Kiadó: Rockshot Records
Megjelenés dátuma: 2021. 4. 2.
Produkció: Adrien G. Gzagg
Az album hossza: 62.56 perc
Stílus: Power Metal
Értékelés: 8.0/10
Jó látni, hogy ezekben a furcsa időkben még akad valaki, aki fogékony a varázslatokra és a mesemondásra. Power metal. Ezúttal a franciaországi Grenoble-ból. A formáció neve Avaland. A bemutatkozó album címe „Theater of Sorcery”. Az egészet a huszonkét éves énekes és fő dalszerző, Adrien G. Gzagg hajtja. Sőt: ahhoz képest, milyen fiatal és zöldfülű, igencsak magasra tette a lécet, hiszen a zenekar első lemezét nagyon ambiciózusan képzelte el. Koncepcióalbumnak szánt metalopera ez, a régi szép idők mintájára, amikor több mint húsz évvel ezelőtt a power metal népszerűsítésében hasonló történeteket tálalt például az Avantasia.
Valójában az első bekezdésben megkaptad az összes lényeges információt arról, mire számíthatsz a lemeztől. A dalok persze tipikus, klisés power metalt kínálnak, amelyet neoklasszicista elemek támogatnak meg és díszítenek, ez pedig határozottan szimfonikus hangulatot ad az egésznek. Így is illik, hiszen egy metalopera-koncepcióról van szó. Szerencsére rögtön hallani, hogy a zenekar nem germán–skandináv és nem is olasz eredetű, mert az albumot nem fényezték agyon, megtartott egy jó adag nyers produkciós érdességet és a felborzolt, süvítő gitárfutamok lendületét, ami fontos sötét színt visz a lemezre. Ez pedig remekül egyensúlyoz az események alakulásán, és megakadályozza, hogy a lemezt az émelygős pátosz véletlenszerű kitörései uralják, ami az efféle power metalban elég gyakori állandó vendég. A „Theater of Sorcery” kellemesen összeráncolt homlokú produkció, ahol a gitárfutamok konkrét tüskésséget és vagányságot okádnak, bár a billentyűs hangszerelés miatt a lemez egyúttal barokkos cikornyákat is visel.
Az album mindenesetre tele van pompával és bombasztikussal. Mivel koncepcióról van szó, és mivel az első bekezdésben leírtuk az Avantasia nevet, az igazi kapocs vele a vendégénekesek társasága, akik között a fiatal Adrien G. Gzagg kiosztotta az énekszerepeket a végtelen rejtélyek, a mágia és a bátor harcosok meg gonosz lények mesés túlvilágának koncepciója szereplői szerint. Hogy Zak Stevens (Savatage, Circle II Cirlcle, Archon Angel) és Ralf Sheppers (Primal Fear) felbukkanjon az albumon, vagyis hogy a két énekes jóindulatát elnyerd, tehetséget kell mutatnod. Itt van még két énekesnő, Heli Andrea (Mobius) és Madie (Nightmare), valamint a további férfi hangok: Fabrice Emmanuelson (Rising Steel, Ellipsis), a tunéziai Zaher Zorgati (Myrath) és Jeff Kanji (Seasons of Silence).
Mi emeli ki ezt a lemezt, hogy ne merüljön el teljesen a már hallott középszerűség szürkeségében? A nagyon jól felépített dalok, a sokszor igen markáns és fülbemászó refrének, a hangulatok fokozatos építésének jó érzéke, és a hangulatok hirtelen fordulatai is. Az pedig, hogy a vendégénekesek garnizonja garancia a dinamikus fejlődés magas színvonalára – tehetségükről és hozzájárulásukról felesleges szót vesztegetni –, az album egyik legfontosabb benyomása mégis az, hogy elsősorban zenekari lemezről van szó, nem projektről.
A „Theater Of Sorcery” nagyon ambiciózus nyitólépés egy olyan zenei világba, amely akár a Soulcalibur számítógépes játék zenei alapja is lehetne, ha már az Avalon szó variációinál tartunk. A dalszerzésben olyan dallamokat érezni, amelyeket valaha réges-régen például a Kamelot is megütött. Az ultramuzikális bombasztikához, amellyel manapság szívesen szándékosan is túlzásba esnek, kapcsolódik a harmadik szám, a Let The Wind Blow refrénje is, amely úgy szól, mintha a Beast In Black felejtette volna el felvenni. Talán az olvasás közben valaki már párhuzamot vont a francia szimfo-power metal együttessel, az Adagióval és gitárosával, Stephan Forte-val, és ez teljesen helyénvaló. A nevezett fickó az Avaland bemutatkozó lemezén az egyik gitárszólóval is hozzájárult. Rajta kívül még néhány vendég gitárszólista is szerepel az albumon. A 63 perc valójában elég hosszú idő, és a lemez a mondanivalóját jóval korábban elmondja. A dalok többnyire nyugodt, közepes tempójúak, ami bőven ad teret a drámai színház megteremtésére. Ebből pedig van bőven. A bizonyított erények ellenére szem előtt kell tartani a produkció rendkívüli kiszámíthatóságát, ezért elsősorban a vérbeli power metal-rajongók fogják biztosan lecsapni rá. Ahogy mondtuk: a „Theater of Sorcery” bátran lerakott alapkő a fiatal zenekar karrierjében. Kompakt, példásan kidolgozott zenei dokumentum.
Szerző: Aleš Podbrežnik
Számlista:
1. Theater Of Sorcery
2. Gypsum Flower
3. Let the Wind Blow
4. Storyteller
5. Escape To Paradise
6. Holy Kingdom Of Fools
7. Never Let Me Walk Alone
8. Deja Vu
9. I’ll Be Ready For Your Love
10. War Of Minds
11. Rise From The Ashes
Felállás:
Adrien G. Gzagg – ének, billentyűk, hangszerelés
Christophe Feutrier – gitár
Lucas Martinez – gitár
Camille Souffron – basszusgitár
Leo Mouchonnay – dob
Énekes karakterek:
Adrien G. Gzagg – Adam Wilstorm
Zaher Zorgati (Myrath) – Adam’s Inner Voice
Jeff Kanji – Jacob Reiser, Adam’s Best Friend
Heli Andrea (Mobius/OLANE) – Solveig Elweiss, Adam’s Beloved
Emmanuelson (Rising Steel/Ellipsis) – The Master Of Sorcery
Zak Stevens (ex-Savatage/TSO/Archon Angel) – The Storyteller, appearing from the past
Ralf Scheepers (Primal Fear/ex-Gamma Ray) – Aloïsius Jestens, King Of Avaland
Madie (Nightmare/Faith In Agony) – The Guardian Angel
Vendéggitárosok:
Ricky Marx – gitárszóló az 1. számban
Stephan Forte – gitárszóló a 2. számban
Ayman Mockdad – gitárszóló a 7. számban
Virgile – gitárszóló a 8. számban
