Szerző: Urban Bolta
Fotók: Aleš Podbrežnik
Helyszín: Izbruhov bazen / Kranj
A koncert dátuma: 2009. szeptember 17.
Látogatók száma: 150
Jegyár: 15 €
A kranji Bazen mindig tudott gondoskodni jó koncertekről és jó fellépőkről, akik az egyedülálló hangulatban már nem egy felejthetetlen estét produkáltak. Aki egyszer járt a Bazenben, újra és újra visszatér. Olyan, mint egy jó könyv: annyira berántja az embert, hogy képtelenség olvasatlanul letenni. Magam is közéjük tartozom: azok közé, akik minden alkalommal ellátogatnak a Bazenbe, ha az idő engedi, és ez még sokáig így is marad. Pénteken a rég elhagyott olimpiai uszoda falai között a szervezők a bosnyák hard/heavy legendát, a Divlje Jagode-t hívták meg, a nyitózenekar szerepe pedig ezúttal a brežicei rockerekre, a Broken Arrow-ra hárult.
BROKEN ARROW
Még mindig rengetegen rajonganak a nyolcvanas évekért, amikor dúskáltak a dús frizurák, a nagy bandák kulisszái mögötti pikáns történetek és a női idomok az első sorokban – azért az időért, amikor a glam uralkodott. A glamhez hű rockerek közé tartozik a Broken Arrow is, a brežicei ötös, amely ápolja az aranykor, mára félig elfeledett nyolcvanas évek hagyományát. Későn, csak este fél tizenegy körül kezdték melegíteni a termet, a szíveket és a saját torkukat, feldolgozásokkal és saját dalokkal egyaránt. Utóbbiak közül már a nyitó Glam till the end kiemelkedett: hangzása és szövege kertelés nélkül kijelöli az irányt, amelyet a zenei pályájukon kitartóan követnek. A színpadi játék kifejezetten jól kidolgozott, az ugrálást és a helycseréket a srácok alaposan megtanulták. Természetesen sokat van szem előtt a frontember, az énekes Matjaž, aki nemcsak dús frizurájával, hanem az egész fellépésével nagyon jó fényben mutatkozik. Magabiztos a színpadon, a lámpalázat már rég legyőzte. Az „igazi” Def Leppard-féle, kórusszerű refréneknél gyakran mindhárom gitáros besegít neki az éneklésbe – ez a hatás mindig varázslatos hangulatot teremt, ami egyenesen libabőrért kiált! A gitárosok a jövőben vegyék ezt a feladatot nagyon komolyan, mert a gyakori egyméteres távolság a mikrofontól vagy a túl heves mozgás miatt a kísérővokálok hangereje nagyon ingadozik, ami drasztikusan rontja a dallamosságot – ez a Broken Arrow fellépésének egyetlen mínusz pontja. A felszolgált saját dalok egy része anyanyelven, más része angolul szólt; az utóbbiak mindenképp jobban illenek a hard rockhoz – mindkettőnél élvezte és tapsolással kísérte a közönség. A műsorba beemeltek néhány nyolcvanas évekbeli óriás klasszikust is, így hallhattuk a Life loves a tragedy-t (Poison), a Lay your hands on me-t (Bon Jovi), a Dance the night away-t (Van Halen), a Big City Nights-ot (Scorpions) és… a Mačkát tisztelgésként a Šank Rockerji előtt, amelynek hatása egyértelműen érződött a banda fejlődésén. Az egyórás koncerten bebizonyították, hogy jó fából faragták őket, minőségben nincs hiányuk, de tudni kell, hogy a szélesebb sikerhez a srácok 25 évvel későn születtek. Kár érte, mert a jó dalok írásához való vénájuk még remekül ellátott vérrel!
DIVLJE JAGODE
Mit mondjunk a Jagodéról? A volt közös állam területének heavy metal óriásairól van szó, életművükben akad jó néhány klasszikus, amely nélkül egyetlen jugó rock est sem telik el, és egyáltalán nem kell hozzá szakértőnek lenni, hogy az ember legalább a legnagyobb slágerüket ismerje, amely az országút csikóit éltette. Mostanában a Jagode sokat koncertezik, épp egy héttel a mostani fellépés előtt Pivkában lehetett elcsípni őket, ezen az estén pedig újra feltűntek a gorenjskai vidéken is.
Voltak idők, amikor a látogató a koncert előtt csak találgathatta, ki fogja az éneket vinni: Pero Gajić, Zlatan Čehić, Toni Janković, netán még Žanil Tata? Ezúttal ezt a kérdést eldöntötte a pivkai fellépés az előző pénteken – nem volt várható, hogy néhány napnyi különbséggel másik énekes lép színpadra, és így is lett: megjelent Marko Osmanović, a Divlje Jagode állandó felállásának viszonylag friss tagja. Osmanovićtyal együtt a színpadra lépett még az Opća Opasnost egykori dobosa, Thomas Balaž, a basszusgitáros Zlatan Čehić, és persze a hajtóerő, a gitáros Sead „Zele” Lipovača.
