Todd La Torre: Rejoice in the Suffering

0 174

Kiadó: Rat Pak Records
Megjelenés dátuma: 2021. 2. 5.
Produkció: Tod La Torre & Craig Blackwell
Az album hossza: 44.35 perc
Műfaj: Heavy Metal
Értékelés: 9.0/10


Todd La Torre amerikai zenész, aki az elmúlt évtizedben a legendás progresszív metalosok, a Queensryche énekeseként lett híres, korábban pedig egy ideig a Crimson Gloryban is énekelt. La Torre kiváló énekes, emellett több hangszeren is játszik, elsősorban dobol. Sőt, saját zenét is szerez. A tavaly februárban… pontosabban az idei év eleji, februári megjelenésű „Rejoice in the Suffering” album valószínűleg még mindig nem látta volna meg a napvilágot, ha a világot nem borítja be a járvány takarója. A Queensryche-nak le kellett állítania a koncertezést, La Torre pedig szabad kezet kapott, hogy befejezze az első önálló stúdióalbumát.  Az anyag évek alatt állt össze, és igencsak változatos lemez lett belőle, amely hatásosan olvasztja egybe az amerikai speed/heavy metal hagyományos, old school elemeit a modern hangzásbeli finomságokkal.

Az albumon La Torre teljes pompájában bontakozik ki énekesként, és kaméleonszerű teljesítményt nyújt: egyetlen dalon belül is képes több énekstílus között váltogatni, ahogy ezt rögtön a nyitó, kíméletlenül száguldó Dogmata is megmutatja. A Vanguards of the Dawn Wall, amely kifejezetten társadalomkritikus, a nyitódal mellett támadó lendületben talán a legdühösebb, legvadabb szám, amely erősen kacérkodik az old school, üvöltözős speed metal hagyományával, ahogy azt a nyolcvanas évek elején az Egyesült Államokban ismerték. Mindehhez komoly adag zeneiség társul, no meg pompa is, amelyet az albumon először a Darkened Majesty hoz. La Torre hangja megőrzi makulátlanul robbanékony agresszióját. Az éneket kiegészítő, harmonizált énekszólamok támogatják, ezek fokozzák a dalok drámaiságát, és olykor kórusszerű „üvöltözéssel” is párosulnak, ahogy az különösen a Vanguards of the Dawn Wall és a nyitó Dogmata esetében hangsúlyos. A Critical Cynic például az album az a pillanata, amelynél, ha addig nem, akkor itt végre világossá válik, miért kötött ki La Torre a Queensryche-nál. A Vexed is, amely az egyik legváltozatosabb szám, egy másik történetben akár egy újabb Queensryche-lemezen is megszólalhatna. Egyébként a „Rejoice in the Suffering” nem az a lemez, amelyik virágot ültet, nem ismeri az édeskésséget, és nem menekül a fantáziavilágba. Szilárdan a földön járó alkotás, erős énekes-dalszerzői hangvétellel, amelyben La Torre a valóság megfigyelőjeként jelenik meg, úgy, ahogy ő maga érzékeli, és amiről vallomásaiban prédikál. Hangja rendkívüli árnyalatgazdagságot mutat, emellett elképesztő az énekterjedelme, és a kifejlett hangerőt könnyedén viszi oktávról oktávra. Különösen briliáns a záró Apology zárlata. 

La Torre énekelt és az összes dobot felvette. Az első lemezén azonban egy másik zenész is fontos szerepet játszott: Craig Blackwell, aki segített La Torrénak a produkcióban, és eljátszott mindent, amit eddig nem soroltunk fel. Vagyis a gitárokat (a riffeket és az összes szólót), a basszusgitárt és a billentyűket. Úgy tűnik, a két zenész párosa tökéletes kombináció a zeneszerzéshez, amely szép adag szellemességet és ötletgazdagságot is felvonultat. Képszerű album, amely meglepi a hallgatót a sorra érkező ötletes kitérőkkel. A magas oktánszámú, teljes metalgaloppal párosuló ötletességnek köszönhetően az album egészében rendkívül gyorsan lepörög. A hallgatótól semmiképp sem lopja az időt.

La Torre az első önálló stúdióalbumával olyan zenei kiáltványt tett le az asztalra, amellyel a lehető legjobb módon megmutatta rendkívüli zenei tehetségét. Nemcsak énekesként, hanem zeneszerzőként is. Sok szempontból az önálló bemutatkozása – és ez tulajdonképpen megrázó felismerés – sokkal meggyőzőbb, mint a Queensryche aktuális lemeze, a „Verdict” (2018), amely hallgatás közben befejezetlenség érzetét kelti. A „Rejoice in the Suffering” kompaktan kicsiszolt, részletgazdag alkotás, amely a ragadozó, „bámuló” hangzású, modern karakterű produkció kidolgozására is figyelmet fordít.

Szerző: Aleš Podbrežnik

Dallista:
01. Dogmata
02. Pretenders
03. Hellbound and Down
04. Darkened Majesty
05. Crossroads to Insanity
06. Critical Cynic
07. Rejoice in the Suffering
08. Vexed
09. Vanguards of the Dawn Wall
10. Apology
bónuszdalok;
11. Fractured
12, Set It Off
13. One By One

Felállás:
Todd La Torre – ének, dob
Craig Blackwell – gitár, basszusgitár, billentyűk

Vendégzenészek:
Jordan Ziff – gitárszóló a 7. dalon
Al Nunn – billentyűk a 13. dalon


Az e-mail-címedet nem tesszük közzé.

Ez az oldal sütiket használ az online szolgáltatás, a hirdetési rendszerek és olyan funkciók biztosításához, amelyeket sütik nélkül nem tudnánk nyújtani. Az oldal meglátogatásával és használatával hozzájárulsz a sütik használatához. Elfogadom Tovább

Adatvédelem és sütik