A Grimmski a Random saviour megjelenésének első évfordulóján (2009)

0 18

Fotók: Aleš Podbrežnik

Helyszín: Orto, Ljubljana
A koncert dátuma: 2009. 03. 25.
Látogatók száma: 100
Jegyár: 5 euró

Csütörtök este az Ortóban a ljubljanai Grimmski mutatkozott be újra a Random saviour album megjelenésének első évfordulója alkalmából. A zenekar meglehetősen érdekes műfajt művel, amely idehaza – leszámítva néhány együttest, például a Melodrom-ot vagy a Gušti in Polona-t (utóbbiak a női ének miatt azért valamivel könnyedebbnek hatnak) – biztosan alulreprezentált és kevéssé ismert. A nyolcvanas évek elektropopjának válogatott motívumai keverednek itt a new wave sötétebb áramlataival, ami leginkább Peter Žargi sötét hangján hallatszik, és ez valami Nick Cave és Ian Curtis (Joy division) közötti keveréket idéz. Ez olyan zene tehát, amely sosem tartozott a mainstreamhez, de más szempontból mindig elég érdekes és befogadható volt ahhoz, hogy ne lehessen pusztán szubkultúrának nevezni. 

Ahogy a fiúk a koncert elején elmondták, Bor Gregorčič sérülése miatt egy vendégdobos csatlakozott hozzájuk, aki a basszusgitáros időnkénti útmutatásaival és intéseivel több mint megfelelően teljesítette a feladatot. Irenej Mesič Telecastere, amely egy Mesa combóba volt dugva, és egy üres sörösládán állt, minimalista hangzása ellenére is magabiztosan szólt, néhány szólókitérővel pedig sikeresen kiegészítette Žargi markáns hangjának mély regisztereit. Ehhez csatlakozott a két vokalista is, akik leginkább a Where the wild roses grow című számnál jutottak szóhoz – ezzel a dallal ért el Nick Cave jó tíz évvel ezelőtt Kylie Minogue segítségével egyik legnagyobb kereskedelmi sikerét. Hallottunk néhány további feldolgozást is, ezek közül érdemes megemlíteni a nyitó Crystal ship-et a Doors első albumáról, Cohen Hallelujah-ját, amely főleg a Shrek című filmből ismert, valamint Bowie China girl-jét. A saját szerzemények közül a Catatonia, a The light year song és főleg a kiváló Obsession aratta a legnagyobb lelkesedést: a női és férfi ének hatásos kontrapunktja és a kellemes hangszerelés (amiben valószínűleg az album producere, Peter Penko is oroszlánrészt vállalt) miatt ez áll a legközelebb egy klasszikus slágerhez.

A jó látogatottság ellenére a nyugodt hangulat miatt az Orto aznap este nem remegett és nem repedt a szögeknél fogva, ehhez a fiatal zenekar visszafogottsága is hozzájárult. Egy kicsivel több kommunikáció a közönséggel nem ártott volna, de a színpad és a tér uralásához némi gyakorlat kell az úton. Ettől függetlenül a fiúk és a lányok rendkívül kellemes estéről gondoskodtak, és a válogatott ritmusokkal andalítóan ringatták a közönséget, amely majdnem az utolsó sarokig megtöltötte a népszerű ljubljanai klub emeleti termét. A hallottak és látottak alapján azt mondhatjuk, hogy rendkívül ígéretes zenekarról van szó, egyedi, öntörvényű stílussal és érdekes zenei ötletekkel, ezért a Random saviour utódját mindenképp izgatottan várjuk majd.

Fotók: Hedvika Beras

Képgaléria

Az e-mail-címedet nem tesszük közzé.

Ez az oldal sütiket használ az online szolgáltatás, a hirdetési rendszerek és olyan funkciók biztosításához, amelyeket sütik nélkül nem tudnánk nyújtani. Az oldal meglátogatásával és használatával hozzájárulsz a sütik használatához. Elfogadom Tovább

Adatvédelem és sütik