Az interjú dátuma: 2007. február 12.
RockLine: Örülök, hogy ismét ellátogattatok Szlovéniába és a fővárosunkba, ahol ma este koncertet adtok, és bemutatjátok az anyagotokat meg a zenekart a szlovén közönségnek – egy olyan koncerten, amely egyben bemelegítés az Eagles Of Death Metal fellépéséhez. Hogy érzitek magatokat azzal, hogy éppen ti teszitek próbára, mennyire állnak készen a szlovén tömegek a stoner hangzásra?
Nikola: Nem tudom. Mindenekelőtt nagyon jólesik, hogy újra itt vagyunk az Orto Barban, hiszen nálatok már ötödször vagy hatodszor járunk – én a zenekarral harmadszor. Az országotokban elég sok jó koncertet szerveznek. Hallottam, hogy játszott itt többek közt az At The Drive-In, nem sokkal utánuk pedig a Mars Volta is. Személy szerint az Orto az egyik kedvenc koncerthelyem. A klub kicsi, a hangzás szuper, és remélem, ma sokan összejönnek. Ami az EODM-et illeti – nemrég beszélgettünk is róluk –, szerintem inkább roll, mint rock, de a poént nem nehéz megérteni. Értem a fílinget, és örülök, hogy eljönnek a volt közös ország területére. Annak is örülök, hogy épp ezért nyílt meg a lehetőség, hogy mi játsszuk ezt a két bemelegítő koncertet.
RockLine: Ha visszatérünk hozzátok: hiába próbáltam valami konkrétabbat és főleg alaposabbat megtudni rólatok, mert az oldalatok eléggé szűkmarkú az infókkal. Még mindig rejtély vagytok számomra. Hogyan mutatnád be a Chang Ffost?
Nikola: Ami a weboldalt illeti: a fő bemutatkozó oldalunk jelenleg a www.myspace.com/templeofchangffos. A főoldalunk még nincs teljesen kész a megjelenésre, mert lecseréltük az eredetit, nem tudom, láttad-e, ami korábban…
RockLine: Hát… Most nem aktív…
Nikola: Nem aktív, de ki kell emelnem, hogy tényleg jó oldal volt. Most fel akarjuk újítani a régit, és a mi szintünkre hozni. Sajnáljuk, hogy még nincs teljesen kész, ezért sietnünk kell. Tudom, hogy nincs sok információ rólunk, de egy tíz évvel ezelőtt született ötletet nem tudunk csak úgy bemutatni. Én bő három éve csatlakoztam a zenekarhoz. Most úgy érzem, az eredeti vágyunk, ami a legjobban bemutatja a bandát, mindenekelőtt a rengeteg koncert. Minél többet akarunk játszani. A srácok a zenekarban is elég, mondjuk úgy, jócskán benne vannak a korban, ami miatt nehezebb időben összehangolódnunk. A 2007-es évet írjuk! Noise-zenekarként nem könnyű ennyi jó és főleg fontos koncertet összehozni. Remélem, minél többen megnéznek minket, és megismernek bennünket. Márciusban például klipet forgatunk. Áprilisra vagy májusra turnét szeretnénk szervezni. Az év végéig tehát minél több koncertet szeretnénk adni. A játékkal a lemezünket – This Arcane Device – akarjuk bemutatni, amit még mindig népszerűsítünk. Emellett, ahogy mondtam, videoklipeket is forgatunk. Mindent megteszünk, ami tőlünk telik. Bárhová hívnak, megyünk játszani. A térképen még rengeteg ország van, amit fel kell fedeznünk. Hadd mondjak köszönetet, nehogy elfelejtsem, a svéd barátainknak, a Suma zenekarnak. Nemrég nálatok, Szlovéniában is vendégül láttátok őket. Velük tervezünk egy turnét, ami valamikor novemberben robban majd. Májusban is közösen akartunk fellépni, de a dolgok kicsit megbonyolódtak. Az eMule-on is találni egy csomó mindent rólunk, addig pedig légy türelmes, és nézd meg a korábban említett címet. Ez az első kóstolónak elég lesz. Sale, a gitáros, folyton a neten van, és mindig frissítjük az infókat, szívesen tartjuk a kapcsolatot a kíváncsi látogatókkal és a rajongókkal, meg… Mi Horvátországból jövünk, ahol egyetlen komoly zenei újságunk, magazinunk sincs, zenei műsoraink sincsenek… Nehéz.
