Szerző: Rok Klemše
Fotók: Nina Grad
Helyszín: Gustaf, Maribor
A koncert dátuma: 2014. október 14.
2013. szeptember 3-án lett volna 35 éves Terje „Valfar” Bakken, a kultikus Windir agya. A sors úgy hozta, hogy 2004 januárjában elindult a családi hegyi kunyhóhoz, ahol hóvihar érte utol. A holttestét három nappal később találták meg. Valfar mindössze 25 évesen olyan életművet hagyott maga után, amely a kultstátuszt nem pusztán a halálának köszönheti, hanem annak a zseniális ötvözetnek, amelyben a black metal népi elemekkel fonódik össze, a Windir hazájának, a norvég Sogndal városa környékének kultúrájától és történelmétől ihletve. A túlélő tagok feloszlatták a Windirt, és a Vreid, a Cor Scorpii és a Mistur zenekarokban folytatták. A Windir kortársaival, az Ulcus Molle-vel (a tagjaik később csatlakoztak Valfarhoz, aki a Windirt egyszemélyes projektként indította) együtt megszülte a Sognametal színteret, amely idén ünnepli huszadik születésnapját (a Windir első demója, a Sogneriket 1994-ben jelent meg), a Vreid pedig egyúttal tízéves fennállását is megünnepli. Tökéletes alkalom volt tehát arra, hogy a sogndali brigád újra egyesítse erőit, és európai ünnepi turnéra induljon, amely egyedülálló, és valószínűleg utolsó lehetőséget kínált arra, hogy a Windir-dalokat élőben, amennyire csak lehet, az eredeti formájukban hallhassuk.
Különleges vendégként a sogndaliakat a turnén honfitársaik, a Posthum kísérik, akik ugyan nem Sogndal környékéről, hanem Nannestad községből származnak, amely kicsivel északabbra fekszik Oslótól. A földrajzi eltérés ellenére a Posthum stílusban tökéletesen illeszkedett a turné koncepciójához, hiszen háromnegyed óra alatt korrekt, szolid black metalt nyomtak le. A session basszusgitárossal kiegészült trió nagyrészt a frissen megjelent stúdióalbumot, a The Black Northern Ritualt mutatta be. A lemez a híres norvég elődök szabványaihoz igazodik, a Posthum pedig a tipikus black metal alapokhoz modernebb elemeket ad hozzá, amelyekre mindenféle jelzőt aggathatnánk, például „post” vagy avantgárd. Ez hol működik, hol nem: a szett vége felé már elég nyilvánvalóan hiányzott az anyag nagyobb mozgalmassága és változatossága, ismétlődőnek és egyhangúnak hatottak a melankolikus, sötét és ambient részek is, amelyek megszakították a dühös black metal rohamokat. Úgy hallani, a Posthum egyelőre csak szorgalmas, de átlagos tanítványa az Enslaved mestereinek, ennek ellenére megfelelő, egyáltalán nem rossz bemelegítés volt az utána következő epikus élményhez.
