Szerző: Aleš Podbrežnik
Helyszín: Brescia / Circolo Colony / Olaszország
A koncert dátuma: 2016. május 13.
Látogatók száma: 350
Mi lehetne jobb egy péntek 13-ánál, mint hogy nekivágsz egy heavy metal expedíciónak, méghozzá a négyszáz kilométerre fekvő Brescia felé? A cél a Riot, azaz a mostani Riot V volt. A Riot a New York-i legendák közé tartozik, akiket a műfajuk mestereinek tartanak. Az 1975-ben alakult zenekar a pályafutása során rengeteg felállásváltáson ment át. A karrierje sem volt mentes a hullámhegyektől és hullámvölgyektől, de ennek nem a gyenge lemezek voltak az okai, hanem a rossz menedzseri húzások és Mark Reale szerénysége, akinek mindig a zene volt az első. Mark Reale 2011-es korai halála után hatalmas alkotói örökséget hagyott hátra, a Riot pedig ma is minden bizonnyal a műfaj egyik legjobban alulértékelt zenekara. Mark kiváló zeneszerzőként volt ismert. Remek, „megfogós” dalokat írt, amelyeket markáns riffek díszítenek, a kettős gitárdallamok és a tercekben futó harmóniák finom érzékével fűszerezve. Az eredeti felállás megmaradt két tagja, Mike Flyntz és Don Van Stavern Mark édesapjának áldásával úgy döntött, hogy folytatja a Riot névvel, méghozzá Riot V néven. Az új felállásban a zenekar már több mint két éve működik, a következő összeállításban: Todd Michael Hall (ének), Nick Lee (gitár), Franck Gilchriest (dob), valamint a már említett Mike Flyntz (gitár) és Don Van Stavern (basszusgitár). Ebben a felállásban adták ki a kiváló, 2014-es „Unleash the Fire” albumot – a RockLine-kritikát ITT olvashatod. Egy érdekesség is idekívánkozik: a Riot nálunk, Szlovéniában már kétszer fellépett, 2000. január 30-án a ljubljanai K4 klubban, az Agent Steellel, az Anvillal és a Dominével közös csomagban, amikor még Mark Reale játszott gitáron, Mike DiMeo énekelt, Pete Perez pedig a basszusgitárt forgatta. A kvintett Riot V-ként is járt már Szlovéniában, méghozzá két évvel ezelőtt a tolmini Metaldays fesztiválon!
De térjünk vissza a helyszínre, a Colony klubba. A klub becslések szerint nagyjából 700 embert fogad be. A Riot V mellett még három zenekar lépett fel. Az elsőt, a Black Start sajnos nem sikerült elcsípnünk. A második előzenekart, az Inifinityt viszont nem úsztuk meg: a színpad előtt vagy 20 ember tartott nekik társaságot. Tipikus, olasz hangvételű power metalt játszanak női énekkel. A fellépésüket korrektül lenyomták, az energikus énekesnő pedig jó kapcsolatot teremtett az egyébként szűk közönséggel. Utánuk a Crying Steel következett, akik veteránnak számítanak, hiszen a klasszikus „On the Prowl” albumuk már 1987-ben megjelent. A sajnos kevésbé meggyőző fellépésük alatt a közönség lassan a színpad elé szivárgott, nagyjából háromszázan.
