad az idén nagyobb lesz. A Metal Maniánál 10mx8m volt, az idén 12mx10m lesz. A hangosító ugyanaz lesz, mint tavaly, mert kiválóan érti a dolgát, és megbízunk benne.
RockLine: Yowda (Tomaž Frelih – Yowda, a Lady’s First gitárosa, a kérdező megj.)?
Boštjan: Igen. Yowda. Azzal, hogy a hangosítás felszerelése az idei fesztiválra még fejlesztve is lett.
RockLine: Hogy megy most a jegyek eladása?
Boštjan: Valójában a jegyárusítás csak most indult el hivatalosan. Egyébként a szerződés alapján jegyeket áruló zenekarok ezeket az adatokat Peternek jelentik (Peter Gregorc, a fesztivál egyik társszervezője, a kérdező megj.). Ha jól tudom, 14 naponta jelentik neki, hány jegyet adtak el.
RockLine: Gondolkoztál már azon, hogy bővítsétek a koncertkínálatot egy késő őszi eseménnyel, mondjuk csak egy napra, zárt térben, egynapos fesztivállal?
Boštjan: Szerintem nálunk a metal terén rengeteg minden történik. Bizonyos szempontból a helyzet már kicsit telítettnek is tűnik. Mondjuk 20 évvel ezelőtt, karikírozva, évi 2 koncert volt. Akár heavy metalos voltál, akár black metalos, mindegy volt: mindkettőre elmentél. Tudod, milyen most. Kitalálhatod, hová mész.
RockLine: Szerintem jó, hogy megjelent a Haliaetum Open Air is. Más helyszínen van, nem ütközik a ti időpontotokkal, és a koncertkínálatában is eltávolodik tőletek.
Boštjan: Igen. Ez is nagyon jó, hogy Szlovénia ebből a szempontból kapott még egy metalfesztivált, ez esetben a Haliaetum Open Airt Izolában. Éppen azért, mert más irányt, más megközelítést kínál. Más fesztivál, és már ezért is színesíti a palettát. Bár végső soron gyakorlatilag ugyanazt a célközönséget célozza, mint a mi fesztiválunk. Szerencsére a metalnak van a leghűségesebb közönsége.
RockLine: Lenne egy kérdésem, ami nem úgy szól, hogy „What’s your favourite colour baby?”, hanem hogy melyik zenekart hoznád el szívesen szervezőként, hogy fellépjen a fesztiválodon? Hipotetikusan most ne korlátozzanak minket a pénzügyek.
Boštjan: Az a szerencsém, hogy olyan helyzetben vagyok, hogy tényleg rá tudok erőltetni egy szigorúan „saját” bandát. Két éve például a Vendettát hoztam el. Tavaly a Pro-Painnel, az Exodusszal és a 3 Inches Of Blooddal, az idén a Necronomiconnal és az Onslaughttal. Nekem személy szerint az a legnagyobb vágyam, hogy egyszer elhozzam a Razort.
RockLine: Nagyon fontos, hogy az egész dologban megőrzitek az „underground” érzést, hogy nem vagytok fennhéjázók, nincs bennetek az az önteltség és pompa, amelyet általában a pénz hoz magával, és amely eltávolítja a heavy metal kultúra hitelességét a tömegektől…
Boštjan: Ha tömegfesztivált akarsz, mint mondjuk a Metal Camp, tudod, kit kell elhoznod, és azt is tudod, mennyibe fog ez kerülni. A mi fesztiválunkon viszont az a helyzet, hogy az összes zenekar – még ha a fellépők listáján sok bandát sokan nem is ismernek – nagyon jó színvonalú, ha az ember elmélyed bennük és meghallgatja őket. Ezért ez alkalomból arra kérem az embereket, hogy hallgassanak bele a zenékbe a linkeken, amelyeket vagy a Paranoid Open Air fesztivál hivatalos weboldalán, vagy a Paranoid Open Air MySpace-oldalán találnak.
RockLine: Jó trükk, hogy olyan zenekarokat hoztok el, amelyek mondjuk 15 vagy 20 évvel ezelőtt adtak ki egy, két, három albumot, aztán eltűntek a színtérről, pedig nyomot hagytak rajta. Most ugyanezek a bandák újra fellépnek, de nem éppen egyszerű találkozni velük a színpadokon, mint az olyan zenekarokkal, mint a Nightwish, az Edguy, az Amon Amarth, amelyek állandóan albumokat adnak ki, állandóan koncerteznek, és a lemezeik egyik tojás a másikhoz hasonlítanak… Remek húzás tőletek, hogy olyan bandákat hoztok el, mint az Atheist, a Necronomicon, a Candlemass, az Onslaught. Olyan ez, mintha egy gyémántról 20 év után letörölnék a port, hogy újra teljes fényében ragyogjon…
Boštjan: Valójában nem szükséges, ha jó thrasht akarsz bemutatni a közönségnek, hogy pont az Anthraxet hozd Szlovéniába. Például a Vendetta, amely két éve nálunk játszott, akkor a Metal Mania Open Airen, az egyik első fellépését adta 20 év szünet után. Egy ilyen zenekar fellépése olyan lépés, amely hozzáad egy hozzánk hasonló fesztivál vonzerejéhez. A másik oldalról viszont a költségeink évről évre mégis nőnek, főleg ami az infrastrukturális követelményeket illeti. De ez teljesen logikus. A dolognak felfelé kell fejlődnie, a lehető legjobb kínálat irányába. Folyamatosan.
RockLine: Ezzel elnyered a tömegek, a nyilvánosság bizalmát.
