Samozaložba
Megjelenés dátuma: 2021. 5. 9.
Produkció: DavidOFF
Az album hossza: 28.00 perc
Stílus: Progressive Metal/Art Metal/Instrumental/Guitar Rock
Értékelés: 9.0/10
A DavidOFF egy zenei projekt, mondjuk ki nyíltan: tisztán instrumentális gitáros art rock és metal vállalkozás, amely mögött a karintiai gitáros, David Breznik áll. „Nem vagyunk sokan, de jól vagyunk elosztva” – ez járja a szlovén szólóelőadókról, akik elsősorban a hat-, sőt többhúros elmélet nyelvén szólítják meg a hallgatót. Ott van Bor Zuljan, Franci Zabukovec, aztán a náluk kicsit fiatalabb Igor Potočnik, hogy valahogy elérjünk a millenniumutáni korszakba, amikor feltűnik a jesenicei Grega Habič, aki a mai napig a legkonzisztensebbnek számít mindannyiuk közül, a celjei Uroš Planinc, aki – reméljük, nem véglegesen – két albumnál „megállt”, és most a karintiai David Breznik. Ők azok a zenészek, akiknek önálló albumuk van, pedig Szlovéniában még rengeteg gitárás akad (Mark Lemer, Matjaž Sterže és így tovább…). Olyan zenészekről, szólóelőadókról beszélünk, akik a hangszeres gitárjátékot teszik meg abszolút középpontnak és az alkotói kifejezés alapnyelvének. Saját art-beatjeiket játsszák. Már csak arra várunk, hogy esetleg csatlakozzon hozzájuk a szlovén színtér első hölgye, aki Katja Plaster lehetne. David Breznik megint csak a saját zenei története, a saját zenei könyve. Önjáró és önálló.
David Breznik már 2020 végén kiadta az első lemezét, idén tavasszal pedig jön a második, a „Vojna”. Sokat mondó címmel. A srác tehát már a diszkográfiai pályafutása legelején két különböző arcot akart megmutatni. Az első album afféle főhajtás volt a zenei bálványai, a gitárhősök előtt, akik mellett csiszolódott, fejlődött, érett és felnőtt. Az új lemez viszont határozott irányváltás, mert valódi, hús-vér lenyomata David Breznik belső világának. Tehát teljes egészében egy olyan albumról van szó, amely az előadó személyes zenei dossziéját sugározza, és David a gitárjáték nyelvén még érzékeny lelkének legrejtettebb zugait is feltárja. Szenvedéllyel és tűzzel.
David számára a „Vojna” albumon az sikerült, hogy rendkívül merész produkció kíséri a lemezt. A gitárja borzas, masszív hangzású, bombasztikus reverbbel felszerelt, a zenész ugyanakkor mesterien lefedte az alacsonyabb hangokat is, megmozgatta az hangszereléseket, a billentyűs szólamok integrálásának képszerű megoldásaival drámai ívet adott nekik, és gondoskodott a dob teljesen organikus hangzásáról is, amelyet az albumon közreműködő zenész, Dejan „Dimme” Dimec szállított. A DavidOFF tömören, vallomásosan szólal meg, és nem pazarolja a hallgató idejét az (érdektelen) avantgárd különcködés kalandjaira. A lényeg végig kézzelfogható, követi a muzikalitást, ugyanakkor kihívóan is szól, hiszen a DavidOFF ügyes kötéltáncosnak bizonyul, amikor a számos stílushatás összeolvasztásának vörös fonalát követi a saját zenei mondanivalóján belül. Az album neoklasszicista elemek, jazzrockos vonalak és olyan pillanatok szövedéke, amelyeket akár a blues rock is magáénak tudhatna; előtérbe pedig a zenész természetesen a metalos frazírozás lavinaszerű össztüzét helyezi, amely a progresszív metal terepén is megállná a helyét.