Nyitásnak most is a Motorit választották. Ennek a lépésnek jó és rossz oldala is van. A terembe egy pillanat alatt becsalogatta azokat, akik a szünetben a közeli Száva friss levegőjét élvezték, másrészt viszont néhányaknak már a nyitódal után vége volt a koncertnek. Sajnos nálunk az a helyzet, hogy sokan egyetlen dalért járnak koncertre, a többinek pedig esélyt sem adnak. Az este során eljátszották néhány legjobb és legismertebb számukat (Ciganka, Let na drugi svijet, Jedina Moja..), meg néhány újabbat (Marija, Piši mi, Oluja). Gyors iramban végigszáguldották a diszkográfiájukat, a kezdő Divlje Jagode-tól (1979) az Od neba do neba-ig (2003). Érdekes lesz látni, mikor kezdik a műsorba szőni a készülő album dalait, amelyet Zele már többször, ezen az estén is büszkén beharangozott. A koncert felénél a Jagode mindig oldja a feszült, elektromos hangulatot az akusztikus hármassal: Krivo je More, Ne želiš kraj és Marija. Miután hosszú ideig tartották a zippókat a fejük fölé, Zele és csapata ötödik sebességbe kapcsolt a Divlje Jagode című számmal. Szuper dal, amelyben az éneklésbe újra és újra az összes jelenlévő bekapcsolódik, csak az utolsó refrén előtti néhány pillanatot rontja el kissé, amikor számomra ismeretlen okból a riff és az ének furcsa hangokat produkál, amelyek túlságosan is a balkáni népzenére emlékeztetnek. Egészen a végén még valami történt, amitől igazán tartottam. A slágergyári „egyslágeres” énekesek, mondjuk egy Fredi Miller stílusában ismét eljátszották a Motorit, ami ugyan (megint) felpörgette a tömeget balról jobbra, elölről hátra, de még inkább kiemelte a Jagode átlagos fellépésének erőtlenségét. Hol vannak a soha nem játszott gyöngyszemek, a Bubi, a Potraži put, a Samo tren…? Ha az embernek már van néhány Divlje Jagode-koncert a háta mögött, ezek túlságosan kiszámíthatóvá, rutinszerűvé válnak, látszik, milyen csekély az igazi vágy arra, hogy a rajongók között esetleg lévő finnyásabbakat is kielégítsék. A setlista lényegében nem változik – legfeljebb a sorrend (egykor a nyitányt a Turški marš és az Avtoštop biztosította), még a közönséghez szóló szövegek is ugyanazok. Hiányzik az az őszinteség és hitelesség, amely a banda és a közönség párbeszédéhez elengedhetetlen, a rutin és az ellaposodás túlságosan is szembetűnő.
Ha a Jagodéról van szó, akkor Zele Lipovačáról van szó. Az alapító, a vezető gitáros és a dalok többségének szerzője viszi a karmesteri pálcát a bandában, egy esetleges rosszalló pillantása valamelyik társa felé komoly figyelmeztetést jelent. Kiváló zenészről van szó, aki a pályafutása során állítólag még a Whitesnake vezető gitárosi posztját is visszautasította, gitárvirtuóz, ezt élőben mindig bizonyítja a Turški marš-nál, amikor nagyon elnyújtott verzióban játssza el a klasszikus Mozart-művet. Zelének a zenei kiválósága meglehetősen a fejébe szállt, ami a koncert során több mint nyilvánvaló, erre a legszemléletesebb példa maga a színpadi elrendezés. Az még nem vitatható, hogy Čeha a jobb oldalon áll.. de hogy a közepet Zele foglalja el, miközben az énekes Osmanović a bal oldalon van, az valóban furcsán néz ki.
A szimpatikus Osmanović, a banda mosolygós tagja, jó énekesi formában van, egy fokkal magasabbra énekel, mint Čeha, aki három dalban átvette az éneket (Krivo je more, Metalni radnici és Jedina moja). Néhány refrénnél Osmanovićnak és Čehának Zele is besegít az éneklésben.
A Jagode nagy, tiszteletre méltó név. A nagyságukat viszont rontja a rengeteg fellépés. Évente kétszer-háromszor van esélye a szlovén rockernek élőben látni a Jagodét, és ez a péntéki esemény viszonylag gyenge látogatottságának fő oka. Mindenesetre mi, akik ott voltunk az estén, megkaptuk, amire számítottunk – egy jó adag régi, jó heavy rockot, megfűszerezve a brežicei Broken Arrow fiatal reményével.
Fotók: Tina Gačnik
Setlista
Broken Arrow: 1. Glam till the end 2. Polet 3. Lay your hands on me 4. Hit the streets 5. To her 6. Life loves a tragedy 7. Zdaj ko si sama 8. Anja 9. Sanjam jo 10. Dance the night away 11. V tvojih očeh 12. We ride 13. Maček 14. Big city nights Divlje Jagode: 1. Motori 2. Mrak za dvoje 3. Dobro došla Ljubavi 4. Kiša pada 5. Konji 6. Avtostop 7. Sve iz inata 8. Shayla 9. Turški Marš 10. Krivo je more 11. Ne želiš kraj 12. Marija 13. Divlje Jagode 14. Oluja 15. Piši mi 16. Želim da te imam 17. Let na drugi svijet 18. Morrison 19. Ciganka 19. Kap po kap 20. Šampioni 21. Metalni radnici 22. Jedina moja 23. Motori
Képgaléria
