Helyszín: Faraon klub / Bled / Szlovénia
A koncert dátuma: 2007. 10. 30.
Látogatók száma: 60
Jegyár: 5,00€
Ha a Lady’s First lép színpadra, tudod, hogy szuper koncertre számíthatsz, olyanra, amelyen érdemes ott lenni, és amely egyenesen a kemény hangzás rajongójának lelkéből van írva. A Lady’s First mindent maga csinál: harcosok, akik hisznek a saját ügyükben, pontosan tudják, mit akarnak, és mit kell tenniük, hogy húzzák előre a szekeret. Maguk a menedzsereik, a hangmérnökeik, a fénytechnikusaik, ők árulják a hivatalos merchandise-t is. Egy személyben mindez. És ez csodálatra és tiszteletre méltó. Magad vagy a magad ura, magad döntesz, és te felelsz a tetteidért. Üdv hát a szabadságnak, amelyet vérző tenyérrel kell kiverekedni, de minden egyes csepp vért megér.
Halloween-éjszaka. Megint mindenhol történik valami, ameddig csak az emberi képzelet ellát. Mióta nincs meg a boldogult Jugoszlávia, és a regnáló kasztok szigorúan üzleti célokra csaptak le az amerikai ünnepre, furcsa dolgok történnek nálunk ezen a napon. Podvinnál borzalmas baleset, közlekedési összeomlás: a podvini lehajtónál kezdődő kocsisor egészen az autópálya kezdetéig, Žirovnica előtt, gorenjskai irányból, minden teljesen megáll. Kint hideg szél fúj, a fákról lehullott őszi leveleket kergeti a kihalt bledi utakon, miközben én kicsit zötyögősen közeledem a Faraon klub felé. Megérkezem a helyszín elé, ahol két nagyon ismerős arcba botlok. Miha Oman – Buco, a Lady’s First gitárosa éppen cigire gyújtott a párja társaságában, természetesen kint a klubon kívül, nehogy félreértés legyen. Nem sokkal utána a Faraon ajtaja előtt a cigi miatt összegyűlik a teljes Lady’s First-felállás… Közeledik 23.00. A klubban hirtelen zörgés kezdődik, besétálok…
A színpadon, szinte teljes sötétségben, egy lány három sráccal körülvéve. A Spleen. A klubban egy lélek sincs, néhányan italok mellett ücsörögtek, és a sarkokban, az asztaloknál melegedtek. A Spleen érdekes jelenség a fiataloknak. A metal fogásokat az alternatív hangzásvilág elmosódottan recsegő gitárjaival keverő modern termék, szigorúan megszelídítve, a középpontban domináns női énekkel. Szép dolog. Főleg az énekesnek köszönhetően, a többiek többé-kevésbé csak színpadi statiszták, akik azért merészen uralják hangszereik (basszus, dob, gitár) technikai fogásait. A Spleen kvartett kifejezetten irigylésre méltó adottságokkal rendelkezik az áttöréshez. De keményen bele kell húzniuk. A zenekar meggyőzően játssza élőben a saját szerzeményeit. Persze a fellépés alatt volt néhány félreértés, kisebb hiba, amelyeknél a tagok futólag összenéztek, de úgy folytatták, mintha misem történt volna. Az ének erős és karizmatikus, és ez a csapat első számú ütőkártyája. Persze ha karizmatikus lány áll az énekmikrofonnál, a dolog szélsőséges esetben el is bonyolódhat (piaci szempontból teljesen pozitívan) odáig, hogy az énekesnő beárnyékolja a többieket. A példák a rockzenében jól ismertek (The Cardigans, Nightwish, Sade, The Pretenders, Blondie…). De ez az ára, és megéri a kockázatot. A srácoknak a jövőben több színpadi mozgást ajánlok, és az sem ártana, ha többet adnának a külsőre is, nehogy csak a lány sápadt árnyékai legyenek (hát, sápadtnak lenni Bledben még hagyján). Saját anyag tehát van, és a zenekar akkor lép át az első lépcsőfokon, ha kiad egy albumot. A Spleennek most a lehető legtöbb fellépésre van szüksége, hogy felhívják magukra a figyelmet, növeljék az önbizalmukat, és egységként tovább fejlődjenek, megerősítsék a köteléküket.
Ezúttal a Faraon klub nagyon-nagyon üres volt. A pultos személyzettel és a hoszteszekkel együtt jó 60 embert számoltam össze. A Lady’s First – akárcsak előttük a Spleen – kénytelen volt felmászni ugyanarra a színpadra, amelyen mindössze egy pici reflektor és három villogó izzó volt. Kicsi színpad, kevés ember. A srácok ennek ellenére úgy álltak neki, ahogy azt ők tudják. A színpad alatt hűséges szimpatizánsaik csoportja fogadta őket, akik azóta szorítanak a zenekarnak, hogy létezik. Sokan megfordultak a klub bejárata előtt, amikor meghallották, hogy a belépő 5,00€, amiért két italt ingyen kapsz (konzumáció). „Keri modeli, b?” Hát igen, a bledi kölykök a globalizáció drogján. Azon tűnődöm, hol voltak aznap este mindazok a „túl hangos”, szavakban mindig olyan bátor és okos rockerek és metalosok, hogy eljöjjenek bátorítani a Lady’s Firstöt?
