Szerző: Aleš Podbrežnik
Fényképek: Aleš Podbrežnik
Helyszín: Ljubljana / RTV Sovenija (Studio 14) / Szlovénia
A koncert dátuma: 2012. október 13.
Látogatók száma: 150
Jegyár: 0,00 € (ingyenes belépés)
Ha valaki kilóg az általános szlovén apátiából ebben a borongós, őszi 2012-es októberben, az kétségkívül a szellemes dalszerző-énekes és megjavíthatatlan értelmiségi, Boštjan Narat! Sokan úgy is ismeritek, mint igazi világpolgárt, akinek a szerepei közé tartozik többek között a Katalena zenekar szellemi vezére, az előadó és a Panoptikum című műsor házigazdája is… Naratnál most tetőfokán az ihlet! Mégpedig ebben az évben, amikor mindenki sopánkodik és sírdogál! Friss stúdióalbuma, a „Konec sveta vedno pride nenapovedano”, pedig nem is foglalhatná össze jobban, milyen helyzetben van a kisember a 21. századi civilizált társadalom mai állapotában! A fekete humorral alaposan megfűszerezett költő a kísérőcsapatával érkezett, amely a második stúdióalbumon is közreműködött. Üdv hát az RTV Slovenija Big Bandjének híres „gyakorlótermében”.
Tisztességes volt a látogatottság, de a terem azért nem telt meg teljesen! Nyolckor Jane Veber szerkesztő egy rövid, introspektív beszélgetésben mutatja be a jelenlévőknek Boštjan Naratot. Bevett forgatókönyv ez az ilyen estéken a Studio 14-ben. Miután a dalszerző-énekes átesett a kisebbfajta „kihallgatáson”, leült egy bárszékre, és a várakozásoknak megfelelően kapirgálni kezdte a gitár húrjait, így nyitva meg a másfél órás koncertestet az 1. lemez, a „Strah je odveč” (2010) dalával, a Ženske, ki ljubijo pse-vel. Az intim hangulat, ahol a színpad szinte akkora, mint a nézőtér maradéka, több mint testhezálló Narat előadásmódjához. Egy ilyen zenei közegben nincs helye a felszínességnek. Sőt, az át nem élt dolgoknak sincs. Az első szám alatt érezni lehetett, hogy Boštjan keresi a kapcsolatot az emberekkel, figyelte a közönség első visszajelzéseit – szörnyű lett volna, ha valaki véletlenül elszundít. Ez azonban most lehetetlen volt, hiszen a dalszerző-énekes nagy támogatói ültek a teremben, főleg barátok és válogatott látogatók, akiket az ilyen zene és költészet különösen vonz. Amikor csatlakozik hozzá a kísérőcsapat, a koncert gyorsan feljebb kapcsol. Teljesen oldott stílusban.
A friss stúdióalbumot, a „Konec sveta vedno pride nenapovedano”-t a fickó teljes egészében eljátszotta. Közvetlenül a „Tisti, ki zna in ona ki ve” előtt csatlakozik Boštjanhoz a színpadon Matevž Kolenc (hangszerelések, elektromos gitár, basszusgitár, hangeffektek), aki ennél a dalnál a xilofonért felelt, továbbá Narat hosszú ideje zenekartársa a Katalenában, Polona Janežič (billentyűk), Jelena Ždrale (brácsa) és Blaž Celarec (dob, ütőhangszerek, klarinét). Összeszokott, jól belőtt kísérőcsapat ez, amellyel Narat a Kino Šiška színpadán is bemutatkozott, amikor május közepén megjelent az új stúdióalbuma (RockLine beszámoló ITT).
Narat költészete így újra teljes fényében ragyogott egy teljesen organikus hangzásvilág mellett, amelyen át átélt, hiteles, őszinte vallomás szikrázott, kihasználva Boštjan Narat ritkán sejtett zenei tehetségét. A hallgatókat néhányszor jól megborzongatta a sok valósághű szarkazmus, nevezzük így az igazhitű naratos fekete humort, főleg amikor sorra került az Egon, vagy a záró Romeo julija. A Jutra című dalt Narat ezúttal Mina Špiler duettje nélkül adta elő. Erre a gyönyörűen érzékeny számra egy legalább ennyire érzékeny, a „Zdi se” következett, az ilyen koncertpillanatok közé pedig kétségkívül odatartozik a jazzes beütésű „Tistim, ki ne vedo” szép dallama is. Itt csillan meg Narat előadásának az az érzékeny, kifinomult oldala, amely mesterien vezeti a befogadót a megteremtett hangulat gazdag világába, amelyet átjár a valóság érzete.
Ezekbe a törékeny, érzékenyen hangsúlyozott pillanatokba fekete és szinte ijesztő számok is belekeveredtek, mint a Režem ovinke, a Konec sveta vedno pride nenapovedano és a nagy záró rondó, a Kako končati to pesem?, ahol Narat jól kifulladt a szavak gyors pergetésében a versszakokban. A valósághű megközelítésű előadás mellett tehát nem volt nehéz teljesen megbabonázni és elvarázsolni a közönséget. Küldetés teljesítve!
A „Če padeš po tleh” előadása előtt megtudtuk, hogy Boštjan kémiatanára nagy „die hard” rajongója volt a hangjának, és addig győzködte, hogy menjen rádiós „bemondónak”, hogy Narat tényleg meg is tette, de állítólag megbukott „a meghallgatáson”. Ki hiszi el manapság, hogy ilyen állást épp a bájos hang tulajdonosa kap meg? Világos, hogy itt csak a kapcsolatok és az ismerősök döntenek. És nem ez volt az egyetlen mulatságos kinyilatkoztatás, amellyel Narat ezen az estén megosztott velünk.. Megtudhattuk azt is, mi az a frusztrált rendszer. Boštjan Narattal soha nem unalmas. Talán már mondta is valaki a fickónak, hogy kiválóan megállná a helyét „stand up” komikusként is!
Újabb egyedülálló zenei est Narat és kollégái társaságában, amely olyan állapotba repít, hogy a koncert után még jó ideig az átélt élmények hatása alatt működsz, egy pillanat alatt véget ért. Reméljük, hogy a dalszerző-énekes megőrzi ezt az ihletet, amellyel jelenleg teljes vágtában lovagol a kreativitás óriási hullámán a jövőben is, és hogy az új stúdióalbum ötletei már most születőben vannak.
Setlist
1. Ženske, ki ljubijo pse
2. Tisti, ki zna in ona, ki ve
3. Egon
4. Režem ovinke
5. Tistim, ki ne vedo
6. Konec sveta vedno pride nenapovedano
7. Dvajset let
8. Jutra
9. Zdi se
10. Če padeš na glavo
11. Star mož
12. Strah je odveč
13. Kako končati to pesem?
14. Romeo julija
—-ráadás—
15. The One I Love
Képgaléria
