Szerző: Rok Klemše
Fotók: Nina Grad
Helyszín: Klub Jedro, Medvode
A koncert dátuma: 2017. 12. 09.
A Metalsteel közel húsz év alatt rendesen hosszú utat járt be. Az Usoda című debütalbum heavy metal közhelyeitől, amelyeken sokan még kissé leereszkedően (és jogtalanul) somolyogtak, a Taste the Sinen át, amely a szlovén heavy metal nagy reménységévé avatta őket. A Bad in Bedtől az Entertainmentig, amely odáig repítette a bandát, hogy a legendás James Rivera kísérőzenekarává váltak, valamint a Sabbath Judas Sabbath nevű európai tribute-projektjének is ők lettek a háttere. Aztán a talán egyetlen szlovén heavy metal koncertlemezen, a Steel Alive-on és a rendkívül érett This Is Your Revelationön keresztül. Ez az az út, amely a Metalsteelt oda juttatta, ahol most tart. Ez pedig a hatodik stúdióalbum és egyben az első koncepcióalbum, a Beyond the Stars megjelenése, amely szombaton, december 9-én látott napvilágot az On Parole kiadónál, a Metalsteel pedig még aznap, szombaton be is mutatta Medvodében.
A felvezető szerep ezúttal a cerkljei heavy metalosokra, az Edge of Sinsre hárult, akik tavaly adták ki első lemezüket, a My Escape-et. Ezt Medvodében is bemutatták, és bár a hangzás eleinte döcögött, a hangmérnök gyorsan rendbe tette a dolgot, így a srácok háromnegyed óra alatt felvázolták a heavy metalról alkotott, meglehetősen progresszív hajlamú elképzelésüket. Az Edge of Sins főleg közepes tempókban mozog, a mélyebbre hangolt gitárok elég nyomasztó, sötét hangulatot teremtenek, amit a jó ritmusalap támogat meg, élőben főleg a szépen zörgő, mozgékony basszus. Ott csúszik meg a dolog, hogy Matic Pavlin éneke végig ugyanazon a szinten mozog, ezért gyorsan egyhangúvá válik, a hangszíne pedig sajnos nem színes palettaként hatott, inkább szürke unalomként. Jó, hogy a versszakok egy részében belép Blaž Hadalin gitáros growlja, ami legalább kicsit felélénkíti a dolgokat, még ha a growl helyenként kissé helytelennek is hat. Az Edge of Sins stílusban elég közel áll például a Communichoz, dallamilag pedig időnként az Iron Maidenhez, potenciálja mindenképp van, de az még korántsem használódik ki teljesen.
Az viszont igaz, hogy pályafutásuk elején ez a Metalsteelre is igaz volt, az pedig messze, az ezredfordulóig nyúlik vissza. Az immár kultikus debütalbum, az Usoda már akkor jelezte a zenekar nagy potenciálját, de ez még az ifjonti, sőt gyerekes naivitás mögött rejtőzött. Kevesen hitték akkor, hogy a Metalsteel túléli a viharos kamaszéveket, de a lány és a fiúk már réges-rég befogták a hitetlen Tamások kételkedő száját. Ma, közel húsz évvel a megalakulásuk után, mögöttük van a hatodik stúdióalbum, a Beyond the Stars megjelenése. A zenekar és a tagok egyénileg is megérettek, számos hazai és külföldi színpadot megjártak, de mindig hangsúlyozták, hogy Medvodéből származnak. Teljesen logikus volt tehát, hogy az új album bemutatójára a Metalsteel a hazai pályát választja, pontosabban a Klub Jedrót. Tíz óra után nem sokkal az intró hangjaira a Tribal Bizarre lányai vezették fel a közönséget a csillagok közé, a Metalsteel pedig élőben először játszotta el a Beyond the Stars koncepcióalbum dalait. Bár náluk összefüggő egészről van szó, a dallamos és fülbemászó refrének miatt a számok külön-külön is működnek, és a Metalsteel okosan döntött úgy, hogy nem játssza végig az albumot az elejétől a végéig, ahogy az a koncepcióalbumoknál amúgy szokás. Ilyenkor ugyanis hajlamosak megfeledkezni arról, hogy újdonságról van szó, amit a közönség még nem ismer, és előbb-utóbb unni kezdi. A heavy metal veteránok így az új dalok közé, amelyek élőben meggyőzőek voltak, de még kell nekik egy kis idő, hogy tényleg beleégjenek a fülekbe, beledübörgették a Trapped in the Nightmare, a Novi svet himnusz, a Life Story és a White Circle klasszikusait. A koncert legmegrendítőbb pillanata ismét a legjobb szlovén heavy metal balladával, a Topla je smrttel érkezett, amely Daša énekével teljesen új fényben ragyog fel, a banda pedig még az ősrégi Underground of Darknessszel is meglepett. Az album csillagközi koncepciója a remek fényekkel együtt leginkább a kiváló kislemezen, a The End of the Worldön és a közel nyolc perces Astral Traveller eposzon kelt életre, a közönség pedig egyértelműen csak azután engedte le a zenekart a színpadról, hogy elhalt a Heavy Metal Is Our Religion utolsó hangja. Első hallgatásra a Beyond the Stars így a zenekar eddigi messze legérettebb és legambiciózusabb munkájának tűnik, még lenyűgözőbb viszont, hogy már elsőre ennyire meggyőzően szólt élőben. Ez csak keveseknek sikerül, de úgy tűnik, a Metalsteel (még mindig) közéjük tartozik.
Képgaléria