A fickó nagyon is finom tud lenni, amit leginkább a negyedik szám, a Sreča sugároz. Különösen dallamos és finomkodó, és minden mozgalmassága mellett is rendkívül kellemes hallgatni. Bár teljesen instrumentális albumról van szó, nagyon ügyesen, hatásosan szól hozzánk (szöveg nélkül), mégis nagyon személyes vallomásként. Erre utalnak a számcímek, amelyeket nem nehéz összekötni a játék természetével és a hangszerelésekkel, és kézzelfogható kifejezőerőt hordoznak. Ez volt a zenész célja, és nagyon ügyesen meg is valósította.
A Vojna (a nyitó frázis akaratlanul is a Rush legendás BU2B-jére emlékeztet) és az Orgazem hangszerelése természetét tekintve elég rokon. Mindkét számot alapvetően a lavinaszerű, áthatoló gitárfrázis jellemzi, amely némi sötét hangulatot is lehel. Ez a kettő a közvetlenebb hangszerelésű. Aztán található az albumon többek közt egy kísérletezőbb, mondjuk úgy, progresszív metalos jellegű szám, a Droga, amely az első rész vezérfrázisában úgy bontakozik ki, mintha a Kashmir (Led Zeppelin) 45 évvel később megkapná a maga kifejezett „back to the future” frissítését. Ebbe a sorba sorolhatjuk az acélos progresszív számot, a Nebót is.
Az album nem tűri a túlzást és az egotripeket. A DavidOFF jelzi, hogy kivételes gitárvirtuóz, de ezt a megmutatkozást semmiképp sem viszi túlzásba. A számok rendkívül kompaktak maradnak. Ebben a tekintetben az egész Joe Satriani régi iskolás hangszerelési módjához mérhető, bár a DavidOFF stílusfúziója jóval színesebb, mondhatni kihívóbb. De amikor pokolian gyors hangsorozatokat lő ki, azokkal sem esik túlzásokba, hanem megfelelő adagokban, az album nyolc száma közül a megfelelő helyeken osztja szét őket. Ez a stúdióteljesítmény nagy előnye, hiszen ez a garancia arra, hogy ez az instrumentális kiadvány megtalálja az art metalos, illetve art rockos jelleg helyes mértékét, és így az igényesebb zenehallgató éppúgy érdeklődéssel hallgatja majd, mint az, aki nem bírja jól a túlzott bonyolítást, és elsősorban a három-négy akkordos frazírozás pillanatnyi, energikus begyújtó minimalizmusára épít.
A DavidoFF olyan zenész, aki a „Vojna” albummal arra figyelmeztet, hogy egy nagy tehetségű, nagy kifejezési potenciállal rendelkező művész áll előttünk. Fejlődési szempontból. A további evolúció kiindulópontjaiból tengernyi van. Éppen a srác rétegzett csiszoltsága és fókuszáltsága miatt. Minden attól függ, merre indul a zenei víziójával, de nagyszerű lenne, ha a srácnak rövid távon sikerülne legalább egy kísérőcsapatot összeállítania, hogy a „Vojna” albumot élőben is be tudja mutatni. Igaz, hogy mindössze 28 perc zene van rajta, de ez nem gond. Hozzáadsz egy saját „leftovert”, meg egy-két feldolgozást, és az egyórás koncert garantált. A „Vojna” album nagyon érdekes és minőségi kiadvány, ezért kézzelfogható koncertpromóciót érdemel. Előttünk áll tehát egy újabb művészileg izgalmas történet, amely a jövőben még sok zenei gyönyört dobhat fel önálló, egyedi tartalommal.
Szerző: Aleš Podbrežnik
Számok listája:
1. Vojna (3:18)
2. Sanje (3:04)
3. Nebo (2:59)
4. Sreča (4:13)
5. Orgazem (3:09)
6. Droga (3:47)
7. Moja ljubezen (3:40)
8. Prah (3:33)
Felállás:
David Breznik – ‘DavidOFF’ – gitár, basszusgitár, billentyűk
Dejan Dimec – ‘Dimme’ – dob
