Szerző: Rok Klemše
Fotók: Nina Grad
Helyszín: Kranj
A koncert dátuma: 2016. április 16.
A kranji Trainstation végleges bezárása nagy veszteség lenne, és nem csak a gorenjskai, hanem az egész szlovén alternatív színtér számára. Méghozzá nem pusztán zeneileg, hiszen a klub tevékenysége ennél jóval szélesebb. A kranjiaknak szerencsére – mindannyiunk örömére, akik a múltban így vagy úgy jártunk a rendezvényeikre – sikerült megoldaniuk a bonyodalmakat, bár még rengeteg munka vár rájuk. Az elszántságukat és a korábbi erőfeszítéseiket látva azonban, amelyek egészen a legendás Bazenig nyúlnak vissza, nem kétlem, hogy az utolsó akadályokat is le tudják győzni. És a jövőben még több Metal Weekendet szerveznek nekünk, mint amilyen a múlt pénteki és szombati volt, amely egymás után a második. Két nap alatt nyolc hazai banda lépett a Trainstation SubArt színpadára, mi szombaton a Sent, a Battle X-et, a Hellswordöt és az Extreme Smoke 57-et kaptuk el.
Elsőként kilenckor, a meglehetősen gyéren megtelt közönség előtt a fiatal progresszív death metal csapat, a Sen lépett színpadra, nekik azonban a szombat este sajnos nem sikerült a legsimábban. A lányoknak és a fiúknak gyakorlatilag egyetlen számot sem sikerült (kisebb) hibák nélkül lejátszaniuk, ami talán nem zavarna annyira, ha a zene meglehetősen nagy összetettsége miatt nem lenne emiatt még nehezebb követni. Ötletekben a Sen persze egyáltalán nem szűkölködik: a számokat bonyolult futamok, sok dinamikai váltás és a fiúk jó hangszeres felkészültsége alkotja, amely láthatóan az egyetlen és megismételhetetlen Death-ből táplálkozik (ennek megfelelően korrekt volt a klasszikus Flesh And the Power It Holds előadása is), az egyik számba pedig ügyesen még fuvolaszólót is beépítettek. Nina énekteljesítménye nagyon magabiztosan követi a fiúkat: megfelelően nyers és agresszív, de a tekintélyét sajnos lerombolja, hogy a hosszabb hangszeres részek és szünetek alatt elveszettnek tűnik, nem tudja, mit kezdjen magával, és inkább az az érzésünk, hogy doom, nem pedig death metal zenekarban játszik. A teljesen indokolatlan, nem odaillő punk feldolgozású zárás ellenére a Sen nagy potenciált mutat, és néhány finomítással az egyik legígéretesebb hazai metalcsapatot tudhatjuk magunkénak.
Sokkal jobban folytatódott az este a mariboriai thrash erővel, a Battle X-szel, amely igazi energiabombával csapott le Kranjra. A fiúk idén év elején adták ki bemutatkozó lemezüket, az Imminent Downfallt, amelyet szinte teljes egészében eljátszottak, és bebizonyították, hogy nálunk az egyik legerősebb live bandának számítanak. A kivitelezés ugyanis csúcs volt: a Filip Gornik/Jaka Črešnar gitárpáros változatos, átgondolt riffeket lőtt végtelen sorozatokban, a ritmusszekció pedig ehhez méltón dörgött. A Battle X erősen tekint a Bay Area thrash felé (elsősorban a Metallica és az Exodus irányába), de ez nem zavaró, mert a thrash-ük őszintén, frissen és meggyőzően szól, hála Jaka remek éneklésének, akit a megfelelő helyeken gang vokálok segítenek (főleg az album címadó dalában működnek meggyőzően, amelyhez videoklipet is forgattak), ez az egész pedig csak még jobban feldobja a dolgot. A humoros és magabiztos frontember jóvoltából a Battle X-nek sikerült több energiát kihoznia a közönségből, sőt némi moshot is, a pont az i-re pedig a romboló erejű Blacklist volt.
Hosszú idő után tért vissza Kranjba a Hellsword, és a trió old-school black/speed metaljával a Trainstationben ismét különösebb gond nélkül kinyitotta a pokol kapuit. A pokoli népet sajnos elég vérszegény közönség kísérte, de a Hellswordöt ez nem zavarta túlságosan, úgy taposták szét Kranjt, mint Damien a dadusait. A ljubljanai trió válogatást kínált a Blasphemy Unchained és a Sounding the Seventh Bell EP-kről, néhány új számot és néhány érdekes feldolgozást. Ironfist gitárjának riffelése és szólózása ismét a fiatal szüzek húsába vágott, miközben Mike Manslaughter és Mark Massakr ritmikus blaszfémiája irgalmatlanul taposta Jebust. Az új számok valamivel nagyobb összetettségükkel sokat ígérnek, a Hellsword pedig remekül meglepett a feldolgozásokkal: a Venom-klasszikus Witching Hourral és GG Allin punk szemetével, a Bite It You Scummal.
A második kranji metal hétvége nagyon méltó zárásáról a volt Jugoszlávia egész területének grind-öregjei, az Extreme Smoke 57 gondoskodtak, akik azonban nem egy húszéves múltú zenekarként játszanak, hanem olyan kölykök energiájával, akik épp csak elkezdték a zenei pályájukat. Boco még az elején bocsánatot kért, hogy a fáradtság miatt talán kicsit gyengébb lesz az előadása, de ennek nyoma sem volt, csak a mennydörgő growlja hallatszott, amely végig egy szemernyi erőingadozás nélkül üvöltött. A hangos és tiszta hangzás igazi hangtornádókat csalt ki a hangszerekből, a rövid, ugrándozós grind számok pedig a késői óra ellenére is még figyelmes közönséget úgy gázolták le, mint egy bivalycsorda. Boco nem volt az egyetlen, aki betöltötte a színpadot, a többi tag sem fogta vissza magát egy cseppet sem, mindemellett pontos riffelést és d-beat ritmikát is kaptunk tőlük. Az Extreme Smoke 57 egy jó adagot kínált számos kiadványából, bemutatták új EP-jüket, a Corruption Deterioratest, útravalóként pedig egy igazán energikus F.O.A.D.-előadással gondoskodtak a hazaindulásról.
Képgaléria