RockLine: Elhiszem. Hogyan mutatnád be a Chang Ffost és az alapfilozófiátokat egy átlagos XY látogatónak, egy teljesen tájékozatlan embernek, aki semmit sem tud rólatok, és gyakorlatilag még nem is hallott rólatok?
Nikola: Éppen Saléval beszélgettünk erről: olyasmit játszunk, amit a zenei palettán a rock és a metal közé raknék. Hogy ki hová sorol minket, az attól függ, ki mit hallgat, és épp hogy érzi magát. A zenekarban az érzésekre, a hangulatra építünk. Rengeteg különböző zenét hallgatunk, ami már ezen a szinten meghatároz minket zeneileg. Ráadásul négy teljesen különböző fazon vagyunk. A közös pont a zajszeretet. A hatások nagy palettája mellett szerintem ez jó alap ahhoz, hogy jó zenekarrá váljunk, és az is legyünk. Így különbözünk az átlagtól, az egész színtértől, ami a zenei színpadokon uralkodik. Nem tudom. Mi vagyunk mindennek az összege. Fejjel a falnak! Ugyanakkor minden koncert külön élmény. Bassza meg! Egyszerűen a zenekarban játszom, és nehezen tudok ilyesmit teljesen objektíven leírni.
RockLine: Én a zenétekben a Neurosis, a Tool, a Soundgarden és a stoner szexi keverékét látom…
Nikola: Ezek a zenekarok, amiket felsoroltál, tényleg szuperek. Értem, mit találtál magadnak abban, amit mi csinálunk. Sokan viszont azt is odajöttek mondani, hogy olyanok vagyunk, mint a Converge vagy valami más banda. Szerintem mindenki megtalálja benne azt az elemet, ami hozzá közelebb áll. Ha valakinek jó napja van, szuper, ha nem – annak nem fog épp jót tenni a közérzetére… (nevetés)
RockLine: Hát ez a lényeg – annyi zene van, hogy mindig válogathatunk… És mi a helyzet az elsőlemezetekkel? Melyek voltak a fő irányvonalak, amiket követtetek a lemez készítésekor?
Nikola: A zenekar már egy ideje létezik. Ez idő alatt három demófelvétellel dicsekedhetünk. Albumot akartunk csinálni, és… Volt egy anyagunk, amiről úgy gondoltuk, hogy jó, és hogy nagyon jól fel is lehet venni. Így neki láttunk, hogy barátainkkal a Kozmo stúdióban felvegyük és kicsiszoljuk. A munka oroszlánrészét Mio végezte, az Analena gitárosa, a felvételeket elküldtük az Egyesült Államokba, a masteringet pedig remekül kivitelezte Steve Austin, a Today Is The Day tagja. A fő törekvés az volt, hogy az albumon megragadjuk azt az energiát, amit élőben sugárzunk. Az anyag kaotikusra sikeredett, ami pontosan így is akartuk, hiszen noise banda vagyunk. Az album a közös időtöltésünk és a játék lenyomata. Rólunk szól, de még nagyobb kihívás élőben látni minket. Az emberek azt mondják, hogy amit csinálunk, az egyedülálló. Ezzel nem magunkat magasztaljuk, hanem ki akarjuk hozni belőle azt, amitől ez a komplexum nekünk érdekes, és nem fogadunk el semmiféle sablonos sztereotípiát.
RockLine: Pont ez a paradoxon. A színpadon egyfajta energiát sugárzol, a stúdióban viszont a helyzet hidegebb és sterilebb. Neked hogy ment a hozzászokás ehhez az új klímához?
Nikola: Ezeket a bajokat már az elejétől fogva el akartuk kerülni, ezért a lemezt teljes egészében nem klikkre, hanem élőben vettük fel, az összes hangszerrel egyszerre, csak az ének nélkül. Olyan volt, mint egy próba. Amikor azon gondolkodtam, milyen lemezt szeretnék felvenni, az pont a próbák legjobb pillanatainak sorozata volt. Amit csinálunk, az pont erre a pillanatnyi legyőzhetetlenségre való – amikor így játszol, az érzés más. Ilyenkor elsodor. Egyszer csak összehozol negyven percnyi valamit, amit a szexhez lehet hasonlítani. Ennek az eksztázisnak a lenyomata volt a célunk. Az orgazmust megragadni felvétel formájában. Aztán felvettük az éneket is. Ami közben történt, az jó buli volt. Főleg pedig büszkék vagyunk rá, hogy az egészre Steve Austin tette rá a kezét.