Boštjan: Ez már magukon a zenekarokon is látszik. Már előre ajánlkoznak, hogy fellépnének a fesztiválunkon. A külföldi, ismertebb nevekre célzok. Így az idényre megkaptuk a Pestilence ajánlatát is. A hír gyorsan terjed egyik bandától a másikig. Az egész úgyis csak úgy 15 menedzser körül forog. A fellépők minőségi kínálata mellett a legnagyobb hangsúlyt a látogatók jó közérzetére fektetjük. Elsősorban sokkal jobban gondoskodunk a biztonságról, továbbá megnöveljük a mosdók kapacitását. Az idén is lesz „zuhanykonténer” a helyszínen. Amikor megkaptuk, teljesen tönkrement, használhatatlan volt. Teljes felújításra volt szüksége a csövektől a bojlerekig. Az egészet magunk javítottuk meg. Tavaly olyan roham volt erre a konténerre a fesztiválon, hogy a háromszáz literes bojler hamar kiürült a meleg vízből, úgyhogy az embereknek végül hideg vízzel kellett beérniük. Mini bolt sem fog hiányozni a legalapvetőbb szükségletekre, és az már reggel kinyit. Gondoskodunk róla, hogy a biztonságiak azért legyenek ott, hogy védjék az embereket, ne pedig hogy verjék őket. Ha bármelyikük csak felemeli a kezét bármelyik látogatóra, még abban a pillanatban repül haza a fesztiválról.
Rockline: Rejtőzik még valamilyen meglepetés, amely egyelőre szigorúan őrzött titok?
Boštjan: Nem igazán. Egy zenekar viszont még hiányzik nekünk.
RockLine: Ismertebb, külföldi név?
Boštjan: Igen. És a black metal műfajából. Olyan zenekar lesz, amelyet a fesztiválunkra járók egész biztosan ismernek. Jelenleg tárgyalások folynak egy bandával, amely, ha megegyezünk és beszáll a fesztiválba, afféle meggy lesz a gyümölcshegy tetején. Azt viszont nem mondanám meg, melyik az, mert már annyiszor megégettük magunkat ezzel. Például már minden meg volt beszélve, aztán a zenekar mégsem lépett fel. Tavaly például a Gorgoroth mondta le a már megerősített fellépését a Metal Mania Open Airen azzal az indokkal, hogy stúdióba mennek felvenni. Pedig megerősítették a fellépést a fesztiválon.
RockLine: Tavaly a Metal Steel fellépése közben a Metal Mania Open Air fesztiválon leszakadt az ég. Alig tudtátok megmenteni a helyszínt. Mi történt?
Boštjan: Akkor kénytelenek voltunk a Metal Steelt szó szerint lekergetni a színpadról, mert különben a színpad feletti tető egyenesen rájuk szakadt volna. A fickó, aki a tetőt felállította, nem feszítette ki eléggé. A felhőszakadás alatt az esővíz mennyisége miatt behorpadt a tető, és a horpadás egyre nőtt és nőtt… Először rudakkal próbáltuk kitolni a vizet, de olyan sok volt, hogy lehetetlen volt. Ezért egy időre megszakítottuk a fesztivált, leengedtük a tetőt, hogy kézzel elérjük, és kézzel kiürítettük a horpadást. A tető aztán újra kifeszült. Nagyjából egy órát veszítettünk a fesztiválon. Ha abban a pillanatban nem „repültünk” volna össze mindannyian olyan gyorsan, és nem kezdtük volna menteni a színpadot, nagy kár történhetett volna. A tető egyik vízszintes tartója „S” betű alakúra görbült. Persze utána teljesen használhatatlan volt. A tető tulajdonosa viszont semmin sem panaszkodott. Az egész az ő hibája volt, hiszen nem feszítette ki eléggé a tetőt, amikor a színpad fölé felállította. Egyébként jobb, ha nem is képzeled el, hogy a tető maga alá temeti a „metalosokat”. Az katasztrófa lett volna. Olyan élmény volt, amelyet az életben biztosan soha többé nem felejtek el. Olyankor derül ki, ki az igazi. Ki sietett azonnal segíteni, és ki az, aki csak időnként bukkan fel a helyszínen azzal a kérdéssel: „Minden oké?”, aztán megint eltűnik, isten tudja, hová.
RockLine: Mik tehát a várakozásaid az idei Paranoid Open Airrel kapcsolatban?
Boštjan: Én csak abban reménykedem, hogy a komeni hangulatból minél több átmegy az idei fesztiválra. Meggyőződésem, hogy a hely az, ami ad valamit az embereknek. Egy felismerhető nyomot hagy bennük, amit sehol máshol nem találsz meg, csak ott. Jól emlékszem egy idézetre, amelyet valaki a Paranoid webzine fórumán írt: hogy amint megérkezik Komenbe, már automatikusan részeg. Tudod, nincs szebb érzés, mint amikor mondjuk a fesztivál szombati napján az aznapi utolsó előtti fellépő zenekar koncertje közben találom magam, és élvezem a látványt, ahogy a színpad alatt a tömeg mind élvezi, mind remekül érzi magát. Aztán az őszinte, baráti gesztusok, az egészséges kommunikáció a zenekarok között, amelyek jó közérzetet, felszabadultságot, maximális odaadást fejeznek ki, és ezt aztán a színpadon is megmutatják kiváló fellépésekkel. Ennél többre nincs szükségem. A pénzre egyáltalán nem gondolok. Ilyen érzést a pénz biztosan nem hoz nekem.
Képgaléria





