Szerző: Aleš Podbrežnik
Fotók: Aleš Podbrežnik
Helyszín: Ljubljana / Cvetličarna / Szlovénia
A koncert dátuma: 2014. október 23.
Látogatók száma: 700
Jegyár: 10,00€
A szlovén zenei színtér két (rendkívül) fontos eseményének összekapcsolása – egy év szünet után újra megjelent az „Imamo dobro glasbo” szlogenű válogatáslemez, és kijött a mindenki által kedvelt, már-már népdalszerűen ismert rockerek, a Mi2 új albuma „Čista jeba” címmel – 2014. október 23-án, a ljubljanai Cvetličarna közepén is remekül működött.
Az est sikeres lebonyolításáról a Radio Slovenija, pontosabban a Val 202 acélos, jól összeszokott csapata gondoskodott, a Založba kaset in plošč RTV Slovenija „mecenatúrájával” karöltve (mennyire szeretem a „kazetta” szót – egyenesen a makulátlan és ártatlan nyolcvanas évekre emlékeztet). A sajtó és a zenerajongók tehát egyszerre két kiadványt ünnepelhettünk.
A program pontosan fél nyolckor kezdődött. Először három zenekar lépett színpadra, mindegyikük egy-egy számmal járult hozzá a „Val014 – Imamo dobro glasbo” válogatáslemezhez. A stájerországi Swingtones állt a színpadon, és főleg a néhány táncoló párt szórakoztatta, akik romantikusan pörögtek a swing hangjaira. A táncosok jól ismerik az együttest, ezért meg is jelentek a helyszínen. A szép, kabarés beállítottságú swingszanzon kellemesen összehangolt játékával lenyűgözött, aztán négy saját számot is megmutattak. A második zenekar, amely nagyjából húsz percet kapott a bemutatkozásra, az Alkimia volt. A tapasztalt zenészekből álló szextett tagjai között ott van a Katalena dobosa, Robert Rebolj és az énekesnő, Breda Božič, mindketten a Sfiltrom idejéből ismerős arcok (ha jól emlékszem, ők léptek fel a Hala Tivoliban anno 2000. május 11-én a híres brit „agro-progresszív rockerek”, a Jethro Tull előtt), továbbá a finoman lágy, rugalmas, mindig megbízható, elkötelezett és lelkes, progresszív/jazzes mozgékonyságú basszusgitáros, a Moonlight Sky-ból ismert Janez Moder, aztán a kitűnő, sokrétűen kifejező gitáros, Tilen Stepišnik, valamint Dejan Gregorič hegedűs és Miloš Rebula billentyűs. Röviden: tapasztalt mesterek, akik több műfaji formát olvasztanak egy változatos tájképbe. Breda Božič énekesnő minden tekintetben igazi mágnes, különösen a fotogenitása és az érzékeny előadásmódja miatt. A tapasztalt, összeszokott zenészcsapat remek háttere mellett az énekesnő teljesen felszabadultan léphetett színpadra, és képszerűen adta át az érzelmeket. Természetesen a csábító saját szerzeményben, a Ne sprašuj című számban is. Mondhatnánk, a hagyományos szlovén slágerdallamvilág különös fúziója, blues-elemekkel átszőve, kabarésan akusztikus modorban kidolgozva. A fellépésnek előbb lett vége, mint hogy igazán belemelegedtünk volna, ami azt jelenti, hogy az Alkimia karizmával és előadói magabiztossággal teli zenekar. Harmadikként pedig a rendkívül érdekes Jardier foglalta el a színpadot. Ez a zenekar teljesen más tésztából gyúrt, mint az előző kettő. Az ilyen együttesekből nincs sok, nemzetközi szinten viszont keresett piaci rést töltenek be. A Jardier az indie rockba sorolható, aktuális folk-elemekkel fűszerezve, amelyek helyenként a gitáros, magába forduló post-rock hangzások felé hajlanak (abból egy árnyalatnyi van), mindezt pedig kellemesen lédús, ízléses angol nyelvű éneklés vezeti. A Mumford And Sons rajongóinak szinte kötelező lenne megnézniük a Jardiert hazai zenei olvasmányként. A felállásban nem volt nehéz felismerni Slejko basszusgitárost (Moveknowledgement, Od Franclna možgani,…). A dolenjskai srácok színt hoznak a hazai zenei életbe! Potenciállal. Tömör, organikus hangzást építettek fel a fiúk. A zenekar hangzása és megjelenése a lányokat is alaposan elbűvölte, ami újabb ígéretes útravaló a csapatnak.
A többség ezen az estén a Mi2 fellépésére várt. Szerencsére nem a hagyományos decemberi Mi2-tömeg gyűlt össze a Cvetličarnában (az még hátravan!), és lehetett „levegőt venni”. Mozogni és fényképezni – vagyis elvégezni a koncertriporter feladatát (még) normális körülmények között. A Mi2, amely az új album, a „Čista jeba” bemutatójának napjáig már a negyedik rádiós kislemezét is kiadta (éppen a címadó dalt), a várakozásoknak megfelelően átélt és viharos fogadtatásban részesült mintegy 600 lelkes rajongótól. A fellépés megerősítette, hogy a „Čista jeba” album már megjelenésekor nagyon jól beette magát a zenekar követőinek fülébe és érzékeibe. Ők alaposan fújták a szövegeket, különösen a refrénekben, amit a lemez címadó dalánál is bebizonyítottak, a legújabb Stara duša, a nyitó, ébresztőnek szánt Vstati in obstati, valamint a Hči vaškega učitelja alatt is.
A banda másfél óra alatt azt nyújtotta, amit a nép követelt. A tapasztalt fickókat a színpadon a karizmatikus énekes, Tone Kregar vezeti, aki első pillantásra Skočir (Big foot Mama) hasonmása, hallásra meg Zoran Prediné, óriási, sötétített lencséjű szemüvegével, és a jelenlétével azonnal magával ragadó figura marad, akit a közönség nagyon szívesen, teljes lelkesedéssel követ. Ezúttal sem volt ez másként. A Tone Kregar – Tonč (ének), Jernej Dirnbek – Dimek (gitár, ének), Egon Herman (gitár), Robert Novak – Flik (basszusgitár) és Igor Peter Orač – Mali (dob) felállású együttes minden hájjal megkent, jól megkent, tapasztalt színpadi gépezet, így egyszerűen nem tud mellélőni. Hangzás tekintetében is nagyon kedvező eredményeket kaptunk a zenekar fellépését kísérő hangkép felépítésében. A „Čista jeba” album megint egy teljesen klasszikus Mi2-lemez, amely az új, mai időket tükrözi, amelyekben élünk. A zenekar vallomásos állandósága ez, amely ebben a tekintetben őszinte megfigyelő marad a körülötte lévő környezet iránt. A „Čista jeba” tehát tipikus dokumentum, amellyel a tömeg igen gyorsan azonosul, és a magáévá teszi. Olyan számokat hoz, amelyekről egyértelmű, hogy már a születésük pillanatától fogva képszerűen beépülnek a zenekar népdalszerűvé vált, vasállományú repertoárjába, a jövő koncert-eposzaiba. Az album bemutatója tehát vérbeli siker lett, és a Mi2 bebizonyította, hogy alaposan felkészült a „Čista jeba” népszerűsítésére szánt újabb koncerthullámra.
Képgaléria