RockLine: Az eredmény itt van! A lemez előttünk! 1998 óta tehát folyamatos az evolúció. Most 2007-et írunk. Milyen tervek vannak a jövőre nézve?
Nikola: Mindenekelőtt turnékra és koncertekre vágyunk, ami egyébként minden zenekar lényege. A zenekar tényleg 1998 óta létezik. Most 2007 van, és jövőre ünnepeljük a tizedik születésnapunkat. A Chang Ffos ’99-ben lépett fel a Converge-dzsel. Ők már a Crowbar-rel, ezekkel a nagyágyúkkal is játszottak. Játszottunk a Sumával, ismerjük a Today Is the Dayt, akiket ismerünk, hallunk egymásról és kapcsolatban vagyunk. A zenekarban a fogantatás óta mindig történt valami, csak nem volt lehetőségünk lemezt felvenni. Most végre itt a lemez. Emellett egy svéd kiadónál ki kellene adnunk egy válogatást is. Most a MoonLee Recordsnál vagyunk. Megpróbálunk mindent megtenni, ami csak lehet. Az élet túl rövid ahhoz, hogy mindent megvalósítsunk. Néhány dolog mozog, mások meg csak megállnak. Ez van.
RockLine: Nekem kedves svéd stoner zenekar a Lowrider. Svédországban mindenesetre több a nyitott gondolkodású ember, mint nálunk, a Balkánon. Hogyan fogad hát titeket a közönség nálunk, vagy nálatok, Horvátországban?
Nikola: A két zenekar, amelyik a mi fellépésünk előtt áll majd a színpadon, elég sokat kacérkodik a stonerrel. Mindhárman – a Chang Ffos, a Good Day To Die és a Stonebride – a nyitott határok filozófiáját valljuk. Nincs specializált kínálat csupán egy kiválasztott közönségnek, hanem meghagyjuk a választás lehetőségét. A ti koncertízlésetekről nem tudok beszélni, bár Szlovéniában már sokszor játszottam, de valahogy értem a kémiát, ami a színpadaitokon uralkodik, és hogy te mire célzol. Látom, mikor jönnek az emberek koncertekre és mikor nem, mennyire kötődnek egymáshoz, hogyan állnak a dolgok a zenei színtéren, milyenek a magazinok és a műsorok… Horvátországban ez most nincs meg, és szerintem nálunk nem minden úgy van, mint kint. Nincs meg az a kultúra, ahol ugyanabban az utcában kétszáz méteren belül nyolc klub van. Itt mindig valamit tettetnek. Ma kedd van, és nem tudjuk, valójában hány emberre számíthatunk a koncerten, mennyire térül meg a mai esemény, de szerintem jó, hogy a zene fejlődik és minden irányba terjed.
RockLine: És még az utolsó előtti, mielőtt felmész a színpadra, és tényleg mindent kiadsz magadból, amit érzel. A Stormbride lesz az első zenekar, amelyet a mai koncerten hallunk; kompakt egész, a másik két zenekar tagjainak közös munkájából született. Az elemek keverednek. Mit ígérsz nekünk mára? Mit kapunk ma tőletek?
Nikola: Mindkét zenekar, amit ma hallani fogtok, a zágrábi barátaink. Olyan emberek, akikkel együtt élünk, és még a próbaidőt is megosztjuk. Két kiváló formáció. Szerintem a különbségek ahhoz képest, amit mi csinálunk a Chang Ffosban, kivételesek. Az egész furcsa lesz és karakterében eléggé más. De jó koncertet kaptok.
RockLine: És az utolsó: mit üzennél az olvasóinknak?
Nikola: Mit üzennék? Olvassanak minél több fórumot, látogassanak minél több koncertet, találkozzanak, és cseréljenek információkat. Ennyi. Éljétek ezt az életet. Élvezzétek!
RockLine: Köszönöm szépen a beszélgetést.
Nikola: Szívesen. Köszönöm nektek.
Képgaléria
