Varázslatos hangulat a Bluesianában (2012)
Helyszín: Bluesiana Rock Cafe / Velden am Wörthersee / Ausztria
A koncert dátuma: 2012. 04. 05.
Látogatók száma: 160
Jegyár: 32,00€ / 36,00€
Még egy év sem telt el azóta, hogy a fusion blues királya, Philip Sayce ismét visszatért a blues szentélyébe, északi szomszédunkhoz. Természetesen nem akartuk kihagyni az alkalmat, hogy újra élőben lássuk a gitármestert.
Alig két hét után újra a Bluesianában voltunk. Kotzen képeinek nagy részét Philip Sayce fotói váltották le, a személyzet otthonos kedvessége viszont semmit sem változott. A klub lassan megtelt, mi pedig a kötelező sör után elfoglaltuk a helyünket az első sorokban, közvetlenül a színpad előtt.
Philip Sayce már évek óta visszatérő vendég a Bluesianában. A gitárhúrokat kisgyerekkora óta pengeti, inspirációt elsősorban Jimi Hendrixből és Stevie Ray Vaughanből merített. 15 évesen már igen elismert névnek számított a torontói klubokban, és amikor a legendás Jeff Healey is együttműködésre hívta, a karrierje megpecsételődött. A Healeyvel töltött három év utazás után Philip az önálló utat választotta. Eddig 4 szólóalbumot adott ki, a legutóbbit Steamroller címmel, 2012 februárjában. Ennek az albumnak a megjelenése adta az apropót az európai turnéhoz és a Bluesiana újbóli meglátogatásához.
Este fél tíz körül végre megérkezett a csodagyerek a basszusgitáros és a dobos társaságában. Különösebb körülményeskedés nélkül rögtön belecsapott az új lemez Rhythm and truth című számába. Hogy a koncert ezúttal is tele lesz energiával, Philip már az elején megmutatta: a második számnál már minden pórusából csorgott a víz. Az állandó mozgásával a színpadon ugyan alaposan megnehezítette a fotózást, de közben az egész közönséget feltöltötte energiával, és mozgásra bírta.
A Save me from myself után az kiváló új lemez dalaiból játszott egy egész csomagot, és szerinte ez a zenei érettségének bizonyítéka. Az új albumon a ritmusok nyersebbek, a gitárdallamok torzítottabbak, a hangja pedig az effektek miatt zavarosabb, élőben azonban mindez a lebegő hangok csodálatos keverékévé olvad, amely minden agysejtet hosszú zenei utazásra csábít. A gyakori improvizált hangszeres betétek csak még tovább fokozták az élményt. Nincs mit tenni: a tömeggel együtt belesodródsz a mozgásba, közben pedig megbabonázva figyeled Sayce hirtelen kéz- és ujjmozdulatait a megkopott gitáron, amelyen már csak a lakk és a festék nyomai maradtak. A jellegzetes, nagy karmozdulatai és gyors rándulásai egyszerűen elvarázsolnak, és Philip maga is épp úgy elmerült a saját játékában: egy ponton a jobb keze túl magasra emelkedett, beleakadt a fehér műanyag gyöngyökből font nyakláncába, és letépte, a gyöngyszemek pedig egy pillanat alatt apró fehér hópelyhekként borították be a Bluesiana színpadát. Philip ettől mit sem zavartatta magát, zavartalanul játszott tovább, miközben az első sorban állók a színpad felé nyújtózkodtak, hogy megszerezzenek egy-egy golyót maguknak.
Philip ezúttal nem mutatott be annyi játékbeli trükköt, mint egy évvel korábban, a fellépés mégsem volt kevésbé látványos és hallgatnivaló. Eljátszotta nagy példaképe, Jeff Healey dalát is: As the years go passing by. Játék közben leszállt a színpadról a közönség közé, és a hátsó sorokban állóknak is megmutatta, mit tud a gitárján. Elhangzott a King of New Mexico a Ruby electric albumról, valamint két remek szám (Slip away és Cinnamon girl) a Peace machine-ről, aztán a zenészek verejtékesen levonultak a színpadról. A közönség hangos kiabálása hamarosan visszahívta őket. Philip megköszönte a csodálatos publikumnak, valamint a klub tulajdonosának, Gudrun Koflernek a megtiszteltetést, hogy játszhat ebben a gyönyörű térben, és elárulta, hogy az ünnepi hétvégére valami különlegeset szeretne nekünk játszani. Felcsendült az érzéses Were you there (when they crucified my Lord), még egyszer köszönetet mondtak, és végleg elbúcsúztak. Na, jó, nem teljesen végleg: Philip rögtön odalépett az árusítópulthoz, ahol vidáman dedikálta a CD-ket és a reklámcédulákat, és pózolt a fotósoknak.
Fantasztikus energia, szuper koncert rengeteg jó zenével. Mondhatjuk, hogy Sayce zeneileg és színpadi előadóként is igazán megérett. Tökéletesen uralja a hangszerét, a hangját és a színpadi show-t. Kicsit meglepett, hogy az új Steamroller CD címadó számát nem játszotta el, pedig szerepelt a setlistán, de biztosan megvolt rá a jó oka. Mindenesetre ez egy olyan koncert, amelyet jövőre mindenképp be kell írnotok a naptárotokba.
Setlista
1. Rhythm and truth
2. Save me from myself
3. Stung by a woman
4. Marigold
5. Beautiful
6. A mystic
7. Aberystwyth
8. Black train
9. You can run but you can’t hide
10 . Holding on
11. As the years go passing by
12. King of New Mexico
13. Slip away
14. Cinnamon girl
—ráadás—
15. Were you there
Képgaléria