A Riot V a Circolo Colony klubban már elég jól ismert: ebben a felállásban ez volt a harmadik fellépésük. Így hűséges hívekből sem volt hiány. Valamivel tizenegy óra után lépett a zenekar a színpadra egy felvett intróval, amelyet az instrumentális Narita követett az 1979-es, azonos című albumról. Utána a Riot V rögtön az aktuális stúdióalbumra ugrott, és lenyomta a Ride Hard, Live Free-t. A pozitív heavy metal energia egész este ott vibrált a levegőben. Olajat a tűzre a kultikus „Thundersteel” albumról, a klasszikusnak számító Fight or Fall öntött. Az összeszokottság, az energia és a spontaneitás a csúcson van, Todd hangja teljes fényében és tökéletességében ragyog, minden fekvést gond nélkül vesz. Átvette a Riot gazdag pályafutása alatt énekelt mindhárom generáció kiváló énekesének hálátlan, vokálisan nehéz örökségét, a zenekar első korszakának énekese, Guy Speranza hangjától egészen Tony Moore és Mike DiMeo extrém magas énekéig. Todd ezen a koncerten is bizonyította, hogy az elmúlt két évben tovább fejlődött: a színpadi lazaságban és a közönséggel való kommunikációban is egyre jobb. Todd az egész koncert alatt remek hangulatban volt, így végig szorosan maga mellett tartotta a közönséget. Nem hiányoztak a szaftos viccek és a szellemeskedés sem, amiről a zenekar minden tagja gondoskodott, ez is a színpadi lazaság és az összetartás újabb bizonyítéka. A zenekar végigvezette a jelenlévőket a teljes életművön, a „Fire Down Under” debütálástól az utolsó albumig. A Flyntz–Lee gitárpáros filigránul összeszokott. Mindenre kiterjedően. A jellegzetes tercek és harmóniák, amelyek mindig is a zenekar védjegyei voltak, valódi fülgyönyörűek voltak. Mike remekül átvette Mark Reale szólóit, és óriási élvezettel játszotta őket. Lee nagyon energikus a színpadon, ugrál, és lélekkel adja át magát a daloknak. A Riot V koncertjén ezúttal sem maradt el a tequila, amit Don vidáman nyelt magába és öntött a rajongók torkába. Természetesen Mark Reale emlékére. Franck és Don ritmusszekciója pontos és tiszta. A zenekar hangzása az egész koncert alatt tiszta és felismerhető volt. Nekem személy szerint az est csúcspontja az új dal, a Take Me Back volt, amiben megvan az a rezgés, amely visszarepít a heavy metal aranykorába, a gyerekkorba és az emlékekhez. A Riot zenéje megérinti minden metálos lélek legrejtettebb zugát is, annyira szívből jön, amit a zenekar összes rajongója azonnal megerősítene. A Riot egyszerűen egyedülálló. A zenekar koncertjeiről Mark Reale gitártokja sem hiányozhat, mindegyiken ott van.
Az este túl hamar a végéhez közeledett. A zenekar a teljes pályafutás összes klasszikusával kiszolgált minket, és tizenkilenc dal után levonult a színpadról. Jött a kötelező ráadás, amelyben a Riot V a várt Swords and Tequilával, majd az ugyancsak várt, ütős klasszikussal, a Thundersteellel zárt. A túl gyorsan elszaladt estét kissé beárnyékolta a felismerés, hogy a repertoár a klasszikusok előadását tekintve a két év alatt egy mikronnyit sem változott. Az „Unleash the Fire” új dalaira persze ez nem igaz. A Riot rendkívül gazdag lemezkatalógusát ismerve igazán meglephettek volna minket valamivel.
Ebből az új élményből és az újabb találkozásból azt szűröm le, hogy a Riot V egységes, kiválóan összeszokott, és nagyon ütősen dübörög. A zenekar minden tagja lelkét a színpadon hagyta, és kihozta magából a maximumot. A banda az egész koncert alatt remek színpadi hangulatban volt. Reméljük, hogy ezt a turnét egyszer koncertfelvétel is megörökíti, akár dupla CD, akár koncert-DVD formájában. A Riot ugyanis a mai napig nem adott ki DVD-t. Egyébként új albumot vesznek fel, amelynek még idén meg kellene jelennie. Végezetül mindenkit buzdítok, aki szereti a klasszikus, régi iskolás heavy metalt, és még nem ismeri a Riotot vagy a Riot V-t: böngéssze át alaposan a zenekar diszkográfiáját, és menjen el a következő legközelebbi koncertjükre, mert biztosan nem fog csalódni. „Shine on Mark Reale, shine on metal warriors, and Riot V!”
szöveg és fotók: Jani Mihevc Cah
Setlista
RIOT V:
1. Narita
2. Ride Hard Live Free
3. Fight or Fall
4. On Your Knees
5. Johnny’s Back
6 Wings Are for Angels
7. Fire Down Under
8. Hard Lovin’ Man
9. Metal Warrior
10. Sign of the Crimson Storm
11. Fall From the Sky
12. Outlaw
13. Black Leather and Glittering Steel
14. Angel Eyes
15. Flight of the Warrior
16. Bloodstreets
17. Take Me Back
18. Road Racin’
19. Warrior
—ráadás—
20. Swords and Tequila
21. Thundersteel
Képgaléria
