Alig több mint egy héttel azelőtt, hogy a Judas Priest az 1991-es után először lép fel szlovén földön, a Metaldays 2018 fesztiválon (2018. július 26-án, csütörtökön), 28 éve lesz annak, ami hamarosan minden idők egyik legnagyobb hatású metalzenekarának karrierjét is derékba törhette volna. A közelgő szlovéniai látogatás, no meg az igencsak szomorú és váratlan hír miatt, hogy a halhatatlan gitárpáros másik fele is visszavonul az aktív zenekari munkától – Glenn Tipton alig több mint egy hete árulta el, hogy a Parkinson-kór következményei miatt hosszabb koncerteket már nem bír végigjátszani – most arra emlékezünk, hogyan támadták bűnbakként a zenekart közel harminc évvel ezelőtt az amerikai igazságszolgáltatás segítségével a megtört szülők, akik tinédzser gyermekeiket veszítették el. A Judas Priest így a mai napig azon kevés zenekar egyike, amely a heavy metal színeit szó szerint a vádlottak padján is megvédte.
Nézzük először a történet hátterét. 1985 decemberében két fiatalember órákig tartó piálás, marihuánázás és zenehallgatás után kiment a helyi játszótérre, és egy bizarr, rituális gyilkossági–öngyilkossági paktum jegyében sörétes puskával lelőtte magát. A 18 éves Raymond Belknap a helyszínen meghalt, a 20 éves James Vance pedig súlyosan megcsonkítva és eltorzulva még három évig élt. Belknap és Vance a legjobb barátok voltak, mindketten instabil családi és szociális körülmények közül jöttek. Mindketten széthullott családból származtak, családi erőszak áldozatai voltak, alkoholt és drogot egyaránt használtak, nagyon korán abbahagyták az iskolát, számos munkahelyről kirúgták őket, és kisebb szabálysértések miatt gyakran akadt dolguk a rendőrséggel. Mindketten fiatalon több fegyvert is birtokoltak, kamaszkoruk elején pedig a Judas Priest lelkes rajongóivá váltak.
1985. december 23-án Belknap és Vance a fiú szobájában marihuánát szívva és sört iszogatva Judas Priest-lemezeket hallgatott, egymás után többször is az 1978-ban megjelent Stained Classt, amelyen többek között a Better By You, Better Than Me, a Beyond the Realms of Death és a Heroes End is szerepel. Vance későbbi vallomása szerint az egyikben a „Do It” szavakat hallották ki, amelyeket öngyilkosságra szóló felszólításnak értettek, és ráébredtek, hogy elegük van az életből. Megitták a sört, Belknap ágya alól előhúzták a sörétes puskát, kimentek a helyi gyerekjátszótérre, ahol először Belknap lőtt a fejébe, utána Vance. Utóbbi a lövésnél megrándult, és leszakította az arca alsó részét, ezért ugyan életben maradt, de a továbbiakban számos fájdalmas műtéten esett át, újra drogfüggő lett, és végül 1988. november 29-én meghalt.
Belknap és Vance szülei abban a meggyőződésben, hogy az esetért a heavy metal, közelebbről a Judas Priest Stained Class című lemeze a felelős, pert indítottak a zenekar és kiadója, a CBS ellen. A keresetben kezdetben azt állították, hogy a Heroes End szövege – „Why do you have to die to be a hero?/It’s a shame a legend begins at its end” – öngyilkosságra szóló felhívás.
A keresetben azt állították, hogy a sokatmondó szövegek a zene megszakítatlan ritmusával és hanglejtésével együtt kiváltják, ösztönzik, elősegítik vagy másként táplálják azt a gondolatot, hogy az élet válasza a halál[1]. A felperesek stratégiája megváltozott, amikor kiderült, hogy a bíróságok hasonló ügyekben úgy döntöttek, hogy a szólásszabadság alkotmányos mércéje miatt a dalszövegek is jogi védelmet élveznek[2]. A felperesek ügyvédei ezért különleges mérnököket fogadtak fel, akik rejtett, úgynevezett tudatalatti üzeneteket kerestek a Stained Class dalaiban, azon a lemezen, amelyet Belknapnál találtak. A módosított keresettel a felperesek célt értek: Jerry Whitehead bíró anélkül, hogy megválaszolta volna a kérdést, valóban tartalmaznak-e a vitatott dalok tudatalatti üzeneteket, úgy döntött, hogy ezek nem tényleges beszédnek minősülnek, ezért az első alkiegészítés nem védi őket. Azért is, mert az egyéneknek joguk van védelmet élvezni a nem kívánt beszéddel szemben; mivel a tudatalatti üzenetek elől nem lehet kitérni, megengedhetetlenül beavatkoznak az egyén magánszférájába. A Vance kontra Judas Priest ügy alapvetően termékfelelősségi kérdés volt. A piacra állítólag hibás termék került, amely kárt okozott – a Stained Class album Belknap és Vance öngyilkosságát okozta.
