Metal Church : Damned If You Do

1 300

Kiadó: Rat Pack Records
Megjelenés dátuma: 2018. december 7.
Producer: Kurt Vanderhoof
Az album hossza: 45.17
Műfaj: Heavy Metal


Mike Howe visszatérése óta a Metal Church igazi reneszánszát és újjászületését éli. A zenekar két éve adta ki tizenegyedik stúdióalbumát, az „XI”-t, és úgy tűnik, éppen Howe visszatérése volt az, ami miatt a csapat főnöke, a Metal Church mára egyetlen eredeti (és alapító) tagja, Kurdt Vanderhoof gitáros úgy döntött, életben tartja ezt a hosszú életű amerikai speed és heavy metal formációt.

Vanderhoofról elmondható, hogy a jó gitárriffek „gyára”, és igazán kár lett volna, ha mindezek a szikrázó zenei ötletek, amelyek folyton ott nyüzsögnek a fejében, kárba vesznek azzal, hogy miután az előző énekes, Ronnie Munroe 2014-ben elhagyta a zenekart, feloszlatja a bandát. Pedig ez volt a szándéka, ha nem tér vissza Mike Howe. A mágia visszatért, a banda pedig újra teljes kreatív gőzzel lovagol tovább. Az „XI” kiváló teljesítmény, amellyel a Metal Church 2016-ban hiteles folytatást adott a teljes diszkográfiához. Remek anyag, tele kiváló, ihletett és élesre fent riffekkel, amelyek határozott egyéniséget hordoznak. Utódja, az új „Damned If You Do” ebben a tekintetben semmivel sem marad le tőle.

A banda azt az eredeti gitárfrazírozási iskolát uralja, amikor az amerikai heavy metal első hullámának néhány alapzenekarával együtt lerakott örökségen jár, még a nyolcvanas évekből. Ez a kötődés végig kiválóan érezhető, és határozottan az album fókuszpontjába került. Valami régi, nosztalgikus tehát, ami viszont megragadja, magával viszi és teljes vérrel megbűvöli a hallgatót. Például a „Revolution Underway” frázisa? Se több, se kevesebb, mint klasszikus Metal Church. Ennél többet az ember nem is kér. Ilyen egyszerűen megírt riff, ami mégis rendkívül ütős. Howe vokálja nem is simulhatna jobban egy ilyen frázishoz. Ez már a nyitó címadó dalban előtérbe kerül, amely egy szempillantás alatt hozza mindazt, amit megszoktunk a zenekartól és ami a Metal Church név mögött áll. Ez a szám az album csúcspontjai közé tartozik.

Megint óriási élvezet hallgatni a tüzes párbeszédeket, vagyis a szólók szellemes kereszttüzét a rókaravasz Vanderhoof és a nála jóval fiatalabb, de bizonyítani vágyó Rick Van Zandt között. Howe kivételesen élesen és élesre fent hangon énekel. Átható, magas, sikoltós vokál, amely időnként, főleg amikor a legmagasabb részeket éri el a megedzett torokhangon keresztül, Bobby Blitzre (Overkill) vagy akár David Bowerre (Hell) is emlékeztethet.

Üdvözlendő, hogy az új album játékideje tömör. Tíz szám van rajta, és az album 45 percre jön ki, ami éppen jó, főleg ahhoz képest, hogy az „XI” kissé hosszúra sikerült, hiszen egy órányi játékidővel és összesen 11 dallal rendelkezett. Ezúttal a dalok 3.30 és 5.00 perc között mozognak, ami a stílushoz és a műfajhoz mérten teljesen elég. Így az új album a elődjéhez képest még több tüzes izzást és megalkuvást nem ismerő recsegést-ropogást hoz.

A régi „Hanging in the Balance” emlékét, azét az albumét, amely 1993-ban valamelyest megosztotta a zenekar rajongótáborát, és amelyen Howe először mutatkozott be a nagyközönségnek, az Out of Balance idézi meg tréfás módon, közvetlenül az album vége előtt. A lemezt a kérlelhetetlenül sötét és végzetes The War Electric zárja, amely még egyszer megmutatja, hogy a zenekar a megkomolyodott éveiben sem mutat lassulás jeleit. Vérszomjasan és végletesen tajtékozva. Dühösen és pusztítóan felmérgesedve. Így szól hát a old school „Damned If You Do”. Ahogy ez a Metal Churchtől elvárható. Újabb kiváló teljesítmény a legendás zenekartól.

szerző: Aleš Podbrežnik
értékelés: 8.5 / 10


Számlista:
01. Damned If You Do
02. The Black Things
03. By The Numbers
04. Revolution Underway
05: Guillotine
06. Rot Away
07. Into The Fold
08. Monkey Finger
09. Out Of Balance
10. The War Electric

Felállás:
Mike Howe – ének
Kurdt Vanderhoof – gitár
Rick Van Zandt – gitár
Steve Unger – basszusgitár
Stet Howland – dob

1 hozzászólás
  1. Matija szerint

    Metal Church so kult – eden bolj krivično spregledih metal bandov. Podobno kot pri Sabbatih se fani delijo na Wayneovce in Howeovce. Meni je Howe nekoliko ljubši, ampak tudi albumi z Wayneom so zakon. Videl sem jih v živo z Davidom Wayneom v Salzburgu 1999.

    Sicer pa majčken popravek – Hanging In Balance ni prvi, ampak je tretji (in takrat zadnji) album z Mikeom Howeom.

Az e-mail-címedet nem tesszük közzé.

Ez az oldal sütiket használ az online szolgáltatás, a hirdetési rendszerek és olyan funkciók biztosításához, amelyeket sütik nélkül nem tudnánk nyújtani. Az oldal meglátogatásával és használatával hozzájárulsz a sütik használatához. Elfogadom Tovább

Adatvédelem és sütik