Vandenberg: 2020
Kiadó: Mascot Label Group
Megjelenés dátuma: 2020. 5. 29.
Producer: Bob Marlette
Az album hossza: 42.13 perc
Stílus: Hard Rock
Értékelés: 9.5/10
Adrian Vandenberg holland gitáros, aki hozzájárulásával, tehetségével és tudásával szembetűnő nyomot hagyott a nyolcvanas évek hard rockjának hangzásában és szellemében. Előbb a saját Vandenberg nevű zenekarával, később pedig a Whitesnake-ben. Mivel a derék holland az utóbbi években újra felpörgette koncert- és szerzői tevékenységét, csak idő kérdése volt, mikor alakítja át fokozatosan a Vandenberg’s Moonkingset, amellyel két nagyon jó stúdióalbumot vett fel és jelentetett meg, ismét Vandenberggé. Ha pontosak akarunk lenni, a Moonkingset egyszerűen elkaparta, a hamvaiból pedig újra feltámadt a Vandenberg.
Az újraélesztett, legendás holland hard rock formációba a új generációs hard rock énekesek egyik legfeltűnőbb alakját, a kiváló chilei Ronnie Romerót sikerült megnyernie. Ő már nem szorul különösebb bemutatásra. Elég annyit mondani, hogy Richie Blackmore a Rainbow újraindításakor magához vette, és hogy emellett a CoreLeoni énekese is, amelyet a Gotthard gitárosa, Leo Leoni vezet. Vandenberg a ritmusszekció összeállítását is nagyon megfontoltan oldotta meg. Az új basszusgitáros holland társa, Randy Van Der Elst lett, aki egyébként az N.W.O.B.H.M.-legenda Tank basszusgitárosa, a dobok mögé pedig a szintén holland Koen Herfst ült, akinek szintén szép kilométerek vannak a lábában (többek között játszott Bobby Kimballal (Toto), Dorával és az Epicával).
A Vandenberg a nyolcvanas évek közepén a hard rock olyan elegyét képviselte, amely a Deep Purple, a Rainbow, a Led Zeppelin, az UFO, valamivel később pedig az MSG és a Whitesnake, vagy a Bad Company Brian Howe-os korszakának erős hatása alatt fejlődött. Ha például az Europe volt erre a skandináv válasz, akkor a Vandenberg a hollandé. Adrian elképesztő tehetsége miatt a Vandenberg szép figyelmet kapott, így a nyolcvanas években többek között Ozzy Osbourne, a Rush, a Kiss, a Scorpoins és az MSG előtt nyithatott koncerteken. Adrian ügyességét, varázsát és színpadi karizmáját a Whitesnake főnöke, David Coverdale sem kerülte el a figyelmét, és a saját soraiba csábította Adriant.
Amit a „2020” album nyújt, az minden tekintetben több, mint pusztán briliáns visszautalás a Vandenberg mindhárom, a nyolcvanas években megjelent albumára. Miért több? Mert a „2020” kivételes tűzzel és kreatív frissességgel rendelkezik, így nem csupán egy nosztalgikus összejövetel kiáltványa! Teljesen más kémiával, más mágiával! Új, korszerűsített hangzással, amely a mondanivaló karakterében mégis megőrzi a nyolcvanas évek lényegi, elemi védjegyeit, úgyhogy egyetlen mondattal nyugodtan zárhatod le 2020-ban is: „Ez a Vandenberg!” Vandenberg tehát, akik egy művészi lépést tettek előre. Megdöbbentő felismerés, hogy a „2020” a nyolcvanas évek hard rockja legjobbjának és legkiemelkedőbbjének elegáns átalakítása új időkre.
Adrian Vandenberg alakja tehát megint néhány lenyűgöző frázist tett le az asztalra, amelyek arra utalnak, hogy mögöttük egy olyan zenész áll, aki a nyolcvanas éveket lélegezte és élte. Itt van a Shout, a Shitstorm vagy a nyitó, komor romboló, a Shadow Of the Night, valamint az apokaliptikus mini szvit, a Hell Or High Water, ezeket a Rainbow, a Dio, a Whitesnake és az MSG rajongói azonnal a magukénak fogják tudni, bár a lemez karizmája saját, és elsősorban a Vandenberg nevet testesíti meg! A többi anyag is így szólít meg, miközben a Light Up the Sky (a versszakban) a Whitesnake-klasszikus Bad Boys távoli unokatestvére. A Vandenberg az új albumra felvett egy megújított változatot is a nyolcvanas évekbeli slágeréből, a Burning Heartból. Új karizmával és új kémiával, amit igazságtalan lenne az eredetihez mérni. Csak annyit lehet hozzátenni, hogy briliánsan felfrissítették, és jelenlétével a „2020” albumon erősíti az új lemez erős mondanivalóját. Adrian Vandenberg rendkívül finom lelkű ember, aki filigrán pontossággal követi a hangok tökéletes elrendezését a motívumszerkezetek erős és kompakt formájában. Minden részlet, harmonikus díszítés, átvezető passzus – ezen az albumon a gitár tekintetében minden kivételes érzékenységgel és a nagy tökély elérésére törekvő kivitelezéssel készült.
Adrian Vandenberg ismét kivételes művészi ragyogással végezte el a dolgát. A fickó még egyszer megmutatta, milyen kiváló zeneszerző, és hogy neki a régi dicsőségből élés semmit sem jelent. Számára csak a kézzelfogható művészi tartalom számít, aminek hiteles tükre kell hogy legyen az alkotói ihletnek. Ebből pedig rengeteg van a „2020” albumon! A refrének minden dalban zenei és hangulati crescendót hoznak, és ragadozó módon szólítanak meg a ragadós és mérgesen áthatoló frazírozás, valamint Ronnie Romero bravúros vokális akrobatikája briliáns párbeszédében.
Mindezt Adrian 2020-ban nem tudta volna megvalósítani a legendás producer, Bob Marlette és természetesen a szörnyen jó énekes, Ronnie Romero nélkül, aki egyszerűen bizonyítja, hogy a saját generációjában most ő a legjobb! Ez tehát nem megőszült nosztalgikusok összejövetele, akik a közelmúlt működésük varázsának patetikus felélesztési kísérleteiben vesznek el, és amit nem is tudnak feléleszteni! Ez egy olyan album, amely egy szuszra testesíti meg a hagyományosat és az aktuálisat, és mint ilyen, egy legendás hard rock zenekar újjászületése. Újjászületés a szó igazi értelmében. Új időkre. Új fókusszal. Reméljük, hogy Adrian ezt a tüzet a következő években is megőrzi, mert ilyen kiváló hard rock teljesítményre tényleg nem lehetett számítani! Azok után, amit a „2020” nyújt, az ilyen lemezeket csak kívánni tudjuk!
Szerző: Aleš Podbrežnik
Dallista:
01. Shadows of the Night
02. Freight Train
03. Hell and High Water
04. Let It Rain
05. Ride Like The Wind
06. Shout
07. Shitstorm
08. Light Up The Sky
09. Burning Heart – 2020
10. Skyfall
Felállás:
Ronnie Romero – ének
Adrian Vandenberg – gitár, billentyűk
Randy van der Elsen – basszusgitár
Koen Herfst – dob
Vendégzenészek:
Rudi Sarzo – basszusgitár
Brian Tichy – dob
