The Darkness: Last Of Our Kind
Kiadó: Canary Dwarf
Megjelenés éve: 2015
Az album hossza: 41.27 perc
Producer: Dan Hawkins
Műfaj: Hard Rock
A brit szatirikus rockerek, a The Darkness a 2011-es újraindulásuk óta másodszor csapnak le. A több mint szolid harmadik, egyben visszatérő stúdióalbum, a „Hot Cakes” megmutatta, hogy a The Darkness megőrzött minden védjegyet és ismertetőjegyet, amelyek az ezredforduló elején a legsikeresebb rockzenekarok közé röpítették őket. Sajnos a The Darkness csillaga aztán hamar le is hunyt.
A „Last of Our Kind” még érettebbnek, fókuszáltabbnak, harapósabbnak, tömörebbnek és ötletekben még változatosabbnak hat, mint bármelyik korábbi The Darkness-album. Ha dalról dalra haladsz, ez minden bizonnyal a legérettebb és legkompaktabb munka a The Darkness egész pályáján. Minőségi ingadozás a dalok között, amelyek a rockos változatosságból is bőven kérnek, gyakorlatilag nincs. Ez az album 100%-ig az együttes igazi rajongóinak készült.
A The Darkness továbbra is rendkívül ravasz bohócok. Justin Hawkins kivételes énekhangi áthatóképességét megőrizte: gyakran extrém fekvésekben szólal meg, a lehető legmagasabb régiókba törve, az emberi teljesítőképesség és képzelőerő határán. Justin ebben a tekintetben továbbra is az a fő elem, amely eredetiséget és egyediséget visz az együttes zenei életművébe. A hangja úgy működik, mint a pálya elején, jó 10 évvel ezelőtt.
Az album a Barbarian című számmal nyit. Ez egy szúrós, évődő megzenésítése egy 9. századi történetnek, amely a dán vikingek támadásáról szól: „Ivar the Boneless” vezetésével érkeztek Kelet-Anglia partjaihoz, és lefejezték az angolszász Edmund királyt (Kelet-Anglia akkori uralkodóját). Ez, jegyezd meg, 869. 11. 20-án történt. Az album egyik legjobb dala rögtön az elején: áthatóan zúzós, ragadozó riff, végtelenül ravasz refrén, olyan teljesítmény, amely felér az együttes második stúdióalbumának legismertebb slágereivel.
Az együttes zenei névjegyének alapvetése változatlan maradt. Az AC/DC, a Thin Lizzy, az UFO és a Queen újabb ringbeli találkozójáról van szó. Persze a The Darkness egyedi receptje szerint összegyúrva, amely újabb elsőrangú rockparódiát hoz létre. A Barbarian, az Open Fire, a „zeppelines” Roaring Waters vagy a címadó dal versengenek egymással, melyik lopja el a másik elől a figyelmet a kidolgozott, vérbeli karizmatikus gitárfrázisokkal, amelyekre épülnek. Adrenalinlöket, amilyet csak a legnemesebb származású rock’n’ roll tud kiváltani. Még amikor a dolgok lecsendesednek is a Wheels of the Machine-ben, az együttes mondanivalója kivételesen dinamitos és meggyőző marad. A dalnak enyhe southern rock beütése van, de ismét a kivételes Justin tartja talpon, aki a számot a falsetto-bolondozások újabb ravasz zsákjával adagolja. A Mighty Wings az album legsötétebb és legkeményebb pillanatát hozza, az előrefrén és a refrén a feje tetejére állítja a hangulatot, ami újabb kiváló hangulati kontrasztot teremt. Az AC/DC-s Mudslide a Barbarian mellett az album újabb legszórakoztatóbb és legőrültebb pillanatát adja. Az akusztikus Sarah O’Sarah-t akár a Thin Lizzy is használhatta volna valamelyik albumán. A Hammer & Tongs boogie rockos kitérőt hoz az albumon, a „Last of Our Kind”-ot pedig ünnepélyesen, rockhimnuszi stílusban a középtempós Conquerors zárja.
Igazi rockpetárdát akarsz a homlokodba? A lehető legrövidebb úton? Szikrázóan ravasz rock’n’roll tüzet? Ennél jobb címet erre, mint az új The Darkness-album, most nincs! Tele pumpál adrenalinnal, Justin Hawkins versszakait és énekes kilengéseit hallgatva pedig fájni fog az arcod a nevetéstől. A „Last of Our Kind” kiváló új The Darkness-album, amely bizonyítja, hogy a kvartett megőrizte a csődörök erejét, sőt, még többet is. A kompozíciók nagy kidolgozottsága alapján azt hirdeti, hogy a The Darkness csak most közelít a kreatív zenitjéhez.
szerző: Aleš Podbrežnik
értékelés: 9.0 / 10
Számok listája:
1. Barbarian (3:34)
2. Open Fire (4:01)
3. Last of Our Kind (4:09)
4. Roaring Waters (4:38)
5. Wheels of the Machine (3:07)
6. Mighty Wings (5:46)
7. Mudslide (3:25)
8. Sarah O’Sarah (3:52)
9. Hammer & Tongs (4:02)
10. Conquerors (4:55)
Felállás:
Justin Hawkins – ének, gitár
Dan Hawkins – gitár
Frankie Poullain – basszusgitár, ének a „Conquerors” című számban
Emily Dolan Davies – dob
KÖZREMŰKÖDŐ ZENÉSZEK:
Trevor Weston – monológ a „Barbarian” című számban
236 The Darkness-rajongó – ének a „Last of Our Kind” című számban