A felperesek továbbá azt állították, hogy több szövegben rejtett, visszafelé játszott üzeneteket találtak, amelyeket a hallgató tudattalanul kihall, amikor a zenét a megszokott módon játsszák le. A White Head, Red Hot című dal „Deliver us/from all the fuss” soráról például azt állították, hogy valójában azt üzeni: „Fuck the Lord, fuck you all.”[3] Whitehead egyébként leírta, hogy az első alkiegészítés magában foglalja az egyén jogát is arra, hogy mentes legyen a ráerőltetett beszédtől, ami kulcsfontosságú a tudatalatti üzeneteket érintő ügyekben, hiszen az egyén nem tud a létezésükről, és semmi lehetősége sincs eldönteni, hogy befogadja-e, vagy elkerüli őket[4]. Whitehead a tárgyalás előtt hangsúlyozta a nehéz szociális körülményeket, amelyek között Belknap és Vance élt, ugyanakkor kétségbe vonta, hogy a tudatalatti üzenetek okozták volna tettüket. Mindazonáltal Nevada állam polgári jogi gyakorlatának álláspontja szerint, amely szerint a tárgyalást meg kell engedni, ha akár a legkisebb esély is van arra, hogy a felperes keresete sikerrel járjon, Whitehead 1990. július 16-án megnyitotta a tárgyalást. A bíró elfogadta a felek megállapodását is arról, hogy az ügyet esküdtszék jelenléte nélkül tárgyalják.
A felperesek hangszakértője, William Nickloff a két fél nyitóbeszéde után a tárgyalóteremben lejátszotta a Better By Your, Better Than Me című dal lelassított változatát, amelyben állítólag többször is hallatszott a „Do It” szavak. A zenekar énekese, Rob Halford volt az egyetlen tag, aki a tárgyalás alatt tanúskodott, és határozottan tagadta, hogy a zenekar rejtett üzeneteket helyezett volna el a lemezen, azt állítva, hogy ha tényleg ezt tette volna, akkor olyan üzeneteket rejtett volna el rajta, hogy a rajongók vegyenek még több albumukat, és nem azt, hogy öljék meg magukat. Halfordnak élőben el kellett énekelnie néhány sort a vitatott dalból, miközben felhívta a figyelmet arra a szokására, hogy a szöveg utolsó szótagját jól hallható lélegzettel hangsúlyozza.
A zenekar ügyvédje, Anthony Pellicano határozottan állította, hogy a „Do It” szókapcsolat pusztán az énekes lélegzetének és egy gitárhangnak az eredménye. A tárgyalás negyedik, utolsó hetében Halford utolsó tanúvallomása során néhány dal felvételét játszotta le visszafelé, amelyeket a tárgyalás ideje alatt készített. Ezeken olyan mondatokat lehetett hallani, mint az „I asked her for a peppermint, I asked her to get one”[5], amivel a védelem azt akarta bizonyítani, hogy az állítólagos rejtett üzenetek csupán fonetikai véletlenek.
A zárszavakban a Vance család ügyvédei 5 millió dollár kártérítést követeltek lelki fájdalomért és orvosi költségekért, a Belknap család ügyvédei pedig 1,2 millió dollár kártérítést. 1990. augusztus 24-én Jerry Whitehead bíró a Judas Priest és a CBS kiadó javára döntött, döntését pedig azzal indokolta, hogy a felperesek nem bizonyították kellően meggyőzően, ésszerű kétséget kizáróan, hogy a tudatalatti üzeneteket szándékosan helyezték el az albumon, vagy hogy ezek az üzenetek öngyilkosságot okoztak. A védelem azt állította, hogy az albumon rejtett Do It szavak vannak, Whitehead azonban úgy ítélte meg, hogy ez az énekes légzésének és a gitáreffekteknek pusztán véletlen kombinációja volt. A felperesek fellebbeztek a döntés ellen, de 1993 májusában Nevada legfelsőbb bírósága megerősítette Whitehead döntését.
Az amerikai bírói gyakorlatban ez volt az első, a médiában rendkívül nagy visszhangot kiváltó eset, hogy egy zenekar a művészete miatt a vádlottak padjára került. Az egész természetesen az amerikai konzervatív társadalom meggyőződésének eredménye volt, miszerint a heavy metal gonosz, amelynek egyetlen célja az ifjúság megrontása. A Judas Priest éppen az ellenkezőjét bizonyította be: a heavy metal összekovácsol, ami szépen megmutatkozott a számos rajongó kulturált és békés tiltakozásában is a tárgyalóterem előtt. A Judas Priest így mély főhajtást és a heavy metal igazi zászlóvivőinek és védelmezőinek járó státuszt érdemel. Defenders of the Faith.
A per körüli eseményeket a Dream Deceivers című, egyórás dokumentumfilm is megörökítette. A súlyosan eltorzult Vance felvételei miatt a dokumentumfilm megtekintéséhez bejelentkezés szükséges.
A Judas Priest a Metaldays 2018 fesztiválon csütörtökön, 2018. 07. 26-án lép fel.
A fotón: Rob Halford tanúvallomás közben a bíróságon
A cikk a szerző „A véleménynyilvánítás szabadsága a zeneművészetben” című diplomamunkájának része.