Húsz év telt el a legendás Windir első demófelvétele óta, és a zenekar a mai napig – az „igazán nagy” norvég black metal bandákhoz képest homályos státusza ellenére – kicsi, de hűséges és lelkes rajongótábort tudhat magáénak. Tíz éve halt meg a Windir zsenije, Valfar, és tíz éve alakult a Vreid is, valamint jelent meg az első lemezük, a Kraft. Éppen ezért indult útnak a Vreid vezette „Sogndalbrigade” a különleges Sognametal turnéra, amelyen eljátsszák a saját dalaikat, az Ulcus/Ulcus Molle dalait – abban a zenekarban a Vreid és a Windir tagjai működtek eredetileg, majd végül –, valamint a Windir számait, amelyeket Valfar halála után már nem lehetett élőben hallani. Az epikus Windir-riffek utoljára egy búcsúkoncerten dörögtek 2004 szeptemberében, azóta a Sognametal víziót elsősorban a Vreid, kisebb mértékben a Cor Scorpii és a Mistur viszi a világba. Már a zenekar hangpróbáján égnek állt a hajunk, amikor a következő felállásban lépő banda – Steingrim (dob; ex-Windir, Vreid), Hvall (basszusgitár; ex-Windir, Vreid), Strom (gitár; ex-Windir, ex-Ulcus, ex-Cor Scorpii, Vreid), Sture (gitár, ének; ex-Windir, Vreid), Righ (billentyűk; ex-Windir, Cor Scorpii) és Ese (gitár; ex-Vreid, Slegest) – elképesztően végigdübörgött a halhatatlan Arntor, Ein Windiren, amellyel aztán Maribort is üdvözölték, és az első hangokkal tudtatták velünk, hogy felejthetetlen est vár ránk. A Windir-himnuszok előadásának különleges pecsétet adott Vegard Bakken, a néhai Valfar testvére, aki a vokális dühről gondoskodott, még ha a hangja többször el is halkult, és ilyenkor jócskán a segítségére kellett sietni. Még ha Vegard egyébként merev volt is a színpadon, a jelenléte jelezte, hogy a turné Valfar vérének áldását bírja, és Vegard segítségével Valfar szelleme még erősebben volt jelen. Ez a koncert első felében sütött a legerősebben, amikor a banda a black metal csapással, az On the Mountain of Goatsszal (a Likferd című hattyúdalról), a szerelmes balladával, ahogy Hvall viccelődött, a Dance of Mortal Lusttal, valamint a The Spiritlord csúcsteljesítményű előadásával dörgött tovább. Ez az eposz számtalan szövevényével, emelkedésével és zuhanásával, összetett szerkezetével, felejthetetlen riffjeivel és a tiszta ének varázslatos refrénjével, amelynél a hideg futkosott a hátunkon, Valfar zsenialitásának halhatatlan bélyege.
A koncert második fele a Vreid jegyében telt, tagjaik kiváló hangszeres tudással kalauzoltak végig bennünket az immár igencsak terjedelmes diszkográfiájukon, a Kraft első lemezről származó tisztavérű black metal támadástól, a Helvetétől egészen az aktuális Welcome Farewell albumon hallható fantasztikusan fülbemászó The Reapig. A színpadról végig Sture karizmája áradt, Steingrim atompontos dobolása és Hvall energiája, a fiúk pedig később egy ősrégi Ulcus Molle-számmal is meglepetést okoztak, a Roles demóról (1996) származó As We Pass Away-jel. A The Profound Power is bizonyította, hogy az Ulcus is fontos képviselője volt a Sognametal színtérnek, még ha a Windir, és ma már a Vreid nagysága árnyékában maradtak is. Igazi meglepetést okozott a Windir Sogneriket demójáról elővett Krigaren si gravferd is. A jó másfél óra egy pillanat alatt elszaladt, a koncert mégis túl hamar véget ért Valfar halhatatlan kísérletével, a Journey to the Enddel, amely több mint tíz éve elektronikus lezárásával kavarta fel a kedélyeket. Bár a fiúk az elején elég csúnyán elrontottak valamit, a Journey to the End mégis felséges, szimbolikus lezárása és főhajtás volt a Sognametal színtér „atyja” előtt. Valfar, Ein Windir!
Setlist
WINDIR/VREID/ULCUS:
1. Byrjing/Arntor, Ein Windir
2. On the Mountain of Goats
3. Dance of Mortal Lust
4. The Spiritlord
5. Helvete
6. The Reap
7. Eldast, utan å gro
8. Speak Goddamnit
9. Under Isen
10. As We Pass Away
11. The Profound Power
12. Krigaren Si Gravferd
13. Svartesmeden og lundamyrstrollet
14. Pitch Black
15. Journey to the End
Képgaléria