A Lady’s First idén nyáron többször is igazi fényében tündökölt, messze a legjobban a komeni Metal Mania Open Airen! Persze egészen más a varázs, amikor nagyobb létszámú közönség vár a színpad alatt, olyan, amely egységesen rajong a metalosan izzó csengés-bongásért, amikor nagyobb a színpad, és konkrét színpadi „light show” áll rendelkezésedre. Ezúttal ez nem teljesült. A Lady’s First társaságát a színpadon csak a sztriptíztáncosnők rúdja adta, ami egyébként illik a zenekar nevéhez és a tetejéről lefehérített, felegyenesedett kabalájához, még ha a srácok a fellépés alatt nem is fogtak egyetlen botrányos nyuszilányt sem a csapdájukba. De ez is valami. Youda és társasága ismert hangmesterek, és természetesen most is gondoskodtak a színpadi fellépés minőségi hangzásáról, amely végig kísérte őket.
A srácok két részre osztották a műsort. Az elsőben a saját anyag dominált, a High Machine, a Criminal és a The Game romboló erejű számaival a középpontban. Közéjük beillesztették a The Trooper t (Iron Maiden), amely a fellépéseik állandó eleme. A kétrészes fellépés arra szolgál, hogy a klub tovább fenntartsa az éjszakai életet, több embert csalogasson be, és több italt adjon el. Az első rész ilyenkor mindig rövidebb és kevésbé energiadús. Mintha ez már szabály lenne. Most is így lett, ami egybevág a hangulatfokozás elveivel, amelynek a zárásban kell elérnie az intenzív energiatöltet csúcspontját.
A második résszel, amelyet az epikusan bombasztikus 911-gyel nyitottak, hatékonyan felhevítették a csekély létszámú közönséget (kb. 60 fő). Az első riasztás az adrenalinszint emelkedésére a Prazna cesta érdekes előadása volt, amely főleg a közönség női részének keltette fel a figyelmét, és ők a koncert további részében a Nisi ti című számot is nagyvonalúan üdvözölték. Jött a klasszikus Hallowed Be Thy Name (Iron Maiden), a koncert pedig a Rage Against The Machine Killing In The Name Of feldolgozásánál lángolt fel igazán, amelyet a srácok rendkívül hatásosan eltaláltak, Domen énekével együtt. Ezt az energiarobbanást a örökzöld Motori (Divlje Jagode) tetézte, amelynél a közönség különösen felpezsdült, a koncert reguláris részét pedig a szokásos Fear Of The Dark (Iron Maiden) feldolgozással zárták.
Ebben a záró feldolgozás-triplában az emberek annyira felhevültek, hogy nem engedték le a zenekart a színpadról. Halleluja. A Lady’s First koncertje tehát sikeres volt. Az emberek tüzesek voltak! Domen azt mondja: „Oké, nyomjunk még egy marhát!”, és szellemesen rákezdenek a Ko boš prišla na Bled rock n’ roll változatára. Ezután megint valami a fellángolt női szíveknek (Sweet Child O’ Mine, az elfeledett Guns N’ Roses-tól), és legvégül a srácok felhívják a színpadra Nejcet a Bless The Deaf-ből, aki a Lady’s Firsttel együtt elénekelte a Pankrti Bandiera Rossa című indulóját. A zenekar még „mosh pitet” is kicsalt a színpad alá, és a legvadabbul rángatózóknak a kemény padlóra érkezéssel is meg kellett békélniük.
A fent leírt körülmények miatt (kicsi színpad, gyenge színpadi világítás, főleg pedig túl kevés ember) érezni lehetett, hogy a Lady’s First nem nyomta teljesen padlóig a gázpedált, ez leginkább az énekben volt tetten érhető, ami általában ilyen esetekben nem különösebb dolog. Hiszen ez minden zenekar legkitettebb eleme és az egyetlen természetes „hangszer” (a hangot maga a test hozza létre), a legsérülékenyebb, amely nem bújhat el torzítás és wah-wah mögé, ha nem az ő napja van. Ez a gondolat „lefordítva” nem azt jelenti, hogy Domen ne énekelt volna végig teljesen optimális szinten, csak éppen ezúttal felesleges verejtékcseppek nélkül. Buco és Čare szokás szerint körbe-körbe rázta a fejét, Youda gondosan „lecincogta” híres szólóit, a két gitáros összehangoltan szelte a riffeket és a tercharmóniákat, a srácok optimálisan abszolválták a fellépést. Egységesen, kompaktan. Ez azt bizonyítja, hogy elérték azt az összeszokottsági és összehangoltsági szintet, amely lehetővé teszi, hogy maguk szabályozzák, mennyi energiát, hol és mikor használnak el. A Lady’s First ebből a szempontból megérett a folyamatos színpadi edződésnek köszönhetően. Eltelt egy év azóta, hogy a ljubljanai KUD-ban először láttam élőben a srácokat. A fejlődés a fellépés kivitelezésének szintjén több mint szembetűnő. És garantálom nektek: bárhol bukkannak fel, a „fršterkarijukból” intenzíven árad a füst. A srácoknak 2007. 11. 24-én megerősített fellépésük van Besnicán, ahol a Lady’s First dobbantásai alatt ismét derekasan füstölni fog a hely.
Setlista
1. Intro
2. High Machine
3. Criminal
4. The Trooper
5. The Game
6. LF
7. Creeping Death
8. 911
9. Lady
10. Prazna cesta
11. Hallowed Be Thy Name
12. Nisi ti
13. Killing In The Name Of
14. Motori
15. Fear Of The Dark
—ráadás—
16. Ko boš prišla na Bled
17. Sweet Child O’Mine
18. Bandierra Rossa
Képgaléria
